<> Kossuth Lajos | Hungary First

Kossuth Lajos

  • "Görgeyt rég vádolák némelyek, hogy ambiciózus, s diktatúrára vágyik. Én, ki a nagyravágyást nem ismerem, s nem tudom megfogni, miként lehet mást szeretni, mint a hazát s a szabadságot, hónapok előtt már s azóta ismételve megszólítottam, hogy ha hatalomra vágyik, legyen irántam őszinte, mondja meg, s én magam csinálok pártot számára..."

  • A szabadságharc legnagyobb harcképes seregcsoportja 1849. augusztus 13.-án a világosi síkon, Görgey Artúr tábornok vezetése alatt letette a fegyvert, a Fjodor Vasziljevics Rüdiger tábornok vezette orosz csapatok előtt.

     

  • A magyar országgyűlés 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban közfelkiáltással kimondta Magyarország függetlenségét, a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását, és kormányzó elnökké választotta Kossuth Lajost. A határozatokat magába foglaló Függetlenségi Nyilatkozat végleges változatát néhány nappal később, április 19-én fogadták el a képviselők.

  • Kisnemesi család sarja. Miután édesanyját (Kehrer Julianna) nagyon korán, 4 éves korában elveszítette, tizenegy évesen apja testvére Klapka Frigyes és neje Deák Krisztina vette magához és nevelte, taníttatta Kecskeméten. Frigyes nagybátyja császári és királyi huszár főhadnagy lévén igazi hazafias nevelésben részesítette. Tanulmányait szülővárosában a Temesvári Piarista Gimnáziumban, majd Kecskeméten, később a szegedi piaristáknál végezte. 1838-ban (18 évesen) a karánsebesi katonai iskolába került.

  • Táncsics Mihályról a 21. század átlagos magyarja legfeljebb annyit tud, hogy 1848. március 15-én szabadították ki a börtönből Petőfiék, valamint azt, hogy utópista kommunista volt. Arról, hogy a számos könyvet író forradalmár, országgyűlési képviselő a „Legrégibb nyelv a magyar” című, közel 700 oldalas könyvét tartja legjelentősebb alkotásának, alig hallott valaki a ma élő nemzedékből.

  • Petőfi és Kossuth örökségét az idegenbe sodródott magyarok tartották meg - hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Melbourne-ben helyi idő szerint vasárnap délután, a helyi magyarság március 15-i megemlékezésen, kiemelve, az anyaország sokat köszönhet a diaszpóra magyarságának.

  • Mivel köztudott, hogy az európai (sőt amerikai) forradalmak hátterében mindig kivétel nélkül a Rothschildok által uralt és irányított szabadkőműves elit állt, ezért érdemes megvizsgálnunk vajon a magyar szabadságharc esetében ez másként történt-e. Sajnos a válasz az: hogy NEM. Természetesen a szabadkőműves Magyar (?) Tudományos Akadémia a történelemhamisítás szokásos eszközeivel ezt a vonalat kitörölte a történelemből és az oktatásból is...

  • Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található az a két fonográfhenger, melyen Kossuth Lajos az aradi vértanúk emlékművének felavatása alkalmából üzent haza önkéntes torinói száműzetéséből. A felvétel – azon túl, hogy a magyar történelem egy emblematikus személyisége hangján szólal meg – páratlan a maga nemében.

  • Az 1848-as forradalom kitörésekor Kossuth kezdeti terve az önálló, ezüstre beváltható papírpénz megteremtése volt. A magyar pénz ezüstfedezetét az ONB-nél lévő ezüstkészletből kívánta megszerezni. Kossuth fel akarta kérni a lakosságot, hogy a nála lévő ONB-bankjegyeket váltsa át a magyar kormány által kibocsátott pénzjegyekre.

  • 1848 március 15. a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb napja volt. Jelentőségét és hatásait számtalan írás taglalta már, ám valódi főszereplőiről - Kossuth Lajos és Petőfi Sándor emberi oldaláról, szerepéről - nem mindig esik elég szó. Pedig rajtuk múlt szinte minden: a 45 éves jogászon, újságírón és országgyűlési képviselőn, illetve a 25 éves költőn. Egyikük Pozsonyban, a nemesi ellenzék vezéreként, az országgyűlésen kényszerítette ki a változást, másikuk pedig Pesten, a tömegek előtt beszélve és verseivel hatott az emberekre.