Temesvár

1540-ben meghalt Szapolyai János király, akinek halála esetére, a váradi béke értelmében, a kezén lévő magyarországi területeket át kellett volna adni Habsburg Ferdinándnak. A halálos ágyán János azonban megeskette az urakat, hogy a keleti országrészt nem hagyják Ferdinándnak, hanem fiát, az akkor született János Zsigmondot emelik királlyá. Fráter György kincstartó, Werbőczy István, Török Bálint, Petrovics Péter szeptemberben királlyá is választatták a kisdedet, de a koronázás elmaradt...

Magyar és román régészek azonosították a bánsági egresi királyi alapítású egykori ciszterci templom alaprajzát, s ezzel 99 százalékban bizonyossá vált, hogy a tavaly nyáron kiásott két sírépítmény alapja az a hely, ahova egykor eltemették II. András magyar királyt és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát...

Amikor a temesvári katasztrófáról s az ottani magyar fősereg felbomlásáról Guyon tábornok meghozta Aradra az írásos jelentést, Kossuth azt minden megjegyzés nélkül küldte át Görgeynek. Akiről pedig tudta, hogy ilyen körülmények között nem folytathatja az immár értelmetlennek tűnő harcot. Az ország különböző részein szétszórt honvédcsapatok egyesítésére nem volt mód...

Jelenkori történelmünkben többször is nekiláttak már a temesvári Hunyadi-kastély megmentésének, ma mégis üresen áll, napjai megszámlálva. A középkorban cölöpökre épült, és már több évtizede folyamatosan süllyed. Falai megrepedtek, a födém megadta magát. Bizonyos, hogy az ingatlan állapotáért felelős hatóságok szándékosan várják a halálát, éppúgy, mint a szilágysági Ördögkúton, ahol a Bay-kastély omlott össze nemrég, épp hasonló nemtörődömség miatt, sőt a helyi románok bosszúja, haragja miatt...

Az egy hónapja tartó ostrom alatt Ahmed másodvezér csapatai romhalmazt csináltak a temesvári várból. A nagy melegben kiszáradtak a várat övező mocsarak, így közvetlen közelről is lehetett lőni a falakat. Losonczi - hiába kért - nem kapott segítséget sehonnan, mivel a neki szánt segélyeket Lippa parancsnoka, Bernardo de Aldana visszatartotta. Ennek, és a két főtiszt közti konfliktusnak az okait részletesen tárgyalja Molnár Dániel Márton: Losonczi és Aldana – Katonai koncepciók ütközése 1551-52-ben című tanulmánya. Árnyalja az Aldanáról kialakult egyoldalúan sötét képet, igyekszik rámutatni azokra a különbségekre, amelyek a két tisztet, a kétféle katonai felfogást jellemezték. Aldana nagytudású, alaposan felkészült, képzett spanyol tiszt volt, aki jól értett az ostromműveletekhez...