Árpád kori turulos gyűrű hieroglifikus szöveggel

Varga Géza küldte be 2018. 10. 21., v - 08:21 időpontban

Bálint Csanád a nagyszentmiklósi kincsről írt monumentális, de a szükségesnél kevesebb elmeélről tanúskodó művében a rakamazi turulábrázolásról szólván vitatta László Gyula és mások álláspontját. Mint írta, kellene már egy módszer, amivel meg lehetne különböztetni egymástól a közönséges ragadozómadarak képeit a turulábrázolástól. Nem tűnt fel neki, hogy a rakamazi szent turulon magyar hieroglifák láthatók (a kacskaringó azonos a jó szójelével), az általa bemutatott pusztán ragadozómadarakon azonban nincsenek hieroglifák (a görög hieroglifa "szent véset").

Nos, Róna-Tas András mellett ő volt a másik lektor, aki az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításra benyújtott köteteimről negatív véleményt adott a negatív véleményt óhajtó szervezőknek, akiknek elhatározott szándéka volt, hogy a szerintük náci asszociációkat keltő rovásírást kitiltsák a kiállítás területéről. Ezt a magyar- és tudományellenes tervüket a két lektor segítségével végre is tudták hajtani. Bálint Csanádnak nyilván el sem kellett olvasnia, meg sem kellett értenie a köteteimet az elmarasztaló ítéletéhez. Előzőleg tanú előtt jelentette ki nekem, amikor a budapesti hun(?) jelvény korszakba sorolása miatt tárgyaltunk, hogy ő nem ért a rovásíráshoz. Ezt készséggel el is hittem neki. A magyar jelkincs ugyanis megvetett szakterület volt és maradt a hazai akadémikus áltudomány számára, amihez a jelek szerint nem szégyen, hanem sikk lehet nem érteni. Pedig a turul ábrázolásait csak a magyar hieroglif írás (a székely írás elődje) ismeretében lehet elkülöníteni a "szent madárhoz szent jel dukál" elv segítségével. Azt illusztrálja ez az eset is, hogy "régészeink" a saját munkájukat sem képesek jól elvégezni, ha meg sem kísérlik megismerni, elolvasni a leleteken lévő magyar hieroglifákat, hanem inkább azt is lereszelik és letagadják, amit feldolgozva a kezükbe adok.

Árpád kori turulos gyűrű hieroglifikus szöveggel
Az Árpád kori turulos gyűrű lenyomata (fent), hieroglifái (középen) és a székely írás "m", "n" és "ü" jelei (lent)

A gyűrű hieroglifáinak olvasata: Magasságos, nagyságos Üdő, ahol Üdő a napisten egyik neve. Ez az Üdő istennév genetikus kapcsolatban van a sumer Utu sar "Idő király" és szkíta Oitoszür "Időúr" istennevekkel.

Árpád kori turulos gyűrű hieroglifikus szöveggel
Az Árpád kori turulos gyűrű (fotógrafika)

Az e cikkben bemutatott, magántulajdonban lévő gyűrű fényképét az interneten kaptam, a lelőkörülményeiről semmi közelebbit sem tudok, csupán feltételezem, hogy magyarországi, Árpád kori lelőhelyről kerülhetett elő.

A gyűrűn látható madár a mellette lévő magyar hieroglifák alapján nyilvánvalóan a turul. A magyar hieroglifák ugyanis az ősvallás jelképei voltak és a puszta használatuk is a hozzájuk csatlakozó képi ábrázolás ősvallási jelentőségére utal. A magyar hieroglif írás egyik jellegzetes íráshasználati módja a "jel állaton" ábrázolási konvenció, amelynek a Kárpát-medencétől Amerikáig sok helyen megtaláljuk a példáit. A gyűrű turulábrázolása e sorba illeszthető. Mivel nincs másik szent madarunk, csak a turul, ezzel az eljárással megnyugtató módon azonosíthatjuk a krónikáinkban említett (az Istent, vagy Isten küldöttét jelképező) szent madarunkat. A turulábrázolásokon, vagy a környezetükben lévő rövid szövegek megismerésével egyre pontosabb meghatározásra lehetünk képesek.

Árpád kori turulos gyűrű hieroglifikus szöveggel
A rakamazi korong kacsakaringók (azaz jó hieroglifák, a székely írás "j" betűje előképeinek) sorával, amelyet az akadémikus áltudomány képviselőinek tilos lehet észrevenni, forrás: rakamaz.hu

Ebből következően a tudomány haladását nem az a szakképzett, ám gondolkodásra rest és becstelen réteg fogja előre vinni, amelyik a szakirányú egyetemi ellenségképzés hatására kéjes örömmel gúnyolódik a magyar hagyomány egyes tételein és bizonyításain. Például azt állítván, hogy az akadémikus tudomány képviselői nem hajlandók elolvasni a köteteimet (amiben egyébként tévednek). Álláspontom szerint nem a mindössze jelzőosztogatásra képes nyeretlen kétévesekkel, hanem inkább azokkal lép előre a tudomány, akik megpróbálják megismerni eleink hieroglifikus írását. A magyar hieroglif írást leíró kötetemet 2018. szeptember 7-én az Élet és Irodalom a hét nyelvészeti kötetének minősítette.

Varga Géza

Új hozzászólás