80 éve, hogy a Felvidék egy része visszatért

Cabe Ferrant küldte be 2018. 11. 13., k - 18:49 időpontban

„A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.”

E szavakkal kezdődik a 80 esztendeje, 1938 november 13-án kihirdetett „1938. évi XXXIV. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről”. (Net.jogtar.hu)

Mint tudjuk, Magyarország a trianoni békeszerződésbe foglaltak miatt elveszítette területének kétharmadát, ezért gyakorlatilag nem volt olyan szomszédja, akivel szemben ne lett volna területi követelése. Mindezt azonban a diplomáciai szabályok betartásával kívánta kivitelezni. A tárgyalások a területi revízióról a csehszlovák féllel - küldöttségük érdekes módon kizárólag szlovákokból állt - 1938. október 9-én kezdődtek meg a délszlovákiai Komáromban (Komarno), azaz a Komárom északi részében, amely Szlovákiához került Trianon után.

Már a hely kiválasztása sem kedvezett a szlovákoknak. A helyi magyar lakosság a magyar küldöttséget virágesővel fogadta, a templomok tornyaira magyar zászlókat tűztek ki és a tárgyalásokra behallatszott az utcán énekelt magyar himnusz, amely, egyébiránt, akkoriban be volt tiltva azon a tájon.

Valaki találóan a süketek párbeszédéhez hasonlította a tárgyalásokat. A magyar küldöttség hiába próbált folyamatosan kezdeményezni, a másik fél minden javaslatra nemet mondott. Maximum abba mentek volna bel, hogy autonómiát adjanak a magyar többségű területeknek. Kánya Kálmán külügyminiszter a szlovák Tiso javaslatát egyszerűen rossz viccnek nevezte:

„…oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri.” - Gulyás László: Egy titkos küldetés története - Az első bécsi döntés és közvetlen előzményei.

1938. november 2-án született meg a bécsi Belvedere az úgynevezett első bécsi döntés, melynek köszönhetően a párizsi békerendszer által megcsonkított Magyarország elkönyvelhette első revíziós sikerét. Mivel eredetileg négyhatalmi - brit, francia, német és olasz - javaslatra kezdődtek a tárgyalások, döntőbíróknak és ezen országok megbízottjait kérték fel. Az angol és a francia fél nem vállalta részvételt, így végül Ciano olasz és Ribbentrop német külügyminiszterek húzták meg az új határokat.

Még azzal sem lehetett megvádolni őket, hogy egyértelműen a magyar félnek kedveztek volna, mert ugyan a magyarok által visszakövetelt jelentősebb települések egy részét - például Kassát, Munkácsot, Érsekújvárt visszacsatolták, más esetekben viszont - például Pozsony vagy az északabbra fekvő Nyitra esetében - a szlovák félnek kedveztek.

A német és olasz külügyminiszterek határozata nyomán a Felvidék magyarlakta területeinek túlnyomó része - mintegy 12 000 négyzetkilométer, 1 millió lakossal - húsz év után visszatérhetett az anyaországhoz.

A magyar csapatok bevonulása a régi-új országrészekbe november 5. és 10. között zajlott le. Az első település, ahová a magyar csapatok 5-én bevonultak, Medve volt, míg a nagyobb településeket 10-én érték el. Horthy Miklós kormányzó 6-án Komáromba, 11-én Kassára vonult be, ahol megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc sírját.

„Kassa előtt hatalmas diadalkapu várta a bevonulókat. A menet élén haladó huszárjainkat elragadta a lelkesedés és átvágtáztak azon a vonalon, amely nemrég még Magyarország határa volt. Az ősi történelmi város bizonyára még sohasem látott falai között ekkora embertömeget. Közelből, távolból, sőt Budapestről is sokezren sereglettek össze.” - emlékezett Horthy Miklós erre a napra.

Akkoriban talán úgy tűnt, hogy kezdenek helyrerázódni a dolgok, de az új - és igazságosabb - határvonal végül csak átmeneti állapotnak bizonyult. Bár abban az időben törvényesnek ismerték el a bécsi döntéseket, a II. világháború után „visszacsináltak” mindent.

Források: Wikipédia; Net.jogtar.hu; Rubicon.hu.
Kép: Kassa, Fő utca, 1938. november 11-én a magyar csapatok bevonulása idején. Szemben a Szent Erzsébet-főszékesegyház (Dóm).
Évszám: 1938
Fortepan 114564
Orig: Buzinkay Géza

Új hozzászólás