<> Finnugor | Hungary First

Finnugor

  • A magyar szótár összefüggésekben való szervezése, az ún. szóbokrokban való szervezés elméletére lentebb még visszatérek. Úgy látom, hogy a hiteles magyar nyelvészet legfontosabb jelenlegi teendője, hogy ezekre a lexikai összefüggésekre kutatási programot állítson fel...

  • Az isten egy ma is jól értelmezhető, magyar szavakból álló összetétel, amely különös, ellentmondásoktól sem mentes pályát futott be az etimológusok tanulmányaiban. Az összetétel előtagja az ős szó, az utótag pedig a Ten eredeti istennév. Amint a kínaiak ma is tien-nek mondják az istent, az etruszk főistent meg Tin-nek hívták.

  • Az MTA azt állítja, hogy a nyelvünk bár finnugor eredetű, de a magyar nép nem nevezhető finnugornak. Kutatásuk alapján a genetikai rokonság sok esetben független a nyelvek rokonságától – így hangzik a teljes kapitulációt megelőző, de már fejvesztve visszavonuló álláspont. Alább olvasható a magyarázkodás összegzése.

  • A kínai zenének a türk-jugar hasonlóság mellett megvan a párhuzama a magyar ereszkedő kvintváltó dallamokkal. A régebben finnugor nézeteket valló Vikár László 1955-ös kínai útja után a következőket írta: "A kínaiaknál sok olyan dallamot találtunk, amelynek a magyar dallamokkal való rokonsága kétségtelen".

  • Nyilván sok dologban egyetértünk az elnök úrral, de ebben a most felmerült kérdésben bizonytalan vagyok. Félek, hogy nem vagyunk ugyanazon az oldalon. Az lenne persze a szerencsés, ha szép hazánkban csupa boldog intézményvezető létezne s az MTA elnöke is közéjük tartozhatna. Ez azonban - tudjuk - csak egy gyermeteg ábránd, mert a világforradalom jelenlegi állapotában nem lehet mindenki felhőtlenül boldog. Néha valakiknek meg is kell szívniuk, hogy a világ kerek legyen. S nyilván akkor fordul jó irányba a világ, ha azok szívják meg, akik miatt a világ eddig nem volt igazán kerek. Ezért én ezt a pénzmegvonást hajlamos vagyok derék dolognak minősíteni.

  • Hogy is volt? Kik vagyunk? Honnan jöttünk? A 19. században eredetünk, a magyar őstörténet homályos kérdéseinek taglalása jóval többet jelentett „egyszerű” tudományos vitánál. Ki a rokon? Finnugor, hun, esetleg türk-tatár? Netán sumér? Politikai kérdés lett az ügyből. Aztán a vita eldőlni látszott… Vagy mégsem?

     

  • Kénytelen vagyok módszertani kérdésekkel is foglalkozni, mert az a katasztrófasorozat, amit az akadémikus "tudomány" a székely írás származtatása terén az elmúlt száz év során előadott, nem indokolja az MTA elnökének önbizalmát. Azt bizonyítja, hogy az akadémikus áltudomány alkalmatlan módszerrel dolgozik.

  • Az MTA matematikus elnöke tudatában volt mindennek (mert a levelemben tájékoztattam róla), amikor az MTA dísztermében tartott előadása végén Róna-Tas András professzor úrhoz kérdést intéztem. Azt kérdeztem tőle, hogy miért nem beszélünk a szó- és mondatjeleinkről, amelyekről Veit Gailelnek köszönhetően megbízható forrásunk van és amelyeket azonosítottam is a népi, uralmi és vallási jelkészletünkben?

  • Janus Pannonius, az első név szerint ismert magyar költő az Árvíz című versében így fogalmaz: „Sőt, ha mi hunok…” Ez egyáltalán nem példa nélküli, hiszen hosszú évszázadokon át a legkülönfélébb hazai és külföldi történelmi forrásokban a magyarokat rendre szkíta és hun utódként, illetve szkítákként és hunokként is emlegetik.

  • Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport, s kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek – nyilatkozta Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője a szerdai Magyar Időkben.