A mentők magyarországi története

Cabe Ferrant küldte be 2019. 05. 10., p - 04:12 időpontban

Flór Ferenc volt a magyar elsősegélynyújtás egyik úttörője. 1835-ös a „Tetszhóltak Felélesztésökről szóló Tanítás” című könyvében felállította az újraélesztés teendőinek sorrendjét, jelentőséget tulajdonítva az átjárható légutak biztosításának, a befúvásos lélegeztetésnek és a mellkas nyomogatásának. Ajánlotta a légutak leszívását, a gégemetszést, az intubációt. Követelte mentőegyesületek felállítását, szervezési tervet dolgozott ki, megadta a mentőláda, a mentőállomások felszerelésének leltárát.

1887-ben Európában másodikként szervezték meg a mentőszolgálatot. A BÖME első lófogatú mentőkocsija 1887 május 10-én indult el a budapesti Lipót bazár elől. Ennek mintájára más városokban is megszervezték az önkéntes társadalmi mentőegyesületeket. Ezek összefogó szervezeteként alakult meg 1926-ban a VVOME, ma is közismert 104-es segélyhívó számukat - 1996 előtt 04 - 1928-ban kapták. Első orvosigazgatója Paulikovics Elemér lett. Az első központi mentőállomás (a Mentőpalota) Quittner Zsigmond kiviteli tervei alapján és irányításával 1890-ben épült meg a Markó utcában. Az első nem ló vontatta, hanem akkumulátorról hajtott mentőkocsi 1902-ben állt szolgálatba. A Titanic katasztrófájakor az első helyszínre érkező hajó, a Carpathia orvosa is a BÖME orvosa volt.

Az 1930-as évekig a mentőkocsik nagy része a Magyar Állami Gépgyár Magosix típusú gépkocsija volt, ami még a második világháború után is szolgált.

A BÖME ÉS A VVOME jogutódjaként egy országos hatáskörű szervet hoztak létre 1948. május 10-én. Ez lett az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), aminek az induláskor 76 mentőállomása, 359 dolgozója és 134 mentőkocsija volt; induló járműparkja az elődök a világháborút átvészelt járműveiből és néhány, adományként érkezett gépkocsiból állt. Az operatív feladatokat a Főigazgatóság irányítása alatt álló mentőszervezetek, a Budapesti Mentőszervezet és a Légi Mentőszervezet 211 mentőállomása látja el. Ehhez járul még a Mentőkórház. A külföldi betegszállításokat az Alarmcentrum végzi.

1954-ben az európai fővárosok közül Budapesten állítottak elsőként szolgálatba „rohamkocsinak” nevezett mentőegységet. 1956 után kezdte meg tevékenységét a Légimentő és Betegszállító Csoport. Ebben az évben november 20-án került az OMSZ birtokába a budapesti Szobi utcai kórház.

Az 1990-es évektől az OMSZ az elavult Nysa gépkocsikat Toyota és Mercedes gépkocsikkal váltotta fel. 1995-ben 97 kocsiból 44-et használtak mentésre, 11-et rohamkocsiként és 52 db-ot betegszállításra. Egy 1997. évi törvény szerint a mentés állami feladat, amelyet nem az OEP, hanem a központi költségvetés finanszíroz. 1990 után egyre több alternatív mentőszervezet jelent meg, amit egészségügyi miniszter rendeletben engedélyezett. Ezek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján vagy adományokból illetve szolgáltatási díjakból tartják fenn magukat. 2005-ben indult el a motorkerékpáros mentés.

Kép: Budapest V. Markó utca 22., az Országos Mentőszolgálat, ekkor a Kresz Géza által megalapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME) központjának udvara. A Millenniumi kiállításhoz kapcsolódó bemutató: korabeli betegszállító mentőjármű és személyzete. A felvétel 1896-ban készült. A kép forrásaFortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.250 / Adományozó: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei / Klösz György felvétele / Fortepan 83084

Forrás:  Wikipédia

Új hozzászólás