Egy magyar, aki valóra váltotta az amerikai álmot

Mákossüti küldte be 2019. 02. 12., k - 08:18 időpontban

Ő találta fel a kereskedelmi repülésben az operatív lízinget, amely lehetővé tette a légitársaságok repülőgépparkjának folyamatos modernizálását és növelését. A semmiből hozta létre a világ legnagyobb lízing vállalatát, amely több mint 1000 repülőgépet kölcsönözve tette lehetővé a repülés önköltségeinek folyamatos csökkentését.

A vállalat eladásából lett amerikai dollármilliárdos, de még húsz évig vezette azt. Már életében hallhatatlanná vált, mert a motoros repülés 100. évfordulóján a legtöbb adománnyal segítette a világ egyik legnagyobb repülőmúzeumi egységének építését, ami a nevét viseli.

Budaörstől Budaörsig tartó példátlan pályaív

Udvarházy Ferenc István polgári-konzervatív családban született 1946-ban, Budapesten. A Rákosi-korszakban a család minden vagyonát államosították. A levegőóceán szabadságának érzete 7 éves korában egy budaörsi repülőnapon kerítette először bűvkörébe, ahol egyből beleszeretett a repülésbe, és pilóta akart lenni. Apját később rávette, hogy repüljenek is.

Udvarházy István, vagy ahogy világszerte ismerik, Steven F. Udvarhazy, aki megvalósította az amerikai álmotForrás: Flying Magazine

Akkoriban Magyarországon a belföldi légi forgalmat szovjet Li-2 utasszállító gépek repülték, melyeken a jegyár azonos volt a gyorsvonat első osztályának árával. Az ifjú Udvarházy egy Budapest – Miskolc – Budapest útvonalon nyolcéves korában repült életében először, és lélekben már pilótaként szállhatott le a gépről.

Egy magyar, aki valóra váltotta az amerikai álmot
A Goldtimer Alapítvány tulajdonában álló, és a világ egyetlen repülőképes Liszunov Li-2 utasszállító gépe, a Budaörsi Repülőtéren fotó forrása: Elter Tamás

11 éves korában a külföldi légitársaságok budapesti irodáiban menetrendeket kért, megtanulta az útvonalakat, és a különféle géptípusokat.

Ekkor kezdett felkészülni a későbbi repülési szakember világhírt hozó karrierjére.

A gyermekkor Budaörshöz kötődő élményei annyira meghatározóak voltak Udvarházy István számára, hogy már mint világhírű magyar származású amerikai milliárdos, a hatvanadik és a hetvenedik születésnapját is budaörsi repülőtéren ünnepelte meg.

Udvarházy István az Airbus elnökének társaságában a Budaörsi Repülőtéren 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségenForrás: Elter Tamás

Talán a sors különleges ajándéka, hogy mindkét alkalommal azzal a Li-2 utasszállítóval repülhetett születésnapi meglepetésként, amely csak alig pár évvel fiatalabb nála, és amelyhez első repülési emléke is kötődött, hiszen a világ ma már egyetlen ilyen repülőképes muzeális gépének Budaörs a bázisreptere.

Ifjú repülési tanácsadóként, már Amerikában

Az Udvarházy család 1956 után az aknamezős zöld határon keresztül hagyta el Magyarországot. A 12 éves Pisti 1958-ban már New Yorkban, a Manhattanben élt, ahol gyorsan megtanult angolul, és állami elitiskolába járt.

A repülés iránti szenvedélye Amerikában is megmaradt.

A szülei rendszeresen elengedték a két ottani nagy repülőtérre, amelyek közül az egyik ma már a Dallasban meggyilkolt népszerű amerikai elnök, Kennedy nevét viseli.

Egy magyar, aki valóra váltotta az amerikai álmot
A New York-i J.F. Kennedy nemzetközi repülőtér, fotó forrása: dreamstime

A magyar fiú mindenre kíváncsi volt. Naplózta a gép típusokat, az útvonalakat,és az érdeklődő fiatalember gyorsan megtalálta a hangot a hangárban, vagy az irányítótoronyban dolgozó szakemberekkel , meg a pilótákkal is, valósággal ragadtak rá az információk.

Minden érdekelte, reptéri beszélgetései és olvasmányai alapján az évek során hatalmas tárgyi tudásra tett szert, amit folyamatosan bővített.

Udvarházy 17 éves korában Los Angelesben tette le a motoros pilótavizsgát. 18 éves korában, még egyetemi hallgatóként tanácsadó céget alapított,

és a tanácsait kéretlenül elküldte az érdekelteknek.

Elegáns stílusa, valamint világos okfejtése miatt a légitársaságok nem sejtették, hogy egy pihés állú ifjú levelez vagy telexezik velük, ezt Udvarházy szándékosan leplezte is.

Inkább playboynak nézett ki, mint komoly repülésügyi szakembernek

A sok próbálkozás hamar meghozta gyümölcsét. Az Aer Lingusnak adott tanácsokért 4000 dollárt kapott, ami óriási pénznek számított akkoriban. Rögtön vett is belőle 500 dollárért egy saját kocsit, és nyaranta azzal furikázta a lányokat, amikor vízi mentőként a strandon dolgozott. Meg persze pilótaként gyűjtötte az órákat a levegőben is.

Az ifjú üzletember-pilóta-egyetemista hosszú hajával, aranylánccal a nyakában inkább playboy-nak,

mintsem komoly repülésügyi szakembernek nézett ki. Két évvel fiatalabb korában alapított céget, mint Bill Gates, és vele ellentétben nem hagyta közben ott az egyetemet.

Udvarházy a Kaliforniai Állami Egyetemen közgazdászként végzett. Noha egyetemi évei alatt tovább ontotta a repülési tanácsokat, mentek a levelek és a telexek a világ minden pontjára, ám többé nem jött pénz.

A tanácsadói szemlélet azonban örökre az üzleti sikerei alapja maradt, de a diploma megszerzése után más utat keresett.

Vízi mentős tapasztalatait is a repülésben kamatoztatta

Még egyetemistaként, 21 éves korában kötött egy nagy üzletet, amikor Ausztráliából adott el egy repülőgépet Kanadába. Ebből 50 000 dollár jutalék folyt be, meg egy nagy tanulság. Amikor Kanadában meglátták, szinte gyereknek vélték. Ne feledjük, hiába élt Udvarházy a Szilícium-völgy „sarkán”, vele szemben Bill Gates csak 20 év múlva lett világnagyság internetes vállalkozó, akkor, amikor ő már dollármilliárdos volt.

Pilótaként is dolgozott, a lelke mélyén egy saját légitársaság megalapítása volt a legnagyobb álma.

Vízimentőként látta a tengerparton nyaralók tömegeit, és ebből merített ötletet egy tengerpartokra ingázó légitársaság létrehozásához, amit Astro Airnek nevezett el.

Szerzett befektetőket, repülőgépet is bérelt, de a légitársasága megbukott.

Ám ennek ellenére is, a bukás felbecsülhetetlen tapasztalatot adott az ifjú vállalkozónak. Udvarházy István a saját kárán tanulta meg, hogy a repülőgép bérbeadása lehet a legjobb üzlet, ha jó hozzá a vízió.

Minél olcsóbb a repülőgép eladási ára és üzemeltetési költsége, annál könnyebb a légitársaságoktól beszedni a fix bérleti díjat. Másrészt abban a szerencsés pillanatban fogott hozzá ehhez az üzlethez,

amikor a légitársaságok nagyobb része még nem lépett be száz százalékosan a jetkorszakba.

Ezeknél a légitársaságoknál pedig a drágább sugárhajtású repülőgép többszörös befektetés költséget igényelt, mint a régimódi légcsavaros gépek beszerzése.

Udvarházy feltalálja a csodafegyvert, az operatív lízinget

Udvarházy 27 éves korában alapította meg a jól hangzó nevű Nemzetközi Lízing- és Pénzügyi Társaságot (IFLC). Hosszabb távú víziója szerint a lízingelés révén biztosított új gépekkel bármelyik légitársaság olyanná válhat mint a legnagyobbak, az American Airlines, vagy éppen a British Airways. Az IFLC cégalapitás igazi magyar virtusnak számított.

Egy magyar, aki valóra váltotta az amerikai álmot
Udvarházy hosszú és sikeres pályafutás követően, 2008 után új lízingcéget alapított, fotó: origo

Üzlettársakért nem kellett messzire mennie, mert az egykori kollégiumi szobatársa, valamint annak édesapja, a szintén magyar emigráns Gonda család lettek az üzlettársai.

Egyformán adták össze a háromszor 50 ezer dollár alaptőkét.

István szervezte az üzletet, fiatal társa pedig a jogi és egyéb adminisztratív ügyeket vitte.

A fiúk Gonda urat kérték fel a cég arcának, aki idősebb úrként hozta be az üzletbe az ekkortájt már elvárt Wall Street-i stílust, ő tárgyalt az ügyfelekkel, majd később a befektetőkkel is. Az amerikai igény szerint leegyszerűsített családi nevű Mr. Hazy tanácsadó énjéből tett egy csavart az üzletbe, miszerint a gépeket a kor szokásával ellentétben nem élethossziglan adták volna bérbe, mivel ez zavarta a cégek hosszabbtávú fejlődését. Akkor még nem tudták, de ezzel a konstrukcióval feltalálták az operatív lízinget.

***

Hogyan lett az IFLC ezer géppel a világ legnagyobb lízingcége?

Kezdetben mindent csináltak, hogy megéljenek, folyamatosan nőtt a használt gép portfoliójuk, de 4 év után szintet léptek, megvették az első új gépet, egy Boeing B737-200 típust.

Udvarházy István az operatív lízing feltalálójaként azért lett fokozatosan világhírű, mert meg tudta valósítani azt az egyszerű elvet, hogy sok új repülőgép rendelése esetén akkora kedvezményt kaphat a gyártóktól repülőgépenként, amely még a lízingdíjjal növelve is olcsóbbá teszi a flottacserét.

Nem beszélve a modernebb repülőgépek üzemeltetési előnyeiről ami nagyon fontos tényező a feltörekvő légitársaságok számára.

A bankoktól való nagyobb függetlenség okán Gonda úr befektetőket szerzett biztos banki hozamra, és itt már a teljes flotta alkotta a fedezetet.

A cég lassan elindult a tömeges új gép rendelések irányába, a nagy repülőgépgyárak pedig kezdték megtanulni Mr. Hazy nevét.

Tíz év működés után, 1983-ban az alapítók az IFLC-t – a többségi tulajdon megtartásával – tőzsdére vitték, 26 millió dollár friss tőkét vonva be ezzel, a vállalat értéke pedig a kezdeti 150 ezer dollárról 200 millió dollárra növekedett.

A következő 7 év folyamatos növekedésében egyre nagyobb és egyre modernebb lett a lízingbe adott repülőgép állomány, a Boeing mellett pedig megjelent az Airbus is, ami jobb alkupozíciót biztosított a cég számára. Az ügyelek is inkább már Mr. Hazy-val tárgyaltak.

Egy magyar, aki valóra váltja az amerikai álmot

A folyamatos növekedés megakadása miatt újra formát kellett váltani. 1990-ban részvénycserével 1,3 milliárd dollárért eladták a cég többségét az AIG-nek, a legnagyobb amerikai biztosító társaságnak. Az AIG Mr Hazy. a magyar származású üzletember személyében látta a legfőbb garanciát pénzének nyereséges forgatására, ezért rábízta az IFLC vezetését.

Az új elnök-vezérigazgatónak már nem kellett repülőgépenként hitelért kilincselnie a bankoknál, mert a biztosítótársaság mint háttér, szinte korlátlan fedezetet biztosított ehhez.

Nem mellékesen Udvarházy István még 50 éves kora előtt igazi self made man-ként a saját erejéből amerikai milliárdos lett. Az ILFC fénykorában ezernél is több repülőgépből álló flottával, 50 milliárd dolláros értékű nyereséges cégként sok nagy és feltörekvő légitársasági ügyféllel rendelkezett.

2008-ban azonban a tőzsdeválság megroggyantatta az anyavállalatot, AIG-t, amit a szövetségi kormány megmentett, de ennek fejében gyámság alá helyezett.

A lízingcég hiába volt továbbra is nyereséges, az állami gyámok Mr. Hazy-nak megkötötték a kezét. Udvarházy először megpróbálta külső befektetők segítségével kivásárolni a céget, ám amikor ez nem sikerült, azonnal felállt az elnöki székből.

Biztos, hogy utóbb megbánta, amiért húsz évvel korábban nem kötött ki visszavásárlási opciót.

***

Még az Airbus is térdet hajtott a magyar légügyi milliárdos előtt

Leghíresebb esete a Boeing B787 Dreamlinerével szemben az Airbus A350 XWB család megépítésének követelése volt.

A kétezres évek elején a Boeing ugyanis bejelentette az „Álomgép” (Dreamliner) kifejlesztését olyan forradalmian új megoldással, mint a részben kompozit géptörzs, a nagyobb utaskényelem a tágabb lábtérrel, a kisebb túlnyomással, – ami kevésbé terheli az utasokat a hosszú utakon -, no meg a jelentős kerozin megtakarítás ígéretével.

Az Álomgépre az Airbusnak a kétezres évek elején nem volt megfelelő válasza.

Egyfelől el voltak foglalva az emeletes óriásgépük, az A380 befejezésével és úgy gondolták, hogy a két hajtóműves A330 modernizálása elég válasz lesz a kihívásra.

Udvarházy, mint az IFLC vezetője nagynevű légitársaság ügyfeleivel együtt „kórusban” olyan reakciót indított el, hogy az Airbus kénytelen volt visszamenni a tervezőasztalhoz.

Újabb eurómilliárdok fejlesztésre költésével jött létre így az Álomgéppel versenyképes Airbus A350 XWB, és maradt meg a versenyhelyzet.

Az Airbus A350-1000 jelű változata nemrég a Singapore Airlines színeiben megnyitotta a világ leghosszabb leszállás nélküli repülőútját New Yorkba.

Márpedig 18 órát eltölteni egyfolytában a levegőben az új kényelmi szolgáltatások nélkül aligha lehetne kibírni.

Udvarházy István nemcsak légitársasági szakemberként látja és formálja évtizedes távlatokban előre a jövőt, hanem gyakorló pilótaként is képes értékelni a repülőgépgyárak új fejlesztéseit.

Büszke arra, hogy a Boeing és az Airbus repülőgépgyárak általa lízing céljára vásárolt típusait pilótaként is repülte, méghozzá a baloldali, kapitányi ülésből.

Ehhez végig kellett járnia a komoly pilótává válás iskoláját, bár a pilóták közül csak kevesen mondhatják el azt, hogy például vezethették az Airbus emeletes óriásgépét, az A380-at a berepülés időszakában.

Udvarházy Ferenc István, a tapasztalt pilóta

15 éves korában volt először botkormány a kezében, 17 éves korában már megvolt a pilóta engedélye, egyetemista korában pedig szorgosan gyűjtötte a repült órákat. Manapság

Udvarházy Ferenc István már több mint 10 ezer repült órával rendelkezik, és még 70 éves kora fölött, ma is aktívan repül.

Amúgy Udvarházyék családjában természetes a pilótaság. Udvarházy feleségét, Christine-t is pilóta családból választotta, amikor a repülőtéren dolgozott.

Apósa a második világháborúban haditengerészeti pilótaként harcolt, anyósa pedig ugyanekkor haditengerészeti önkéntesként repülési szimulátoron oktatta a leendő pilótákat a híres női alakulatban. Udvarházyék négy gyermeke közül is többen repülnek.

Elsőszülött fia, Steven már a Stanford egyetemen végzett és arról híres, hogy ő volt a legfiatalabb pilóta az Egyesült Államokban, aki Boeing B737 kereskedelmi repülőgépet vezetett,

22 éves korában már kapitányként. Ő örökölte leginkább apja szenvedélyét a repülés iránt. Másik fiuk Trenton a család kisebb magángépét vezeti.

A halhatatlanság előszobájában – Udvar-Hazy Repülő Múzeum és Könyvtár

Az ezredfordulóhoz közeledve a Washington D.C-ben található Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeum a főváros Dulles repülőtere mellett kapott egy nagy területet, hogy részben adományokból ott építsék fel a főként az amerikai repülés és űrkutatás 100 évét bemutató kiállítási csarnokokat.

A szervezők megkeresték Mr. Hazyt is adományért meg egy kis lobbizásért.

Udvarházy István úgy gondolta, hogy jobban szót ért a nagy repülőgyárakkal és légitársaságokkal az adomány kérdésében, ha nem a szokásos 1 millió dollárral, hanem egyből 5 millió dollárral járul hozzá a létesítményhez. A feladatot azért is vállalata, mert szerinte a múzeumok nemcsak emlékhelyek, hanem inspiráljak a látogatókat, köztük főleg a fiatalokat a repülés szeretetére.

Ha valaki, akkor ő aztán tudta, hogy ez mit indíthat el egy emberben. Bár nagyobb adományával sikerült a nagyvállalatok pénztárcáit is megnyitnia, a költségek folyamatosan növekedtek, az egymilliárd dolláros építési költségre még nem gyűlt össze a teljes adomány, viszont rohamosan közeledett a Wright testvérek első repülésének 100. évfordulója, mire a múzeum új részlegét illett volna megnyitni.

Udvarházy a repülés szeretete miatt, és mert új hazája sokat adott neki, feleségével huszáros rohamot vezényelt a hiányzó pénz összegyűjtésére. Indításként további 60 millió dollárt adományozott, így családja lett a legnagyobb magán adományozó, e példamutatás pedig emelte a vállalati hozzájárulások szintjét is.

Hálából a világ legnagyobb repülési múzeuma az új létesítményét Steven F. Udvar-Hazy Centernek, röviden Udvar-Hazy Centernek nevezte el.

Egy magyar, aki valóra váltotta az amerikai álmot
Az új vállalatot viszonylag gyorsan és sikeresen vitte a tőzsdére, fotó: origo

Már életében fogalommá vált az aviatika magyar ikonja

A házaspár filantróp tevékenysége rendkívül széleskörű, a kaliforniai Stanford egyetem támogatásától kezdve kisebb projektekig terjedően. A múzeum mellett egy másik ékkő a Christine és Steven F. Udvar-Hazy Könyvtár és Tudásközpont, amely a világ legnagyobb repüléssel foglalkozó egyetemének campusán álló csupa üveg modern épület.

Az Embry – Riddle Aeronautical University a névadók által a húszas években alapított amerikai repülőiskolából nőtte ki magát, a háború alatt a későbbi Kennedy elnök is itt szerezte meg a pilóta engedélyét.

A házaspár közel 200 millió dollárt adományozott a Könyvtár megépítésére és létrehozására, Udvarházy még ma is szívesen találkozik a hallgatókkal, és híresek az itt tartott előadásai is.

Amerikában az egyik legnagyobb repülési életmű elismerés a különc milliárdos rokona által alapított Howard Hughes Emlékdíj, amely a pilótaként is jelentős repüléstörténeti ikon ezüstbányájából származó anyagból készített plakett.

A nagy presztízsű díjat olyan légi ipari vezetőnek adják, akinek a munkássága jelentős hozzájárulásnak számít a repülés vagy az űrtechnológia fejlődéséhez.

Steven F. Udvar-Hazy a Howard Hughes Memorial Award 34. kitüntetettje volt, a rangos emlékdíjat 2013-ban kapta meg.

A szülőhaza Udvarházy Ferenc Istvánnak 2016-ban 70. születésnapján a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét adományozta.

Mi azonban nemcsak azt tanulhatjuk meg tőle, hogy miként kell a repülés iránti szenvedélyt megélni, hanem azt is, hogyan lehet ezért hatékonyan dolgozni. Köszönjük, hogy mi, magyarok ezt a különleges pályafutást a magunkénak érezhetjük, és a saját történeteink között tarthatjuk számon.” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kitüntetés átadásakor.

Teljes cikk: Dr. Varga Sándor; origo

Új hozzászólás