török hódoltság

Buda harmadik ostromára valójában nem is került sor. Hermann von Russwurm császári fővezér csapatai szeptember közepén érték el, és mentették fel az egy éve ostrom alatt álló Pestet. Lala Mehmed nagyvezér pedig Érd alatt vert tábort, és rögtön Buda megerősítéséhez látott. Hatalmas mennyiségű lőszert, élelmet, katonát küldött a várba, ezt a keresztények képtelenek voltak megakadályozni...

 

Szilágysomlyón, 1533. szeptember 27-én született Báthory István, Erdély fejedelme, Lengyelország királya. Famíliája az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Báthory István gyermekkorában I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott, ahol humanista műveltséget szerzett. Felnőtt ifjúként tért haza a Habsburg uralom alatt álló Erdélybe és előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve lett belőle...

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

Szigetvár ostroma 1566. augusztus ötödikétől szeptember hetedikéig tartott. Alig több, mint egy hónapig. Itt és ekkor feszült egymásnak a Bécset meghódítani induló Szulejmán 100 000 – 150 000 főt számláló serege és a védők 2300-3000 hada. Az augusztus 6-án megindult ostrom ekkor jutott a végstádiumába. A védők ekkorra a belső várba szorultak, amelyet azonban a törökök felgyújtottak. A lángokat nem lehetett többé eloltani. Mintegy 200 katona és 600 civil maradt csak meg...

Az időjárás abban az évben nem kedvezett a töröknek, gyakori esők, áradások hátráltatták a nagyjából 50 ezer főt számláló had haladását. Csak nyár végén tudta kiverekedni magát a magyar alföldre, ahol végül Mohácsnál vívták meg a Magyarország számára később végzetesnek bizonyuló csatát 1526. augusztus 29-én...

1540-ben meghalt Szapolyai János király, akinek halála esetére, a váradi béke értelmében, a kezén lévő magyarországi területeket át kellett volna adni Habsburg Ferdinándnak. A halálos ágyán János azonban megeskette az urakat, hogy a keleti országrészt nem hagyják Ferdinándnak, hanem fiát, az akkor született János Zsigmondot emelik királlyá. Fráter György kincstartó, Werbőczy István, Török Bálint, Petrovics Péter szeptemberben királlyá is választatták a kisdedet, de a koronázás elmaradt...

Az 1597-es év a császáriaknak jól kezdődött (Tata bevétele), de teljes tanácstalanság uralkodott a konkrét hadicélok tekintetében. Ekkor Nádasdy Ferenc mentő ötletét elfogadva, Pápához vonultak. Nádasdynak érdeke fűződött ahhoz, hogy a birtokait veszélyeztető török erősséget visszavegyék, a császáriak számára pedig könnyű célpontnak ígérkezett. Augusztus 13-án érkeztek a vár alá, és nyolc napi ágyúzás és rohamok után, augusztus 20-án sikerült is bevenni. Miután a város kemény harcokban elesett, a várba zárkózó Szemender pasa és megmaradt katonasága kapitulált...

A feltárás célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet. Hozzátették: emellett el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelően egy teljesen új interaktív kiállítás keretében – így a legújabb antropológiai, régészeti, történészi kutatások eredményeit felhasználva – mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét...

Erdély sorsa, illetve János Zsigmond helyzete évtizedekig nem volt rendezve. Szapolyai János király fia választott királyként használta az uralkodói címet, noha sosem koronázták meg. Erdélyi uralmát Szülejmán 1541-es döntése biztosította, és látszatra független, valójában azonban a Portától függő, neki adóval tartozó vazallusként működött. Országának viszonya a Magyar Királysághoz nem volt rendezve, bár több korábbi szerződés (váradi béke, gyalui és nyírbátori egyezmény) is biztosította a Habsburgok uralmát Erdély felett. 1551 és 1556 között valóban megszállták I. Ferdinánd hadai Erdélyt, János Zsigmond és anyja, Izabella Lengyelországban talált menedéket...

Az esztergomi vár a Dunakanyar egyik uralkodó pontjára, egy 156 méter magas meredek, sziklás hegyre épült, amihez nyugat felől az érseki- vagy Víziváros kapcsolódott. Utóbbitól szintén nyugatra terült el a királyi város, amely nem érintkezett közvetlenül Esztergom többi részével. A vártól délre magasodik az a Szent Tamás-hegy, ahonnan 1543-ban az ostromlók az egész várudvart tűz alatt tarthatták. Buda eleste után Esztergom stratégiai fontossága felértékelődött, hiszen mind az új vilajetközpont védelmének, mind Bécs ostromának bázisául szolgált...