<> Lyukó | Hungary First

Lyukó

  • Az Attila halála után felbomló Hun Birodalom ékszerekbe foglalt hieroglifikus írásemlékeit a győztes germán népek széthurcolták Európa különböző tájaira. E germán népcsoportok - akiket gyakran hun vezetők irányítottak - maguk is előállítottak hasonlókat és évszázadokig életben tartották a gondolatgazdag és csodaszép hun íráshasználatot.

  • Megkapó szépségű és írástani (paleográfiai) tanulságokkal is szolgáló világmodellt olvashatunk el közösen a jelen cikkben bemutatásra kerülő meroving bogláron. Az akadémikus ízlésnek talán jobban megfelelne, ha falerát mondanék boglár helyett, ám ez utóbbi pontosan ugyanazt jelenti, csak magyarul van mondva. Már pedig okunk van a magyar kifejezések használatára, mert a korong jelei egytől egyig a magyar hieroglif írás és a székely írás jelei. Sőt, a dolgot tovább lehetne feszíteni, ha nem falerát és nem boglárt, hanem jelvényt mondanánk...

  • A magyar hieroglif írás mutatványai közül talán a honfoglalás korából származók a legérdekesebbek, mert a viták e korszak körül alakulhatnának ki leginkább. A honfoglalók íráshasználatának kérdése ugyanis táborokra osztotta a kutatókat és az érdeklődőket. A kutatói közvélekedés újabban mintha hajlana annak elfogadására, hogy a honfoglalók ismerték a székely írást.

  • A világmodell közepén - az ábrázolási konvenció szokásainak megfelelően - egy istenjelképet (sugaras Nap hieroglifát) látunk, ami az égitest ma is használatban lévő ábrázolása. Az Isten helye a felülnézeti világmodell közepén van. A világmodell sarkain a Tejútra, az égbe vezető útra emlékeztető "us" (ős) jel szerepel.

  • Az okunyevi szkíta kultúra a Minuszinszki-medencében virágzott és egy sor sziklába faragott, fantasztikus lények rajzaival és jelekkel ellátott sztélét hagyott maga után. Természetesen ezek a jelek is a székely írás jeleire emlékeztetnek, a magyar hieroglif írás szójeleivel pedig megérthetők és elolvashatók. Úgy tűnik, a magyar értelmiség az 1500-as években joggal nevezte szkíta-hun írásnak a székely rovásírást. 

  • A neten bukkantam a magyar hieroglif írás jeleivel olvasható alán amulettek képeire (sajnos, ma már nem találom a forrást). Ezek egyikének olvasatát teszem közzé e cikkben. A többi amulett feldolgozását egy cikksorozatban tervezem közreadni.

  • A sindürajz forráscsoport segít a kőkori eredetű magyar hieroglif írás alkalmazási területének körülhatárolásában. A hasonló írásmutatványok (mint például a címerek és a birtokjegyek) nélkül e hieroglifák írás voltának a feltételezése is eretnek gondolat maradhatna. A sindük jelkincse megnyit előttünk egy óvilágot, arcunkba csapó futó szellőként sejteti meg velünk a kőkori ember világnézetének gondolati gazdagságát, ködbe veszett kultúrájának szépségét.