<> Török | Hungary First

Török

  • A szultáni sereg elővédjét és szárnyait krími tatárok alkották. Győr alatt az örökös tartományokból és Magyarországról összegyűlő seregek álltak fel. Köztük volt Zrínyi Miklós is, aki horvát és magyar lovasok élén érkezett Kanizsáról. A magyar csapatokat kis létszámú német, olasz, cseh és spanyol erők is erősítették...

  • Azt mindenki tudta: jön a török! I. (Nagy) Szulejmán már 1565-ben elhatározta a hadjáratot, de hogy merre veszi útját, nem sejtette senki. A legtöbben Egerre tippeltek, mint lehetséges célpontra, mások Komáromot és Győrt emlegették, de akadt, aki Szigetvárra és Gyulára adta le a voksát...

  • Csaknem napra pontosan 161 évvel a gyászos emlékezetű mohácsi csata után, 1687 augusztus 12-én vívták meg a második mohácsi csatát. Emlegetik az ütközetet még nagyharsányi csata, Szársomlyó hegyi csata, vagy villányi csata néven is. De a lényeg ez esetben tán nem a csata pontos megnevezése, hanem az, hogy ezúttal a keresztény erők győzedelmeskedtek.

  • Volt még egy nándorfehérvári diadal. Tán nem is kisebb, mint az 1456-os. De, ki tudja miért, alig emlegetik… Pedig 1440-ben is egy szultán indult meg Magyarország déli kapuja - a Mennydörgés Kapuja - ellen seregével, hogy aztán véres fejjel fusson meg a bevehetetlen falak alól...

     

  • Szemem előtt a képzeletbeli mozi kimerevített kameraképe, ahogyan Hunyadi János széles pallossal, Szilágyi Mihály hosszú lándzsával, míg Kapisztrán barát az egyik kezében feszülettel, a másikban karddal a kezében vezeti rohamra csekély számú vitézeit. Egyetlen pillanatra minden szempár Hunyadi Jánosra tekint, mind a török, mind a magyar oldalon. Kísérteties és fontos pillanata ez a vár védelmének, avagy elveszejtésének…

  • Nos, Hunyadi nem érkezett meg, nem is érkezhetett, hiszen el sem indult. Várna és Rigómező csak pár évvel korábban volt, bár, ha a kereszténység védelmében szent háborúra hívja balkáni szövetségeseit talán összejött volna akkora sereg, amivel a hosszú ostromban alaposan megfáradt, kivérzett török sereget el lehetett volna űzni a város falai alól, a védőkkel együttműködésben...

  • Az idegen megszállóknak, uralkodóknak, és hazaáruló kiszolgálóinak nem állt érdekében, hogy megengedjék a valóságos történelmünk kutatását és tanítását. Az idegen rendszerek nem tűrhettek meg egy erős és egységes nemzeti öntudattal és a saját hagyományos történelmi tudatával rendelkező magyar nemzetet. Az idegen megszálló hatalmak által ránk erőszakolt rendszerek fenntartása és a magyarság szellemi leigázása érdekében erőlködtek történelmünk meghamisításán, hogy nemzeti öntudatunkat elsorvasszák és ellenállásunkat megtörjék....

  • Gárdonyi Géza klasszikusából Várkonyi Zoltán 1968-ban készítette el azonos című filmjét, ami a parádés szereposztásnak – Dobó István (Sinkovits Imre), Cecey Éva (Venczel Vera), Jumurdzsák (Bárdy György), Varsányi Imre (Latinovits Zoltán), Sárközy (Agárdy Gábor), Izabella királyné (Ruttkai Éva), Baloghné (Gobbi Hilda) – köszönhetően egy egész generáció számára vált meghatározó élménnyé.

  • Szeptember 9-én kezdődött a vár körbevétele, a támadások szeptember 16-án indultak meg a vár ellen és október 17-én vonult el a török sereg. A kb. 2000 fős várőrség öt hét alatt visszaverte a támadást, visszavonulásra kényszerítette a török sereget. Eger várának döntő szerepe volt a Felvidék védelmében.

  • „Miért esett el az a két erős vár? Azt fogják idő múltával mondani, hogy azért esett el, mert a török erősebb volt. Nem úgy van pedig. Azért esett el, mert Temesvárt spanyol zsoldosok védték. Szolnokot meg spanyolok, csehek meg németek.”  Kevesen akadnak olyanok, „…mint Nyáry Lőrinc, a szolnoki kapitány, aki ennek a hónapnak a negyedikén egymaga állott ki a százezernyi török ellen a vár kapujába.”  - írta a várról és kapitányáról Gárdonyi Géza az Egri csillagokban.