<> Jézus | Hungary First

Jézus

  • A régi magyarok bensőségesen, lelki indíttatásból ünnepelték Karácsonyt. Ezt egyre kevesebben mondhatják magukról. Sokakban a lelki indíttatás az évközben elhanyagolt családtagok, házastársak, nagyanyák, gyermekek drága ajándékokkal való megkövetésévé vált...

  • A film készítői és forgalmazói keresztények millióit sértik meg. A petíció aláírásával tiltakozó levelet küldünk a Netflix vezetőinek, és a megbotránkoztató film azonnali eltávolítását kérjük tőlük. Kérjük, hogy miután aláírta a petíciót, ossza meg minél több fórumon, minél több ismerősével...

  • Nem hinni nehezebb, és felesleges! Önámítással minden könnyebb. Ki nem vallja a Paradicsomot, az hisz a pusztulásban, tehát mindkét esetben hisz (itt is, ott is). Hát akkor mi okunk lenne, nem a hízelgőbbet, a meseszerűt választani?

  • „Minden hazugság, amiben élünk, amit látunk, amit vásárolunk, de hazugság manapság az erkölcs, a szeretet, a hazafiság, és hovatovább az ember azt sem tudja, hogy a hitét melyik lábára állva és hogyan gyakorolhatja, mert a hitelvek is úgy változnak, ahogy rothad a világ. Átértékelik Jézust, a tanításokat, a hitvédelmet… mindent. Olyan káoszt élünk, amelyhez hasonlatos talán soha nem volt az európai ember történetében.”

  • Az imát Jonathan Roumie amerikai színész mondja el 1. századi arámi szöveggel és kiejtéssel. A művész, aki a The Chosen című sorozatban Jézust alakítja, elmondta: a korhű szöveget és kiejtést kérésére William J. Fulco SJ, a Los Angeles-i Loyola Egyetem professzora bocsátotta rendelkezésére. A jezsuita tudós az ősi nyelvek szakértője, ő készítette többek között a Passió című filmben hallható szövegek bibliai arám fordítását...

  • A politika minden esetben a keresztény tanítások ellenében, a személyes vagy csoportérdek mentén halad. Ebben megtalálhatjuk a hét főbűn mindegyikét, és a krisztusi parancsok figyelmen kívül hagyását. A keresztény Európának nevezett Európában is ez, és mindig is ez volt a jellemző. Krisztus igaz tanítását a szerzetesek, a kolduló barátok hirdették, akik a nép szolgálatát vállalták, s mezítlábas saruban járták az országot, a rájuk bízott közösségeknek hirdették Isten Igéjét, s nem az anyagi gyarapodás, hanem az evangéliumi élet volt jellemző rájuk...

  • Ne zavarjon meg senkit a judai-keresztény egyházaknak azon tanítása, mely teljesen a saul-szentpáli iratokon alapszik, mert „Szent Pál” evangéliumi írásaiban az összes ótestamentumi nők és szajhák meg vannak említve, de Mária tiszteletére egyetlen szava sincs. – Mindig felháborodtam az evangéliumi szövegeknek azon hiányosságain is, hogy Jézust állandóan Édesanyja nélkül emlegetik...

  • A különbség a mai „keresztény szentek” és e gondviselő „égi lakók” között csak az, hogy a kereszténység szentjei földi embereknek a pápa által elismert és felmagasztalt „másvilágra költözött” formái, míg a mi „ószövetségünk égi lakói” az asztrális isteni – de megszemélyesített – erők maguk, melyek mindegyikének hiedelme valamelyik égitesthez és annak sugárzásához kötődik. Jó lenne itt ismerni az éghez kapcsolt magyar mondáinkba rejtett „magyar planétáriumot”.

  • Maradjunk csak mi meg a Jézus értelmezésében a szkíta hitvilágban, hiszen a szkíta kincsek ábrázolásai megtanítanak minket a felebaráti szeretetre. Láthatjuk, miként kötözi egyik a másik sebeit. A beteg fogát is kihúzza a segítő, és Herodotos is bőven ír ennek a szkíta-világnak jóságáról, az egészséges társadalmi rendjükről és az önfeláldozásig menő gondoskodó segítségükről. Jézus Urunk is ezt akarta megvalósítani az elnyomott galileai világban...

  • A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A húsvéti ünnepkör szent három napja (triduum sacrum) közül - a nagycsütörtök és a nagypéntek után - ez az utolsó. A farsangi időszak vége után a 46. nap. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.