Gyertyaszentelő, medveles, vizes élőhelyek világnapja

HungaryFirst küldte be 2019. 02. 01., p - 16:13 időpontban

A keresztény ünnep mellett több néphagyomány is kötődik február másodikához, 1971-től pedig ezen a napon emlékezünk meg a vizes élőhelyek fontosságáról.

A keresztények ezen a napon tartják Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét is, amely a karácsonyt követő negyvenedik napra esik. Ez a jeles nap akkor került a naptárban a mai helyére, azaz február 2-ára, amikor a 6. században Róma a karácsonyt az addigi január 6-áról december 24-ére helyezte. Maga az elnevezés arra a bibliai történetre utal, amely szerint Szűz Mária a 40 napos Jézust a zsidó hagyománynak megfelelően bemutatta a jeruzsálemi templomban, s ott – az ilyenkor kötelező áldozat fölajánlásakor – Simeon a kisdedet a nemzetek megvilágosítására szolgáló fényességnek nevezte, mondván: úgy világít majd, mint a gyertya egy sötét szobában. A negyvenedik napnak ez esetben az a jelentősége, hogy a szülő nő 40 napig tisztátalannak számít, ez idő alatt nem mehet templomba. Ez az ünnep valójában Szűz Mária megtisztulásának ünnepe. A keresztény istentiszteleteken erre emlékezve szentelik meg ezen a napon az ünnepi gyertyákat, amelyek megvédik a csecsemőket az ártó szellemektől és a betegségektől.

A medveles egy kedves néphagyomány, valódi időjárást megjósoló hatása igen csekély, bár a medvék időjós képessége még nagy írónkat, Jókai Mórt is megihlette. Új földesúr című regényében így ír a nagy filozóf medvék tavaszjóslásáról: „Van aztán egy napja a télnek, aminek “gyertyaszentelő” a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van!

Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megfogulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve – visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; – mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.
Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy már most örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! – Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”

Az ország állatkertjei, vadasparkjai medvecsalogató programokkal várják az érdeklődőket. A Miskolci Állatkertben megláthatják, hogy Dorka és Borka kijön-e a barlangjából. A Budakeszi Vadasparkba látogatók Romulus és Tibor időjóslásán kívül több program is várja az érdeklődőket. A Pécsi Állatkertben a hétvégi medvenapok programját Nikoláj, a barnamedve nyitja meg.
Fővárosi Állat- és Növénykert a péntektől vasárnapig tartó Mackófesztiválon családi programokkal és látványetetésekkel várja a közönséget.

Február másodika a vizes élőhelyek világnapja, annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon írták alá az iráni Ramsar városában a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért.
Az egyre fokozódó emberi beavatkozás hatására a 20. század közepére olyan mértékben összezsugorodtak a vizes élőhelyek, hogy óhatatlanul szükségessé vált az ökoszisztémák hosszú távú megőrzését szolgáló nemzetközi szintű összefogás. Bár az alapítók között csak 18 ország szerepelt, az egyezményhez az elmúlt évtizedekben több mint 130 ország csatlakozott. A csatlakozás feltétele, hogy az adott ország legalább egy, a kritériumoknak megfelelő vizes élőhellyel rendelkezzen.

Miskolci Állatkertben Szitta Tamás, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportjának elnöke tart előadást a vizes élőhelyek fontosságáról, a kétéltűek védelméről.

ng.hu

Új hozzászólás