Thököly Imre

Késmárk városának nemsokára szenzációja lesz. Az ottani Thököly- vár földalatti kazamatáiban a hajdani főúr elrejtett kincsei után fognak kutatni. A kincsek után való kutatás nem új keletű. Már két évvel ezelőtt is próbálkozott vele egy m.-ostraui mérnök, aki engedély alapján a Mednyánszky báró birtokán lévő ősrégi kápolnától a Thököly-vár alá futó alagútban végzett ásatásokat. Az ásatásokat azon levéltári iratok alapján végezte, amelyek a Thököly Imre mesés kincseiről szólanak...

Az 1697. évi hegyaljai felkelés kitörését számos tényezőre vezethetjük vissza, melyek alapján kijelenthetjük, hogy a konfliktus már nagyon régóta érlelődött ebben a térségben. Először is, a Tokajnál kezdődő és északkelet felé húzódó hegyes-erdős terület ekkor már több évtizede menedéket biztosított a kettős adóztatás, vagy az erőszakos ellenreformáció elől menekülők számára; az úgynevezett „bujdosók” az 1670-80-as évek során jelentős katonai tényezővé váltak, akiket Apafi Mihály erdélyi fejedelem (ur. 1661-1690) is igyekezett felhasználni céljaihoz, ám végül alulmaradt Thököly Imrével szemben. A „kuruc királyt” később sokan vádolták azzal, hogy Magyarország négy részre szakításával, a tiszavirág életű felső-magyarországi fejedelemség kikiáltásával eltékozolta a rendelkezésére álló haderőt, ám az is vitathatatlan tény, hogy küzdelmei során Thököly komoly népszerűségre tett szert a térségben élő végvári vitézek, polgárok és jobbágyok körében.