trianoni békediktátum

A háború lezárásának közeledtével az egész Kárpát-medencében baljós, gyilkos szelek lengedeztek. 1000 esztendő vitézségét taposta sárba a proletárok vérgőzös bosszúja, mely a tradíciók legapróbb jeleit is el akarta tüntetni a magyar lelkekből. Ezen időkben 1919 januárjában Nógrád vármegye székhelyén is eljött a szinte elmúlást jelentő pillanat, amikor idegen csizmáktól retteghetett a magyar. Az egész Felvidéken kisebb ellenállásokat leszámítva végigmenetelő cseh légiók sajátjukká akarták tenni Balassagyarmatot is. Mellesleg nem ez lett volna a végállomás, ahogy azt sok korabeli térkép és visszaemlékezés is bizonyítja. A Hatvan, Gyöngyös, Miskolc vonalig akarták kitolni határaikat a csehek...

A Nagy Háborúban, mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt. A Cattarói-öbölben található osztrák-magyar haditengerészeti támaszpontot védte bajtársaival együtt. Több kitüntetést kapott, mint hadipilótának négy elismert légigyőzelme volt. 1921-ben részt vett a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi felkelésben, melynek eredményeként népszavazást tartottak Sopron és a környékén fekvő nyolc falu Magyarországhoz tartozásáról. Később az Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, utána az Aero Szövetség oktatótisztje volt...

A világ azon töredéke, amely tud Szlovákia létezéséről, az alapból összekeveri egy másik vicces csoport, a szlovének országával. Nemzetről nem igazán beszélhetünk, mivel annak van legalább három alapvető feltétele: kell egy ország, kell egy nyelv, és kell egy közös küldetéstudat. Na de mi a helyzet Kelet Belgiumával? Országuk sosem volt, még ha ők fennen hangoztatják is az ellenkezőjét. Nagymorva legendák elszlovákosításán és IX., sőt VII. századi szlovák államalakulatok vizionálásán fáradoznak, és be akarják etetni, hogy 900 éven át aludtak, mint a tej, holott ez már kómának is durva lenne...

Néprajzi szempontból az új határok rosszabb és igaztalanabb helyzetet teremtettek meg a réginél, a történelmi jog a magyar nemzet igaza mellett szól, a békeszerződés szerzői maguk elismerik, hogy ha a népek önrendelkezési jogát engedték volna érvényesülni, soha sem teremthették volna meg Csehszlovákiát. Amihez mi hozzátesszük, hogy mai formájukban nem lehetett volna megteremteni a többi utódállamot sem. A szépen kiegyensúlyozott gazdasági egység szétbontása bajt, gondot, nyomorúságot okozott a Csonka-Magyarországnak meghagyott és az elszakításra ítélt területeken egyaránt...

A Hűség napi megemlékezés a Szent Mihály-temetőben kezdődött, ahol Sopronyi-Thurner Mihály egykori polgármester sírjánál Farkas Ciprián polgármester és az intézmények vezetői csendes főhajtással emlékeztek az évfordulóra. Ezt követően a Hűségkapunál, a városháza előtti Thurner szobornál és a Hűségzászlónál helyeztek el koszorút a város vezetői, valamint az 1921-es népszavazásban részt vett települések polgármesterei. 1921. december 14-én Sopron és nyolc környező település – Nagycenk, Kópháza, Harka, Ágfalva, Fertőrákos, Fertőboz, Balf és Bánfalva – lakosságának arról kellett döntenie, hogy Magyarországot, vagy Ausztriát szeretnék-e hazájuknak tudni...

A román parlament nemrég hivatalos, állami ünnepnappá nyilvánította június 4-ikét, a trianoni békediktátum aláírásának napját. Ilyen felfokozott légkörben furcsának és bántónak tűnt az HBO időzítése, ezt a lap egy korábbi cikkében már jelezte és arra kérte a szolgáltatót, változtassanak műsorpolitikájukon, lássák be, hogy tévedtek, és vegyék le kínálatukból ezt a filmet...

„Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk felett őrködünk. Halljuk ugyanis, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisszük, hogy kálváriájuk haladéktalanul véget ér. Hisszük, mert e nélkül a magyar-román viszony jobbra fordulása lehetetlen volna, de hisszük, ezt természetesen a Magyarországon élő románság érdekében is. Ismerem az erdélyi ifjúság komoly, ellenálló, küzdőképes tulajdonságait, ezért teljes bizalommal tekintek az itt felnőtt ifjakra is, akiket az új sorsfordulón a nagy nemzeti céloknak odaadó szolgálatára hívunk fel a haza és egész Európa javára. Isten áldása kísérje nemzetünket egy boldog, dicső jövő felé!”

Az aláírók neveihez nem írtunk sem társadalmi pozíciót, sem hivatást vagy munkahelyet, pedig sokan közülük országosan vagy regionálisan ismert személyiségek. Itt, ebben az esetben, most mindenkinek egy beosztása van, a legszebb, mit kaphatott a sorstól: felvidéki magyar ember...

„Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Rablók módjára jöttek, félve, tapogatózva, hogy nincsenek-e benn a székelyek? Rongyosak, mocskosak voltak (…) Sok szalmakalapos, mezítlábas és bocskoros ember. Gherescu tábornok kezében nádbot, tisztjei kifestett képűek. A seregnek alig van fegyvere, négy rongyos ágyút hoznak, de töltényeik nincsenek. Tüzéreik fején ócska vasfazekak...”

A magyarságnak mindig akkor voltak sikerei, ha összekapaszkodott, ha egésszé összeállt. Ma is erre van szükség: a kritikákat elfogadni, a hibákat kijavítani és összefogni! Amennyiben erre képesek leszünk, úgy eljön a sikerünk. Az első világháborúban győztes antanthatalmak egy alávaló és igazságtalan "trianoni békeszerződésnek" nevezett diktátummal szétdarabolták Magyarországot és az elcsatolt területeket a többmilliós magyar lakossággal a szomszéd országoknak juttatták...