szabadságharc

Toporcon, 1818. január 30-án született görgői és toporci Görgei Artúr 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között három napig Magyarország teljhatalmú vezére volt, akkori kifejezéssel diktátora. Polgári végzettségét tekintve vegyész, és 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket publikált...

1918. november 11-én Lengyelország visszanyerte függetlenségét. Azon a napon Józef Piłsudski, miután kiszabadult a madgeburgi erődítményből, a Régenstanácstól átvette a katonai hatalmat, majd három nap után a civil hatalmat, hogy végül a "Lengyel Hadsereg főparancsnokaként [...] értesítse a semleges és harcoló kormányokat és nemzeteket" arról, hogy az "Újjászületett és Független Lengyel Köztársaság" visszatért a világ térképére...

Két héttel az aradi tizenhárom után, 1849. október 20-án a délelőtti órákban az Újépület mögötti Fa téren (ma a Mezőgazdasági Minisztérium környéke) a császári hadbíróság ítélete alapján kivégezték a lengyel Mieczysław Woroniecki herceg honvéd alezredest, a német Peter Giron honvéd alezredest, valamint a szintén lengyel Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville honvéd századost...

Legnagyobb ámulatára alig serkenő bajuszú fiúkat és őszhajú öreg katonákat látott. Szinte mindőjüknek volt valamilyen sebesülése. Lehettek vagy húszan a bátor huszárok. Halkan valami furcsa dallamot énekeltek, amely a kozák fülébe is bevette magát. A szöveget nem értette, de az ének bús és panaszos akkordjai a szülőföldjét idézte fel és a cári elnyomást...

Nagyváradon, 1849. augusztus 28-án lett kivégzés áldozata Rulikowski Kázmér (eredeti nevén Konrad Kazimierz Rulikowski) lengyel dzsidás kapitány, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja. Édesapja Leon Rulikowski lengyel főnemes volt, akit Szibériába száműztek a novemberi felkeléssel való rokonszenvezése miatt...

A felkelés 63 napja alatt a felkelők által ellenőrzött területeken döntéseiben szabad, és demokratikus lengyel állam működött Varsóban. Legális hatósággal, közigazgatással és hadsereggel. Működött a lengyel igazságszolgáltatás, a rendőrség és a politikai pártok (azok is, amelyek a Londonban székelő kormány ellenzékét képviselték). A város minden kerületében megalakultak a felkelési önkormányzati szervek, amelyek a házbizottságok közvetítésével működtek...

Ilyen előzmények után nem sok ember fejében fordulhatott a gondolat, hogy mindenféle kifogásokat emeljen Turóc vármegye jelképeinek (zászló, pecsét) eltörlése ellen. A kuruc vezetés pedig nem volt rest, kihasználva a helyzetet, keresztülvitte akaratát és megszavaztatta a június 13-án, Rákóczi által személyesen előterjesztett, a Habsurg-ház trónfosztásáról szóló törvényt...

1703. május 12-iki keltezéssel II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kiadta Breznai kiáltványát, a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó" pátenst és elkezdődött a Rákóczi-szabadságharc. Hiába verték ki a törököt az országból, a dolgok csak nem fordultak jobbra. Tán épp ellenkezőleg… Az 1690-es évek közepére kiderült: „Anyám, nem ilyen lovat akartam!”. Ahogy Kollonich Lipót mondta: „Magyarországot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”.

A kép ismerős lehet mindenkinek. Az 1956-os forradalom egyik áldozata fekszik magányosan, elhagyatottan az őszi avaron. De van egy kis hiba. A hely és az idő. A New York-i Alley Pond Parkban 1959. november 25-én holtan találták Povl Bang-Jensen dán diplomatát. Alig múlt ötven esztendős… Koppenhágában született, 1909. április 6-án. A három napja eltűnt diplomata frissen borotváltan hevert az avarban, jobb halántékán golyó ütötte seb, jobb keze mellett fegyver...

“Tisztelt Honfitársaim! Minden évben ezen a napon piros-fehér-zöld kokárdák nyílnak szerte mindenhol, ahol magyarok élnek. Hirdetik, hogy büszkén és emelt fővel emlékezünk hőseinkre, akik 1848 tavaszán meggyújtották a magyar szabadság lángját, amely azóta is beragyogja Európát, hiszen nemzedékről nemzedékre magyarok milliói táplálják a Kárpátokon innen és túl...”