Buda Pest ellen

Cabe Ferrant küldte be 2019. 03. 20., sze - 19:06 időpontban

Magyarország két királya - Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János -ugyan az 1538 februárjában megkötött váradi békében kiegyezett egymással. Ha nem is verték nagydobra egyezséget... Amelyben János király elfogadta, hogy halála esetén a korona Ferdinándra szálljon, akár születik örököse, akár nem. Ha születne, úgy a gyermeket kárpótolják egy jó kis német birodalmi hercegséggel.

Az egyezséget azonban csak ketten nem vették komolyan: János és Ferdinánd. Szapolyai halála előtt kiadott utolsó parancsa úgy szólt, hogy Fráter György vezette hívei ügyet se vessenek a váradi megállapodásra, ne bízzanak Ferdinándban, de tartsák fenn a törökkel kötött szövetséget. György barát céljainak remekül megfelelt, hogy a pólyás János Zsigmondot válasszák királlyá, elvégre a csecsemő helyett uralkodnia kell valakinek. És az ki lehetne más, mint ő?

Izabella királynéról sok jót el lehetett mondani, de azt nem, hogy sokat értett az uralkodáshoz és azt sem hogy túl nagy bátorság szorult volna belé. Már Buda Leonard von Felst vezette, 1540-es ostroma - mely sikertelen volt, csak Pestet tudták elfoglalni, ahol helyőrséget is hagytak, hogy onnan kiindulva folytathassák később a támadást - annyira megijesztette, hogy hajlandó lett volna megállapodni Ferdinánddal, átadni neki a várat. Természetesen, a makacs György barát háta mögött… A dolog azonban kibukott, így nem is lett belőle megegyezés, béke. Viszont Buda és Pest, a „két szomszéd vár” - ezúttal a szó szoros értelmében - szemben állt egymással.

Mivel Ferdinánd Pestet megszálló csapatai folyamatos fenyegetést jelentettek az ország fővárosára, Budára nézve, Fráter György segítség után nézett, hogy a kellemetlen szomszédságot megszüntesse.

És kihez fordulhatott volna máshoz, mint a törökhöz?

Ha már úgyis folyton erre kószáltak…

A törökök először egy 25 hajóból álló flottát indítottak útnak a Dunán, hogy fedezzék a szárazföldi csapatok megérkezését Pest alá. A török sereget vezető Mehmed szendrői bég március 20-án toppant be Pest alá, hogy előkészítse az ostromot.

Pestet osztrákokból, morvaországiakból és magyarokból álló sereg védte. Elég elszántan, mert ágyúzással és puskatűzzel fogadták a törököket. Ha ez nem lett volna elég kedves „Isten hozott!”, még egy magyar lovasokból álló csapat is a szpáhik nyakába esett.

A budai vár őrsége csak tüzeléssel támogatta a törököket, de közvetlenül nem vettek részt a harcban. Mivel a Pestet ostromló török sereg nem volt különösebben nagy, ezért Perényi Péter sürgette Ferdinándot a mihamarabbi támadásra. Ha Pestnél legyőzik a törököket, tán a budaiakat is térdre kényszeríthetik…

Ferdinándnak tetszett Perényi elképzelése, de a Habsburg seregek az ellentámadásra a már-mér megszokottnak mondható körülményességgel, csak lassan gyűltek össze.

Mehmed bég - tapasztalt katona lévén - tudta, hogy nincs sok ideje „vacakolni” az ostrommal, március 25-re tűzte ki a rohamok kezdetét. Hogy megerősítse tüzérségét, Budáról hozatott ágyukat. Ezek nem mindegyike volt alkalmas faltörésre, de hát jobb nem akadt. A túlpartról, a budai ágyúk is „besegítettek”. Pesten néhol kisebb tüzek keletkeztek, március 27-re egy nagyobb szakaszon le is omlott a fal. A törökök lelkesen rohamoztak, de a védőknek sikerült visszaverniük őket. Az elszánt védekezést látva a törökök a további ágyúzás mellett döntöttek.

Szorgosan tágították is lövéseikkel a fal réseit, és ha már vannak rések, miért ne rohamoznának? Április 1. és 3. között többször is támadtak, egyszer még a külvárosba is sikerült betörniük, de a soknemzetiségű védősereg kiszorította a muszlimokat a falak mögül.

Mehmed bég elunhatta a hiábavaló kísérletezést, meg tán ahhoz se fűlött a foga, hogy bevárja az esetleges felmentő sereget. Április 4-én kiadta a visszavonulási parancsot. Természetesen távozása előtt nem mulasztotta el a szultán iránti feltétlen engedelmességre figyelmeztetni Fráter Györgyöt.

Így esett, hogy mire a Pest megsegítésére felszerelt hajóhad megérkezett Bécsből, addigra a jó Mehmed bég már Kalocsán süttette magát a tavaszi nappal...

Buda Pest ellen
Kép: Buda és Pest látképe a 16. században (Georg Hoefnagel metszete alapján)


Forrás: Wikipédia; Mult-kor.hu; Rubicon.hu

Új hozzászólás