<> Székely-Magyar Rovásírás | Hungary First

Székely-Magyar Rovásírás

  • A Magyarságkutató Intézet tisztelt főigazgatója és az egyik kutatója, Hoppál Mihály is nyilvánosan elhatárolódott a dilettánsoktól, mint akik számára az Intézetben nincs tér. Feltételezem, hogy ezt csak a ballib kritikusok vádja elleni védekezés mondatta Önökkel, mert egyébként ez nem lenne szerencsés álláspont. Lehetséges, hogy az tűnik jogszerűnek, ha a szakmai kérdésekhez csak a szakképzettek szólhatnak hozzá, de ilyen jogszabály nincs és a szakképzetlennek gondolt kutatók eredményeitől való elzárkózás sem szolgálja a tudományos haladást...

  • Az Írástörténeti Kutatóintézet 2018-as dalmáciai expediciójáról hazafelé tartván ötlött a szemembe egy szlovén útjelző tábla Villach osztrák város német és szlovén nevével: németül Villach (ejtsd: Filah!), szlovénül meg Beljak. E két névről az eszembe jutott a Tordos-Vincsa kultúra Bél Ak olvasatú ligatúrája, amit Winn közölt. A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei és a magyar jelkészlet között egyébként 49 azonos jel van, amit az etnokulturális rokonság jeleként értékelhetünk.

  • Az MTA Magyar őstörténeti témacsoport 2012-ben tartott tudományos ülésén leszögezték, hogy a rovásírás kutatása komoly tudományos feladat, és hogy az írás nem lehet a 15. századi humanisták találmánya. Javasolták az ismert emlékek összegyűjtését.

  • Az MTA matematikus elnöke tudatában volt mindennek (mert a levelemben tájékoztattam róla), amikor az MTA dísztermében tartott előadása végén Róna-Tas András professzor úrhoz kérdést intéztem. Azt kérdeztem tőle, hogy miért nem beszélünk a szó- és mondatjeleinkről, amelyekről Veit Gailelnek köszönhetően megbízható forrásunk van és amelyeket azonosítottam is a népi, uralmi és vallási jelkészletünkben?

  • ... ma már könnyen bizonyítható, hogy az akadémikus "tudomány" nem annyira képviselőinek korlátoltsága miatt nem tudja leírni a székely írást, hanem mert tudatosan hazudik. Ez is hozzájárult az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállítás botrányba fulladásához, amelyben alapvetően mégsem írástani szempontok játszották a főszerepet, hanem a magyar őskultúra iránti engesztelhetetlen gyűlölet.  

  • Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg.

  • A magyar kultúra napja alkalmából Marosvásárhely patinás könyvtárában, a Teleki Tékában kiállították az egyik első magyar nyelvű írásos emléket tartalmazó Koncz-kódexet. Weisz Szidónia könyvtárossal beszélgettünk a helyszínen.

  • A laktanyák ágyairól származó rovásfelirat – a pszichológus számára a trianoni gyalázat emlegetése “riasztó kórkép”, amelyen a rovásfelirat nyilván hab a tortán. Nemzetkaraterológia következik.

  • Az index.hu-n megjelent egy riport Amit az ember nem ért, attól fél címmel Hanula Zsolt tollából. A cikk szerint "a közösségi oldalakon arról értekeznek, hogy ... úgy általában a tudósok az emberiség ellenségei. Hogyan jutottunk idáig, és mit lehetne tenni a tudományellenesség, az áltudományok hódítása ellen?"