<> Magyar őstörténelem | Hungary First

Magyar őstörténelem

  • A következő cikkekben néhány sumir és magyar szó közös eredetével,  érdekesnek ígérkező megfejtésével foglalkozom. Teszem ezt, hogy a kedves Olvasóban tudatosítsam anyanyelvünk régiségét, nyelvtana változatlanságát és változhatatlanságát, amelyet mostanság próbálnak az idegenszívű, idegen nyelveket beszélő írástudók több-kevesebb sikerrel módosítani. Némelyek úgy vélik, ha idegen szavakat, kifejezéseket szuszakolnak a magyar nyelvbe, műveltebbnek tűnnek...

  • Az Úr 1661. évének késő őszén a székelyföldi csíki határba egyszerre érkezett meg a török-tatár egyesült had. A törökök élén Ali, Izmail, Ahmed basák, míg a tatárok élén a rettegett Sah Pulad Jali agája állott. Hatalmas seregük készen állott, hogy mindent elpusztítson, aki, vagy ami eléje állott...

  • Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című kiállítás csak egy termet foglal el a Természettudományi Múzeumban, mégis szimbolikus történés ez a magyar történelem államilag támogatott újraírásában. A múzeum főigazgatója, a tavaly kinevezett Bernert Zsolt megnyitó beszédében Kásler Miklós Emmi-miniszternek mondott köszönetet “az anyagi és erkölcsi támogatásért”.

  • „Vadászat, fizikai teljesítményt igénylő sport, biológiai megfigyelés, elmélyült meditáció, a természettel való együttélés kifinomult formája, hagyományőrzés, egy közösség összetartó erejének megtapasztalása, összefoglalva: a solymászat életforma” – a gondolatok a Magyar Solymász Egyesület első elnökétől valók.

  • A XVII. században a magyarság számára még nem volt kétséges, hogy a hunok, az avarok és a magyarok, sőt a nyugati középkori források tanúsága szerint a pártusok a szkítasághoz tartozó egyazon nép. A különbség köztük csak annyi, hogy nem egyidőben érkeztek a Kárpát-medencébe...

  • Több, mint száz éve annak, hogy az akadémikus írástudomány - az  ellenérvek dacára - alfabetikus írásként kezeli a székely írást. Ez a tévedés sorozatos kudarcokhoz vezetett, de az akadémikus szerzők nem voltak képesek a csőd felismerésére, az ok tisztázására és a hiba kijavítására. A körön kívüliek figyelmeztetéseit és súgásait elengedték a fülük mellett, vagy a Zsirai óta szinte kötelezővé vált finnugrista jelzőosztogatással válaszoltak rá...

  • A magyarság őseit szokás úgy beállítani, mintha ők a katolikus vallás megjelenése előtt pogányok, barbárok, istentelenek, féktelenek, kegyetlenkedők, Isten csapásai lettek volna. Ebből egy megállapítás igaz: őseink pogányok voltak. Méghozzá a szónak abban az értelemben, hogy a magyarság nem a római kereszténység alapján tisztelte a Teremtőt...

  • Gilgames története az egyik legszebb példa az áldozat hozatalra: Barátja, Enkidu halála mélyen elszomorítja Gilgamest és elindul, hogy elhozza számára az Élet Vizét, vándorlása Utnapistimhez - maga az Út Napistenhez, ahol megtalálhatja barátja életét visszaadó, az örök élet Forrásából áradó, Halhatatlanságot...

  • Amennyiben képzeletbeli utazást tennénk a XIII. század második felében, kun származású uralkodókat kutatva, akkor magunk is meglepődnénk a bőséges királyi, szultáni vagy fejedelmi felhozatalon. Itt van rögtön Kun László, aki 1272 és 1290 között volt magyar király vagy Bajbarsz szultán, aki 1260 és 1278 volt ura Egyiptomnak, de nem hagyhatjuk ki a sorból Basarab havasalföldi fejedelmet sem, aki uszkve 1270-ben született...

  • A találkozó lényege, hogy mi hozza közel egymáshoz a buddhista spiritualitást és a Kassai Lajos által képviselt ősi magyar hagyományt, virtust. Mára nagyon kevés tiszta forrásunk maradt a kereszténység előtti magyarságról, az általuk képviselt szellemiségről, vallásukról. De ha lenne, sem biztos, hogy értenénk, hiszen a mai emberekből hiányzik az a szintű szellemi nyitottság, melyet Buddha rögzített, egy közel 2500 év előtti szellemi, spirituális szint...