Vége a lakástakaréknak, de van új dobása a kormánynak

HungaryFirst küldte be 2018. 12. 27., cs - 09:57 időpontban

Rendszeres megtakarítás fix, akár 10% fölötti hozammal, betétbiztosítási védelemmel. Ugye, mennyire álomszerűen hangzik? Egészen október közepéig bárki befektethetett ilyen termékekbe, ha lakáscélja vagy lakáshitele volt. Nem csoda, hogy közfelháborodás fogadta a parlament október közepi döntését a lakás-takarékpénztári támogatás megszüntetéséről, de mára világossá vált, hogy a magyar öngondoskodás intézményének a felszámolása helyett annak alapos átalakítása az állam célja.

Nem túlzás a 2018-as év legnagyobb horderejű, pénzügyi szektort érintő kormányzati döntésének nevezni a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetését. Egy olyan négyszereplős szektor növekedését akasztotta meg egy másfél nap alatt lezavart törvénymódosítással az állam, amely közel másfélmillió szerződést és több mint 800 milliárd forintnyi megtakarítást kezel, és a betétekhez hasonlóan a lakáshitelek piacán is meghaladta a részesedése a 10%-ot. A lakás-takarékpénztári termék darabszám alapján a magyarok legnépszerűbb öngondoskodási terméke volt, a kezelt megtakarítások volumene szempontjából pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak után következett.

A meglévő szerződések 30%-os befizetésarányos állami támogatása ugyan nem szűnt meg, de az új szerződésekhez október 17-e óta már nem jár ilyen. A lakás-takarékpénztárak ezzel kényszerpályára kerültek, az állami döntés az ország legnagyobb pénzügyi értékesítési hálózatainak a jövőképét változtatta meg, sokan néztek más értékesítői munka után. Ugyanakkor nem a lakástakarék-pénztárakat "végezte ki" a kormány, csak az állami támogatást, így a legnagyobb és egyetlen önálló szereplőnek számító Fundamenta gyorsan piacra dobta új (az állami támogatás híján inkább csak a hitelfelvétel szempontjából vonzó) termékét, az OTP-nél és az Ersténél pedig később várható ilyen (az Aegon viszont már a kormánypárti döntés előtt felfüggesztette értékesítését). Az állami támogatás megszüntetése mindazonáltal erősen megkérdőjelezi a szektor hosszú távú önálló "profitcentrum" jellegét. Nem azért, mert a lakáskasszák "lenyúlták" volna eddig az állami támogatást, hanem azért, mert ez biztosította az értékesítésük sikerét és a növekedést jelentő ügyfélelőny nagy részét.

Ahogy korábbi véleménycikkében a Portfolio is megfogalmazta, a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetése szükségtelen visszalépés a magyar öngondoskodási piac számára. Célzott átalakítással is ki lehetett volna küszöbölni a rendszer hiányosságait, megválaszolni a kritikákat, jellemzően a következőket:

1. az évi 60-70 milliárdos állami kifizetés ellenére az új lakások építéséhez és a demográfiai problémák megoldásához (egyébként a banki hitelezéshez képest nem kevésbé) való alacsony hozzájárulás,

2. az egy szerződésre jutó optimális (havi 20 ezer forintos) megtakarítás aránytalanul kis összege a lakások egyre magasabb árához képest,

3. a néha előforduló szabálytalan vagy a szabályozói célnak nem megfelelő felhasználás.

Mindezt felügyeleti ellenőrzéssel, parametrikus változtatásokkal és a jogosultsági kritériumok szigorításával is orvosolni lehetett volna. Leginkább a 30%-os állami támogatás kulcsának csökkentése lett volna indokolható a külföldi (főleg német, osztrák, cseh) példák alapján a teljes megszüntetés helyett. A magyar társadalom öngondoskodási képessége mellett a (számlabenyújtáson alapuló támogatás miatt) a gazdaság fehérítésében is elvitathatatlan szerepük volt a lakás-takarékpénztáraknak. Lesz is még darabig, de a meglévő szerződések fokozatos kifutása miatt - ha minden így marad - egyre kisebb mértékben.

Az öngondoskodás területén tett egyértelmű visszalépés ellenére 2019-be mégsem teljes kilátástalansággal lépnek át a magyar öngondoskodók. A lakáscélú öngondoskodás, egészen pontosan a lakás-előtakarékosság (a marginális szerepet betöltő NOK melletti) egyetlen működő intézményrendszerét ugyan derékba törte az októberi lépés, a helyzet mégsem teljesen reménytelen. Piaci pletykák alapján nem elképzelhetlen jelenleg, hogy újragondolt formában, állami hátszéllel kap lendületet Magyarországon hamarosan a lakás-előtakarékosság. Az idén alaposan leegyszerűsített CSOK-hoz hasonlóan ennek a demográfiai válság kezelése is a célkitűzése lehet.

Míg a lakás-előtakarékosság új intézményrendszere kialakulatlan Magyarországon, egy más típusú öngondoskodás, a nyugdíj-előtakarékosság területén már konkrét ígérettel rendelkeznek a potenciális megtakarítók. 2019 első hónapjaiban bejelentheti a kormány az új nyugdíjkötvény paramétereit, a termék a babakötvényhez hasonlóan a reálértékét őrző rendszeres megtakarításként támaszthat újfajta versenyt a megtakarítások piacán. Míg a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetése 2018 zenéje, a nyugdíjbiztosítások, nyugdíjpénztárak és nyugdíj-előtakarékossági számlák várható riválisaként megjelenő nyugdíjkötvény már 2019 egyik slágerbefektetése lehet majd.

Portfolio

Új hozzászólás