II. Rákóczi Ferenc elfogatása

Cabe Ferrant küldte be 2019. 04. 18., cs - 04:58 időpontban

1701. április 18-án éjjel letartóztatták II. Rákóczi Ferencet sárosi kastélyában. Elmenekülhetett volna, de harmadik gyermekükkel viselős feleségét nem akarta magára hagyni. A jeles foglyot Bécsújhelyre szállították, ami, azért nem kifejezetten volt jó jel. Nagyapja, Zrínyi Péter, ugyanabban a börtönben raboskodott, mielőtt a vérpadra küldték…

Vegyük sorra milyen események vezettek idáig.

II. Rákóczi Ferenc 1694. május 25-én foglalta el Sáros vármegye örökös főispáni székét. Szeptember 25-én pedig megnősült. Az osztrák udvar minden ügyeskedése ellenére feleségül vette a hessen-wanfriedi őrgróf leányát Hessen-Wanfriedi Sarolta Amáliát.

Gyanús, nagyon gyanús. A rebellisektől származó magyar úr egy olyan hölgyet vesz feleségül, aki rokona a francia királynak… Ezek főznek valamit!

Közben az országban oly sikeresen kormányzott I. Lipót, hogy az elégedetlenség az egeket verdeste. Hogy csakugyan mondta-e a másik Lipót, a Kollonich nevezetű főpap az elhíresült szállóigét: „Magyarországot előbb rabbá, aztán koldussá, végre katolikussá kell tenni” az erősen kétesélyes. De a „jó” I. Lipót mindenesetre ennek szellemében kormányzott.

„1697. július 1-jén Thököly Imre bujdosó kurucai a közhangulatot felhasználva éppen Rákóczi birtokán, a Hegyalján szerveztek felkelést. Meglepték és elfoglalták Tokaj, Patak és Újhely várát, és Rákóczit akarták megnyerni vezérüknek. Ő azonban kitért a szervezetlen, parasztlázadás-szerű mozgalom elől. Sietve távozott Bécsbe, ahol az udvar előtt megpróbálta tisztázni magát még a gyanú alól is.”

Nem sikerült.

De nem csak Bécsben tartották rebellisnek. 1700 őszén XIV. Lajos francia király - akivel felesége révén szegről-végről még rokonságban is állt, Feriol őrgrófot küldte Rákóczihoz, hogy rávegye: álljon az elégedetlenkedő magyarok élére.

No, nem azért, mintha olyan nagyon a szívén viselte volna a magyarság sorsát. Csak kinézett egy „jó kis” örökösödési háború Spanyolhonban a Habsburgokkal, elkélt volna franciáknak a segítség. Ígért is pénzt, paripát, fegyvert, tán még csillagot is az égről.

„Franciaország jóléte és érdeke, úgymond, azon Magyarország jólétével és érdekeivel; a rendek elégedetlenek a bécsi udvar törvénytelen eljárásával; most inkább, mint bármikor, célt lehet érni, ha Franciaország a magyaroktól meg nem vonja segélyét” - írta II. Rákóczi Ferenc válaszlevelében a Napkirálynak.

Ezt tán nem kellett volna. Vagy a levelet megírni, vagy nem olyanra bízni, aki egyenesen a császár udvaráig szalad vele. Bécsben feltehetően elégedetten csettintettek egyesek: „Ugye megmondtam!”.

A kormány - ügyet sem vetve Rákóczi tiltakozására - kizárólag osztrák urakból alkotta meg a rendkívüli törvényszéket. A vizsgálat során gyorsan kiderült, hogy az ítélet (éppúgy, mint annak idején nagyapja, Zrínyi Péter esetében) csak halálos lehet.

Hogy aztán mégis másképp alakultak a dolgok?

Ennek biztosan nem örültek túlságosan Bécsben...

 

Kép: Benczúr Gyula - II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban (Magyar Nemzeti Galéria)
Forrás: Wikipédia; Rubicon.hu

Új hozzászólás