<> Hun | Hungary First

Hun

  • Tetszik, vagy sem, minden tudósnak illik igazat mondania, akár egyezik ez mások véleményével, akár nem. Ha van egy sereg hun, avar és honfoglalás kori nyelvemlék, akkor arról kell tájékoztatni a nagyérdeműt és nem az ellenkezőjéről. Ráadásul éppen legutóbb hangzott el Róna-Tas András professzor úr szájából, hogy a székely rovásírással írt szövegek is nyelvemlékek...

  • Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című kiállítás csak egy termet foglal el a Természettudományi Múzeumban, mégis szimbolikus történés ez a magyar történelem államilag támogatott újraírásában. A múzeum főigazgatója, a tavaly kinevezett Bernert Zsolt megnyitó beszédében Kásler Miklós Emmi-miniszternek mondott köszönetet “az anyagi és erkölcsi támogatásért”.

  • Hatalmas létszámbeli hátránya ellenére Mode bízott a központosított hun haderő képességeiben és i.e.200-ban több ütközetben tönkreverte, majd bekerítette a paraszti sorból felemelkedett Kao Czu (Liu Pang, a Han dinasztia első császára, ur. i.e.202-194) seregeit...

  • A történet talán akkor kezdődött, amikor a mai Mongólia füves pusztáin az i.e.III-II. évezredben lassan kiemelkedett egy "hu" (hunüj) összefoglaló néven ismert nép (vagy népcsoport) a térség változatos bronzkori kultúrái közül. Erről a folyamatról természetesen eléggé keveset tudunk...

  • A múzeumok polcain százszámra hevernek elolvasatlanul a rövid hieroglifikus szövegek és ideje lenne ezeket hasznosítani, amikor a szkíta-hun-avar-honfoglaló népességek nyelvét kell azonosítani. Kérem, vessék fel ezt a szempontot és ajánlják fel a segítségüket e téren, amikor a Magyarságkutató Intézettel tárgyalnak a közös célok megvalósításáról!

  • Szen Ven-sze, a kínai tudományos akadémia munkatársa az újságíróknak elmondta, hogy körülbelül 1,8 ezer éves sírokról van szó, amelyek azokból az időkből valók, amikor a hunok Kína területén vándoroltak a Han-dinasztia uralkodása idején. Minden sírkamrát belülről téglával raktak ki, s ezért nem sorolhatók a Kínai-alföldön fellelhető más ismert temetkezések közé...

  • Az alánok területe az Aral-tó vidékétől a Donig terjedt. A hunok vándorlásának hátterében nyilván az a 350 körüli belső-ázsiai népmozgás állt, amelynek során a hjónok elfoglalták Kelet-Toharisztánt. Hogy kikből tevődtek össze a hunok, nehéz megmondani, de bizonyára azok a hiungnu elemek is helyet kaptak köztük, amelyek a Kr. e. 1. század közepe óta több hullámban jutottak a Kazak-steppe vidékére...

  • A különös szépségű V. századi kercsi hun ékszertöredék az ókor óta ismert "középen az Isten jelképe, két oldalon egy-egy állat" ábrázolási konvenció egyik megvalósítása. Esetünkben az ékszertöredék közepén Üdő napisten több ezer éves jelképének hun változata, a két oldalán pedig egy-egy turulmadár látható. 

  • Közel egy évszázadig éltek békében a kitájokkal (Liao-dinasztia), mígnem Apaoki kagánjuk feleséget nem kért a kun kántól. A baj nem is ebből lett, hanem abból, hogy az öreg kagánnak nem tudott gyermeket szülni az ifjú felesége. A kunokat azzal vádolta meg Apaoki, hogy meddő asszonyt kapott és a békéért könyörgő kun követeket egytől-egyig megölette...

  • A mongolok magukat az ázsiai hunok leszármazottjainak vallják és kérdőjelek nélkül európai hunoknak a magyarokat. Legnagyobb uralkodójukat Dzsingisznek hívták, de majd’ annyira tisztelik Atillát, az Isten ostorát. Igen, azt az Atillát, akinek haláláról a legenda azt tartja, hogy nászágyán az új felesége mérgezte meg. Éppen úgy, mint az egyik mongol mítosz szerint Dzsingisz kánt...