Azerbajdzsán
Jereván és Baku között továbbra is nagy a feszültség, mióta tavaly szeptember végén Azerbajdzsán háborút indított az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah és az örmények kezén lévő környező azerbajdzsáni települések visszafoglalására. A Törökország által támogatott azeri hadseregnek jelentős területeket sikerült ellenőrzése alá vonnia...
Az állami tisztségviselő a Novoje Vremja Rádiónak nyilatkozva kifejtette, szerinte Zelenszkijt a környezete győzködheti arról, hogy ezt (minden férfi és nő mozgósítását) meg lehet csinálni. Mint rámutatott, „mi, akik ezen átmentünk és saját szemünkkel láttuk, mi történik ilyenkor a valóságban, tudjuk, hogy még ha elméletileg sikerülne is mozgósítani a nőket és férfiakat, tudnának-e fegyvert fogni, amikor erre nincsenek kiképezve, és eleve akarnék-e ezt ezek az emberek...”
Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A területre orosz békefenntartók vonultak be, de jönnek törökök is. Az örmény kormányfő a harci helyzettel indokolta lépését, azt mondta, nem volt más választása...
A fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni - fűzte hozzá Lavrov. Lavrov hozzátette: Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről. A dokumentum kiemeli, hogy a közös nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal. A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin a harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket...
Putyin az orosz hírügynökségek által szerdán ismertetett, a televízióban vasárnapra műsorra tűzött interjúban ugyanakkor rámutatott, hogy a (Hegyi-Karabahért folytatott) harcok nem Örményország területén zajlanak. Közölte, hogy folyamatos kapcsolatban áll Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, és azt mondta, hogy az örmény vezetésben nem merültek fel kételyek az orosz szövetségesi elkötelezettséggel kapcsolatban...
„Gondoljanak bele, hogy Izrael ugyanúgy átélte a népirtást, mint Örményország. Ezért gondoljuk úgy, hogy nem kellene ezt tenniük, főleg azért, mert korszerű fegyvereket adnak el nekik. Tehát nem igaz az sem, hogy Szerbia csak Örményországnak adott el fegyvereket. Ami médiában megjelent, az csupána a legutóbbi szerződés, de tény, hogy Szerbia fegyvereket adott el Örményországnak és Azerbajdzsánnak is...”
Hosszú idő után ismét heves harcok törtek ki Örményország és Azerbajdzsán között a de facto független országként működő – örmények lakta Arcah Köztársaság, korábbi nevén Hegyi-Karabah miatt. Mindkét fél a másikat hibáztatja. Az örmény védelmi minisztérium szerint két azeri helikoptert lőttek le válaszul arra, hogy az azeri erők a kaukázusi autonóm köztársaság fővárosában, Sztyepanakertben, illetve annak környékén nehéztüzérséggel támadtak célpontokat.