<> Róna-Tas András | Hungary First

Róna-Tas András

  • A néhány hónapja megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben tárgyalom az írásunk történetét és persze a korát is. Előtte majdnem 50 évig töprengtem rajta és lépésről lépésre győztem meg magamat a kötetben közreadott és itt újra tárgyalt képről. Ismételten az derült ki, hogy ha a "dilettáns" valamint a "tudományos" álláspontok között kell választanom, akkor csak a legdilettánsabb válasz ad magyarázatot minden általam ismert írástani jelenségre.

  • Az MTA matematikus elnöke tudatában volt mindennek (mert a levelemben tájékoztattam róla), amikor az MTA dísztermében tartott előadása végén Róna-Tas András professzor úrhoz kérdést intéztem. Azt kérdeztem tőle, hogy miért nem beszélünk a szó- és mondatjeleinkről, amelyekről Veit Gailelnek köszönhetően megbízható forrásunk van és amelyeket azonosítottam is a népi, uralmi és vallási jelkészletünkben?

  • A kultúrpolitika rossz csengésű szóösszetétel; lévén a kultúra s a politika csak akként testvérek, mint Káin és Ábel. Amíg például a kultúrát reprezentáló történettudományhoz a tudáson kívül elsősorban becsületre van szükség; addig a politikáról az a közvélekedés, hogy megfekszi a becsületes ember gyomrát. Mégis, az általános gyakorlat szerint, a legtöbb történész tollát a politika irányítja – ami nem válik a történetírás javára.

  • Nem titok, mégis kevesen tudnak az első magyar bibliafordításról. Több oka is van ennek a szégyennek. Az első mindjárt, hogy ez a bibliafordítás a szabírhunok számára készült, a haynauista-hunfalvista akadémikus történettudomány pedig nem siet azonosítani a magyarokat az akkortájt szabír és hun néven emlegetett őseinkkel.