Miért mondott le az Antal-kormány és az országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?

HungaryFirst küldte be 2019. 03. 19., k - 10:26 időpontban

Nyikita Hruscsov után 30 évvel később Leonyid Kucsma is felkínálta Kárpátalját! - Hazaárulás 1991-ben?

A parlament 1993. május 11-én ratifikálta az 1991. december 6-án Kijevben aláírt magyar-ukrán alapszerződést, amely azt tartalmazta, hogy a szerződő feleknek egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük....

*

1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület?

 

Miért mondott le az Antal-kormány és az országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?

 

Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amely nem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte...

Ez a könyv a Magyarok Világszövetségének folytatásban közzétett, „Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)” című tanulmány bővített kiadása. Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.

*

„... Magyarország visszaillesztését elszalasztó kormányzati tevékenységgel foglalkozik, ennek részletes s nagyon korrekt módon minden irányú földolgozását végezte el... Dányi Lászlónak - ez kiderül könyvéből - határozott véleménye van az elszalasztott magyar lehetőségek felelőseiről, akik gyakorlatilag avagy gyávaság, vagy árulás miatt oly sok kárt okoztak a ma élő magyaroknak. Az a tény, hogy a lehetőségek föl nem ismeréséről (azaz politikai tehetetlenségről és középszerűségről) van szó, vagy emberi gyávaságról, vagy még ezeknél is súlyosabb tényezőkről, utólag elvileg már nem számít. Azonban e tényezők bemutatása mégis fontos, ugyanis a történelem mindig hoz valamilyen lehetőséget.

Dányi László könyve - több más fontos szempont mellett - e megközelítésből is nagyon jelentős alkotás. Bemutatja a jelenkor olvasóinak (politikusoknak és a tömegeknek egyaránt), hogy soha nincs veszve semmi - kivéve akkor, ha mi magunk mondunk le arról, amit esetleg el tudnánk érni. Historia est magistra vitae.” (Raffay Ernő történész)

***

TARTALOM: ELŐSZÓ

• Hatvan évvel ezelőtt, az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverésének idején

- A szabadságharc eltiprását Kárpátaljáról vezényelték

- Forradalmár állomásfőnök Csapon;

 

• „Lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”;

• Ami Kádár Jánosnak nem sikerült, most sikerülni fog; • Miért fektették másfél évig a ratifikálást?

• Bégány Attila határon belüli harcai; • Folytatódik a kínos vita a Parlament üléstermében;

• „Hazaárulók!” - amikor az ellenzék mentette meg a kormányt;

 

• Csupán 39 képviselő voksolt nemmel az alapszerződésre; • Románia elszigetelése volt a cél?

• „Ilyen országvesztése még nem volt a magyar nemzetnek”;

• Nyikita Hruscsov után 30 évvel később Leonyid Kucsma is felkínálta Kárpátalját! - Hazaárulás 1991-ben, Elvi álláspont Magyarország Kárpátalja-politikájáról, Történelmi háttér;

 

• Epilógus - A kárpátaljai jelen - „Magyar az, akinek fáj Trianon”

 

 

flagmagazin.hu

Új hozzászólás