Komárom
"Erről most már kár beszélni. Legyen vége odalent a széthúzásnak, a marakodásnak, az úrhatnámságnak, a nyegleségnek, a káromkodásnak, a rongyos hatalomvágynak és az üres fecsegésnek. Mondd meg, fiam, hogy magyar és magyar között nincs különbség, és csak az számít, hogy ki mennyit dolgozott és mennyit szenvedett és mennyit imádkozott..."
1811. december 18-án, Keszthelyen született Asbóth Sándor az 1848-49-es magyar szabadságharc alezredese, majd az Egyesült Államok címzetes vezérőrnagya. Asbóth Sándor édesanyja nem engedte, hogy bátyja, Lajos után, még egy fia katonai pályára lépjen. Mérnöknek tanult, tanulmányait a Felvidéken, a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, majd Pesten folytatta, az Institutum Geometricumban...
100 éve annak, hogy mintegy két-háromezer komáromi hajógyári és győri vagongyári munkás, tatabányai bányász, kiszolgált katona, valamint sok helyi és környékbeli ember nem tudva belenyugodni abba, hogy a trianoni tragédia nyomán az egységes Komárom északi, történelmi része csehszlovák kézre került, az életük kockáztatása árán is megpróbálták visszafoglani azt, újraegyesíteni a várost...
Görgey Artúr és Kossuth Lajos egybehangzón nevezte 1849. április 26-án lezajlott első komáromi csatát – másképpen komárom-szőnyi csatát – a szabadságharc legfontosabb ütközetének. A szabadságharc kimenetele szempontjából sorsdöntő csata szomorú következményeként hívták be az osztrákok az orosz cár seregeit. A komáromi csatában – Görgey vezetése alatt – 24 000 amagyar honvéd állt szemben a Schlick tábornok vezette harmincezres osztrák sereggel...
A bársonyos forradalom kitörésének évfordulóján idén utcára vonultak az emberek, hogy tiltakozzanak a Matovič-kormány intézkedései ellen és a lemondását követeljék. Pozsony belvárosában a gyülekezési tilalom ellenére jelenleg is közel 9 ezer ember tüntet a kormányhivatal és az elnöki palota előtt. A tüntetésre annak ellenére került sor, hogy Roman Mikulec belügyminiszter arra kérte az állampolgárokat, a járványügyi óvintézkedések és a veszélyhelyzet hatályossága miatt fontolják meg, részt vesznek-e a meghirdetett demonstráción. Szerinte azok az ellenzéki politikusok, akik tüntetni hívják az embereket, megszentségtelenítik november 17-e üzenetét...
A kormányfő Igor Matovic szlovák miniszterelnök társaságában mondott beszédet az átadási ünnepségen. Kiemelte: a hídépítés egyben a jövő építése is, és a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell. Ez a mostani átadás is bizonyítja, hogy a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a magyar és a szlovák nemzetet...
Amikor a temesvári katasztrófáról s az ottani magyar fősereg felbomlásáról Guyon tábornok meghozta Aradra az írásos jelentést, Kossuth azt minden megjegyzés nélkül küldte át Görgeynek. Akiről pedig tudta, hogy ilyen körülmények között nem folytathatja az immár értelmetlennek tűnő harcot. Az ország különböző részein szétszórt honvédcsapatok egyesítésére nem volt mód...
Miután két portyázó különítmény és az előző csatából kimaradó I. hadtest beérkezett az erődvárosba, Görgei július 9-re határozott támadást rendelt el Haynau serege ellen. Minthogy a tábornok még alkalmatlan volt a támadás levezénylésére, Klapka György volt hivatott azt végrehajtani. Sajnos Klapka először, kihasználva Görgei újabb eszméletvesztését, elhatározta, hogy csata helyett elvonul Szeged felé a folyó északi oldalán, majd a magához tért Görgei fenyegetőzésére, hogy lemond, a már elvonult csapatokat visszahívták. A vezérek ellentéte a közkatonákig ért, akik csak annyit tapasztaltak, hogy összevissza meneteltetik őket parancsnokaik. Így a támadás Klapka hibájából csak július 11-én történhetett meg, s ez lett az úgynevezett Harmadik komáromi csata.