Tényleg Romániával versenyez Magyarország?

Mákossüti küldte be 2019. 02. 22., p - 14:01 időpontban

Sajnálatos módon az elmúlt napokban Magyarországot elkezdték egy olyan országhoz hasonlítani, amely rövid távú előnyökért feláldozta az egyensúlyt és a stabilitást, és már rövid távon is kimutatható, hogy ez fenntarthatatlan gazdasági pályához vezetett. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke odáig ment, hogy az Azonnali.hu-nak február 12-én adott interjújában Romániát tekintette hazánk legnagyobb versenytársának, amire azóta más írások is rácsatlakoztak.
Bár Románia az elmúlt néhány évben magas gazdasági növekedést tudott elérni, az erről megszólalók sorra figyelmen kívül hagyták, hogy eközben a román gazdaságnak lényegében minden egyensúlyi mutatója romlott. Románia az egyensúly helyett a rövid távú növekedést választotta. Az egyensúlyi és strukturális mutatók egyértelműen azt jelzik, hogy Magyarország nem Romániával versenyez, hanem a fenntartható felzárkózás útján halad a visegrádi országokkal együtt - írják értékelésükben Palotai Dániel és P. Kiss Gábor, a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai.

2013 és 2018 között a visegrádi országok átlagosan 3,3 százalékos gazdasági növekedést értek el, míg Románia 4,4 százalékot. Az Európai Unió átlagos növekedése mindössze 1,8 százalék volt átlagosan, így a régió valamennyi országa jelentősen meghaladta az EU átlagos fejlődési ütemét. A növekedés szerkezete azonban eltérő volt az egyes országokban. A Portfolio.hu elemzésében a román gazdasági növekedés hátterét nézzük meg 5+1 egyensúlyi és strukturális mutatón keresztül és összehasonlítjuk Magyarország és a visegrádi országok hasonló mutatóival. A tartósan negatív folyó fizetési mérleg, a növekvő költségvetési deficit és államadósság azt mutatják, hogy a román növekedés már rövid távon is fenntarthatatlan, valamint a K+F kiadásokra és adóelkerülésre vonatkozó strukturális mutatók is érdemi lemaradást mutatnak a visegrádi régióhoz képest.

Tényleg Romániával versenyez Magyarország?

A visegrádi országok stabil költségvetésével szemben a román költségvetés hiánya évről-évre emelkedik. Romániában a 2015-ig javuló tendencia után az utóbbi években nagymértékben romlott a költségvetés egyenlege, és a hiány várható további növekedése eredményeként meghaladhatja a GDP 3 százalékát jelentő maastrichti határértéket. Ha az államadósság után fizetett kamatkiadás nélküli elsődleges egyenleget nézzük, akkor még látványosabb a román költségvetés túlköltekezése, ugyanis az elsődleges hiány a GDP 1,9 százalékát tette ki 2018-ban az Európai Bizottság becslése szerint. A költségvetési költekezésből fűtött növekedésnek pedig előbb-utóbb meglesz a böjtje, amint azt mi magyarok is fájdalmasan megtapasztalhattuk egy évtizeddel ezelőtt.

Magyarországon ezzel szemben 2012 óta folyamatosan többletet mutat az elsődleges egyenleg és a költségvetési hiány trendszerűen csökken. A román költségvetést 2019-ben alapvetően a 2018 végén elfogadott adócsomaggal próbálják stabilizálni, ami főként adóemeléseket tartalmaz és várhatóan számottevően visszaveti a növekedést.

Tényleg Romániával versenyez Magyarország?

A magyar államadósság-ráta folyamatosan csökken, míg Romániában növekszik az eladósodottság mértéke, és ez a tendencia a következő években erősödik az Európai Bizottság előrejelzése szerint. A magyar államadósság-ráta magas szintről indult a válságot követően, azonban a sikeres költségvetési reformok következtében 2011 óta minden évben csökkent, ami egyedülálló eredmény az Európai Unióban. Ennek következtében a GDP 80,5 százalékáról tavaly év végére mintegy 71 százalékra csökkent az adósságráta és további mérséklődés várható a következő években. Ezzel szemben Romániában alacsony szintről indult az adósságráta (2007-ben csak 12 százalék volt), de egészen 2014-ig emelkedett, amikor elérte a 39 százalékot. Ezt követően némileg csökkent ugyan az adósságráta (35 százalékra), de az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magas hiány következtében 2020-ig ismét növekedés várható a GDP 38 százalékáig.

Tényleg Romániával versenyez Magyarország?

Romániában az áfa több, mint harmadát nem fizetik be. Az Európai Bizottság rendszeresen vizsgálja, hogy mekkora az áfarés mértéke, azaz mekkora különbség van az elvileg befizetendő és a ténylegesen befizetett áfa értékei között. Románia 2012 óta minden évben az utolsó helyen végzett az uniós országok áfarés szerinti rangsorában, mert az áfaelkerülés mértéke 34 és 40 százalék között ingadozott. A fekete és szürkegazdaság által be nem fizetett áfa életben tarthat alacsony hatékonyságú gazdasági szereplőket, miközben növeli a román költségvetés hiányát, és ezen keresztül hozzájárul az államadósság-ráta növekedéséhez is. Magyarországon 2012 és 2016 között 9 százalékponttal csökkent a mutató értéke a Kormány gazdaságfehérítést célzó intézkedéseinek köszönhetően (online pénztárgép, elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, online számlázás).

Tényleg Romániával versenyez Magyarország?

A folyó fizetési mérleg tartósan deficites Romániában, és a hiány 2014 és 2017 között folyamatosan nőtt. A folyó fizetési mérleg hiánya azt mutatja, hogy az import, illetve a Romániából kiáramló jövedelmek és transzferek értékét nem képes ellensúlyozni az export, valamint a beérkező jövedelmek és támogatások összege (beleértve a jelentős EU-forrásokat is). A deficit így növeli a román gazdasági szereplők külső tartozását, ami gazdasági recesszió esetén jelentősen nehezítheti a válságkezelést. Romániával ellentétben Magyarországon a folyó fizetési mérleg tartósan jelentős többletet mutat, ami a külső adósság gyors ütemű leépítésével, a külső sérülékenység csökkenésével járt együtt. A V3 országok folyó fizetési mérlegének átlaga 2013 óta a GDP 0 százaléka körül ingadozik, Magyarország ezt mindvégig jelentősen meghaladta, ellenben Románia a V3 országok átlagát alig tudta megközelíteni az elmúlt években.

Tényleg Romániával versenyez Magyarország?

Romániában a foglalkoztatás nem tudott érdemben bővülni a kedvező makrogazdasági feltételek ellenére sem, növekedése nem foglalkoztatáson alapul, hanem költekezésen. A román foglalkoztatás 2010-ben még a V3 országok átlaga körül alakult, azonban a foglalkoztatási ráta csak mérsékelt ütemben tudott emelkedni, így 2018-ra Románia érdemben lemaradt a visegrádi államokhoz képest. Magyarországon 2010-ben az alacsony foglalkoztatási ráta jelentette a legnagyobb strukturális kihívást, azonban a sikeres munkaerőpiaci és adószerkezeti reformok következtében fordulat következett be e területen is. A foglalkoztatási ráta 2010 és 2018 között összesen 15 százalékponttal emelkedett, így 2014-ben már meghaladta a román értéket és 2016-ra felzárkózott a V3 országok átlagához. Ezzel egy időben a magyar munkanélküliség történelmi mélypontra, 4 százalékra csökkent, azaz a gazdaság szinte elérte a teljes foglalkoztatást.

Tényleg Romániával versenyez Magyarország?

A hosszú távú növekedés és a felzárkózás egyik alapjának számító kutatás-fejlesztés terén Románia számottevően elmarad a visegrádi országokhoz képest. A kutatás-fejlesztési kiadások növelése elengedhetetlen annak érdekében, hogy egy ország innovációs kapacitása erősödjön és gazdasága tudás alapúvá, valamint technológia vezéreltté válhasson. Romániában a K+F kiadások GDP-aránya 2010 és 2017 között 0,5 százalék körül mozgott, ezzel az Eurostat közleménye szerint 2017-ben a GDP-arányos K+F kiadások terén az utolsó helyen állt az Európai Unió tagállamai között, és jelentősen elmaradt nemcsak az Unió, hanem a V3 országok átlagától is, utóbbinak még a felét sem érve el. Magyarország 2010 óta a visegrádi hármak átlaga felett fordított kutatás-fejlesztésre a GDP-arányosan, a 2020-ra kitűzött nemzeti célkitűzés pedig 1,8 százalék. A román üzleti és felsőoktatási K+F kiadások csupán a magyar érték valamivel több, mint negyedét érik el.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.

Palotai Dániel - P. Kiss Gábor, MNB

portfolio.hu

Új hozzászólás