Merkel már nem kell…

Mákossüti küldte be 2019. 02. 12., k - 09:07 időpontban

A merkeli migrációs politika totális bukásának a jelképe az, hogy pártja, a CDU, a még hivatalban lévő kancellár nélkül folytatja le a pártszövetségen belüli vitát az elmúlt évek migránspolitiájának tapasztalatairól, annak következményeiről és az ezek alapján szükséges teendőkről. Minden bizonnyal ezt maga Merkel nem is bánja, ugyanis rettenetes kínos lett volna szembesülnie mindazzal, ami elhangzott…  

Megkezdődött vasárnap este Berlinben a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU tanácskozása a 2015 óta követett menekültügyi politika tapasztalatairól. A párt a volt elnök, Angela Merkel kancellár közreműködése nélkül igyekszik feldolgozni a történteket.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU új elnöke a kétnapos rendezvényt megnyitó köszöntőjében a politikai, társadalmi feszültséghez vezető és a párt támogatottságát is visszavető 2015-ös menekülthullámra utalva hangsúlyozta:

meg kell vizsgálni, mit sikerült elérni és mit kell tenni még azért, hogy ne forduljon elő többé olyasmi, mint 2015-ben.

A migráció ugyan már nincs annyira a nyilvánosság figyelmének középpontjában, mint két vagy három éve, de továbbra is foglalkoztatja az embereket, és nemcsak Németországban, hanem az egész Európai Unióban. A téma Németországnak kiemelten fontos, és nem csupán a menekültügyi vonatkozásait tekintve. Ezt jelzi, hogy a 2015-2017-es időszakban - három év alatt - 4,5 millió ember érkezett az országba, 2,5 millióan az EU-s társállamokból, 1,5 millióan az EU-n kívülről menedékkérőként, további 500 ezren pedig szintén az EU-n kívülről, munkavállalási vagy diákvízummal.

A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió, a CSU részéről Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter kiemelte, hogy jelentős előrelépés történt, ezt jelzi, hogy tavaly mintegy 185 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet, ami jóval elmarad a szövetségi kormány által felső határként megjelölt 220 ezertől.

Azonban van még min javítani, erős államot kell építeni, amely következetesen ellenőrzi, hogy ki lép be a területére, és az EU külső határának védelmét is fokozni kell. Az erős állam a demokrácia és a kulturális önazonosság megőrzése érdekében is fontos. A CDU/CSU pártszövetségnek tudatosítania kell a választókban, hogy megőrzi a keresztény hagyományokon alapuló nemzeti identitást. Szeretjük német hazánkat, és nincs szükségünk alternatívára.

- utalt a pártszövetség új jobboldali vetélytársára, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki pártra.

Az úgynevezett műhelytanácskozáson négy munkacsoportban, tudósok, intézmények - például a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) - szakértői és CDU-s szakpolitikusok részvételével tekintenek át témákat, köztük az EU-s menekültügyi rendszer és az EU-s külső határ védelme fejlesztésének ügyét, az integráció területét, a közbiztonság és az elutasított menedékkérők kitoloncolásának kérdéseit. A munkacsoportok ajánlásokat dolgoznak ki a CDU számára.

A vasárnap esti bevezető rendezvényre tekintélyes kutatókat hívtak meg. Daniel Thym, a konstanzi egyetem EU-s és nemzetközi jogi tanszékének vezetője kiemelte, hogy a politikában egyensúlyba kell hozni a "humanitás és a keménység" elvét, a társadalomban pedig le kell győzni a megosztottságot, meg kell találni a "középutat" a menekültek befogadását minden más szempontot felülíró erkölcsi kötelességnek tartó felfogás és a totális bezárkózást sürgetők álláspontja között.

Egbert Jahn, a mannheimi egyetem politológusa a többi között hangsúlyozta: a politikusok fogadkozásaival ellentétben "illúzió", hogy a következő évtizedekben sikerül leküzdeni a menekülésre kényszerítő okokat, mert várhatóan továbbra is lesznek háborúk, és a jelenleg zajló fegyveres konfliktusokat, például a szíriai és afganisztáni válságot sem sikerül egyhamar megoldani. Ezért a menekültpolitika éppen úgy állandó része lesz az európai országok politikájának, mint az egészségügyi vagy az oktatási politika.

Ennek tudatában érdemes formálni a jövőbeli irányvonalat, és azt is tudomásul kell venni, hogy mindig többen akarnak majd bejutni Európába, mint amennyi embert a földrész országai be akarnak fogadni.

- mondta Egbert Jahn.

Gerald Knaus, a leginkább az EU-Törökország menekültügyi megállapodás ötletgazdájaként ismert elemzőközpont, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője szerint a menekültügyi gondok megoldásában érdekelt EU-s országoknak össze kell fogniuk és közösen kell küzdeniük az illegális migráció visszaszorításáért. Erre az "erkölcsi realizmus" alapjaira helyezkedve, vagyis az EU-s értékeket tisztelő, de gyakorlatias megközelítéssel és "okos politikával" van lehetőség - mondta.

A többi között kifejtette, hogy az EU-Törökország megállapodáshoz hasonló együttműködésre van szükség más országokkal is, legfőképpen azért, hogy visszafogadják állampolgáraikat, akiket menedékkérőkként elutasítottak Európában.

Megjegyezte: vannak EU-s kormányok, amelyek nem a gondok megoldásában érdekeltek, hanem abban, hogy a menekültügyet "robbanószerként" használva szétzilálják a közösséget.

Christian Hillgruber, a bonni egyetem közjogi tanszékének vezetője egyebek mellett hangsúlyozta, hogy nagy a kulturális tényezők szerepe:

Ezt jelzi, hogy Lengyelország kétmillió ukrán menekültet fogadott be, ami igen jelentős tömeg, ez mégsem okozott feszültségeket, mert a két nép kultúrája közel áll egymáshoz, míg a németországi török közösségben a kulturális távolság révén évtizedes németországi tartózkodás után is jellemző a német nyelv, kultúra és értékrend ismeretének, illetve elfogadásának alacsony foka.

blogstar 

Új hozzászólás