<> Rovásírás | Hungary First

Rovásírás

  • Kezdetben az volt a rend, hogy a hozzászólásra jelentkező hallgatók között csinos hölgyek osztották ki a mikrofont. Amikor azonban a kezembe került, akkor az előadást elnöklő Vásáry István szükségét érezte az addigi gyakorlat megváltoztatásának. Arra utasította a mikrofon kiosztóit, hogy mostantól csak annak adják oda, akinek azt engedélyezi. Nem az öltözködésemmel, vagy a hozzászólásom stílusával lehetett baja, mert nem vén szélhámosnak, hanem professzor úrnak szólítottam a megkérdezettet s egyébként is vigyáztam arra, hogy ne érhesse jogos kritika a ház elejét. Nem ezekkel a formaságokkal volt baj, hanem azzal, hogy a közönség számára nyilvánvalóvá tettem: ez a fórum nem mond igazat a székely írásról.

  • E cikkben csak azokat a hieroglifikus írásemlékeket és olvasataikat mutatom be, amelyek hiánya szembeszökő volt a kiállításon. Feltűnően hiányzónak gondolom ugyanis azt, ha a sírból megmutatják a kunbábonyi avar kagán koponyáját és arcrekonstrukcióját, de a magyarul elolvasható mondatot hordozó sírmelléklet nincs bemutatva, vagy ha a jeleket hordozó lelet másolatban szerepel ugyan a tárlókban, ám a magyar olvasat nélkül...

  • Több, mint száz éve annak, hogy az akadémikus írástudomány - az  ellenérvek dacára - alfabetikus írásként kezeli a székely írást. Ez a tévedés sorozatos kudarcokhoz vezetett, de az akadémikus szerzők nem voltak képesek a csőd felismerésére, az ok tisztázására és a hiba kijavítására. A körön kívüliek figyelmeztetéseit és súgásait elengedték a fülük mellett, vagy a Zsirai óta szinte kötelezővé vált finnugrista jelzőosztogatással válaszoltak rá...

  • A Magyarságkutató Intézet tisztelt főigazgatója és az egyik kutatója, Hoppál Mihály is nyilvánosan elhatárolódott a dilettánsoktól, mint akik számára az Intézetben nincs tér. Feltételezem, hogy ezt csak a ballib kritikusok vádja elleni védekezés mondatta Önökkel, mert egyébként ez nem lenne szerencsés álláspont. Lehetséges, hogy az tűnik jogszerűnek, ha a szakmai kérdésekhez csak a szakképzettek szólhatnak hozzá, de ilyen jogszabály nincs és a szakképzetlennek gondolt kutatók eredményeitől való elzárkózás sem szolgálja a tudományos haladást...

  • "Az őstörténet kutatói összedugták a fejüket, és számot vetettek azzal, amit tudnak, és amit nem. Kitől örököltük a székely írást? Miért nem jó a „magyar rovásírás” elnevezés? Mi a kutatók legfontosabb feladata a közeljövőben?" Előzőleg (2012. június 14-én) a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének Magyar őstörténeti témacsoportja ülést tartott és nyilatkozatot adott ki a székely írásról...

  • Lépésről lépésre megvalósulhat a Tudomány szabadsága? Néhány hónap múlva szabad lesz kimutatni a székely írás magyar és hieroglifikus eredetét? Netán még a hunok és a magyarok azonosságát is állíthatjuk a lehülyézésünk nélkül? Elképzelhető, hogy egy idő után olyan elnöke lesz az MTA-nak, aki válaszol a levelünkre és igazat mond a székely írás eredeztetés-elméleteiről? S az ELTÉ-n sem a gondolkodókra szórható finnugrista jelzőkészletet oktatják majd elsősorban?

  • A Világszenzáció című salqvisti szöveg szláv rovásfelfedezőkről számol be, holott az érdem interjúalanyomat illeti. Ő dekódolta a székely-magyar jeleket, s nem bosnyák régészek. Hibás továbbá a Magyar Hírlap által is ismertetett információ, mely szerint további ásatások indulnának meg a helyszínen. Ugyancsak tévedés a Nap Piramissal kapcsolatban magyar építőkről értekezni, hiszen a rovásírás székely-magyar eredete nem bizonyítja a piramis hungár mivoltát...

  • Néhány esetben már megpróbáltam olyan szövegeket és linkeket beszúrni a wikipedia indiánokkal foglalkozó szócikkébe, amelyek az indián-magyar jelpárhuzamokat említették, de nem volt velük szerencsém. Az illetékes wikipedia-szerkesztő minden magyarázat nélkül, postafordultával törölte őket. Nyilván sohasem foglalkozott ezzel a szakterülettel (mert akkor észre kellett volna vennie a nyilvánvaló megfeleléseket), mégis biztosan "tudta", hogy ez képtelenség is, meg tudománytalan is...

  • Az OSZK akkor még nem menesztett főigazgatójával folytatott, az akadémikus "tudomány" rovásírással szembeni elfogultságáról árulkodó levelezésünk örökbecsű látlelete a megszállóként viselkedő akadémikus körben a magyar nyelv- és írástörténet kutatása területén napjainkig érvényesülő, cenzúrával, forráshamisítással és írásemlék-rongálással fűszerezett magyar- és tudományellenes törekvéseknek. Ez a társaság - a konszenzus hiányára hivatkozva - indexen tartja a nemzeti írásunkat és tudatosan félrevezeti a közönséget. A főigazgató egyrészt arra hivatkozott, hogy ő nem avatkozik bele a kiállítás rendezőjének munkájába, mert az független...

  • A hun-magyar azonosság ugyanis nem toposz, hanem tény. Egyrészt Bakay Kornél vagy ötven forrás sorol fel, amelyik ezt állítja, másrészt a hun régészeti emlékeken szinte a teljes székely jelkészletet megtaláljuk. Erre azonban a szerző nem figyel, bár a választott témához hozzátartozna. Ettől a szelektív látásmódtól lenne tudományos?