Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata

Varga Géza küldte be 2019. 05. 15., sze - 07:55 időpontban

 

1/a. ábra. A magyarországi tulipán alakú hun mondatjel (középen) értelmezhető a párhuzamok (pl. az énlakai Egy Isten mondatjel, balra) és a székely rovásjelek (jobbra) segítségével

 


A rossz minőségű fényképen ábrázolt tárgyról mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy magyarországi és hun. Egy fémkeresős találhatta és juttathatta külföldre. Ez utóbbi persze csak találgatás a részemről, ám ha így van, akkor ezzel a cikkel valamit megmentünk belőle a magyar írástudomány számára. (1)

 

 

 

 1/b. ábra. A tulipános hun fémtárgy (fotógrafika)

 

 

A hun ékszer elolvasható tulipánja cáfolja magyar népi tulipánábrázolás holland eredetéről alkotott néprajzos hipotézist. Mint azt a Magyarság jelképei c. kötetemben már megírtam, a holland tulipánnal ellentétben a magyar tulipán elolvasható, mert székely jelek párhuzamaiból áll (2/b. ábra). A hollandok, akik a bécsi udvarból Clusius által ellopott tulipánhagymákból valóságos tulipánkultuszt építettek fel, nem vitték magukkal a tulipánhoz kötődő magyar ábrázolási, szövegrögzítési hagyományt, amely ugyanakkor megtalálható a hunoknál is. A most tárgyalt hun tulipán és a különféle változatokat képviselő magyar párhuzamai kétségtelenné teszik a magyar tulipántisztelet és ábrázolási hagyomány hun eredetét. 

 

 

 

2/a. ábra. A tulipános hun mondatjel (balra) olvasata: Dana isten országa, a székelyderzsi téglán olvasható Dana ten alakban a székely változata (jobbra)

 

 

 

 

2/b. ábra. A hun mondatjel Egy Isten olvasatú párhuzama az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiból (balra), a mondatjelet alkotó székely Egy ős Ten hieroglifák (jobbra fent) és alattuk a szójeleknek megfelelő székely "gy", "us" (ős) és "nt/tn (Ten) írásjelek


 


2/c. ábra. A székelyderzsi rovásírásos tégla betűkkel és szójelekkel írt vegyes rendszerű mondatának olvasata: Miklós, Dana ten papp(j)a, a középen látható Dana ten mondatjel a most tárgyalt hun mondatjel párhuzama 


 


2/d. ábra. A csempeszkopácsi templom kapubéllete az Isten országa mondatjellel, az ős jel közepéből szintén hiányzik a függőleges egyenes, az 1200-as években épült templom mondatjelének olvasatát mégis inkább gondoljuk Isten országának, mint Lyukó ten országának

 

A hun tulipán jellegzetes szerkezete a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció szép megvalósítása (l. Magyar hieroglif írás!). 


A tulipán alakú fa a Tejút jelképe, amelynek hasadékában karácsonykor a Nap kél, a fa alatta lévő kereszt pedig Dana isten jelképe.


Az ismert magyarországi magyar párhuzamok (2/b. - 2/e. ábra) alapján a hun mondatjel megérthető. Az is kétségtelen, hogy a hazai vallási, népi és uralmi hieroglifa-alkalmazások hun előképre mennek vissza. 


A hasonló hieroglifikus ábrázolások elolvasásakor visszatérő dilemmát jelent, hogy az ábrázolásban felismerhető szójelek közül melyiket kell kiolvasni, vagy figyelmen kívül hagyni és a kiolvasásnak mi a helyes sorrendje. További problémát jelent, hogy a Tejút hasadékának ábrázolásából két szójel is keletkezett (az ős meg a lyuk/Lyukó hieroglifa) s az olvasat kedvéért választanunk kell közöttük. A hasonló kérdéseket annál nagyobb biztonsággal lehet megválaszolni, minél több hasonló hieroglifikus olvasattal rendelkezünk. Az olvasatok készítése közben egyre többet tudunk meg az egyes jelek formai változatairól, kialakulásuk és használatuk történetéről.


 

 

3/a. ábra. Az égbolt hasadékát ábrázoló hun Lyukó, vagy ős hieroglifa (balra) és a székely írás "us" (ős) szójele

 

 

 

3/b. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibulájának Lyukó ten "Lyukó isten" olvasatú mondatjele (balra) és a székely írás "ly" betűje (jobbra)

 

 

A 3/a. ábrán látható hun jelforma megfelel a székely írás "ly" betűjének, a magyar hieroglif írás Lyukó hieroglifájának (ezek ritkábban alkalmazott, egyszerűbb formai változatának). Ha lenne benne egy, az Istent jelképező függőleges egyenes (a szár "úr" jel), akkor az "us" (ős) jelformát könnyebben ismerhetnénk fel benne. A függőleges ugyan hiányzik a jel közepéről, ám a mondatban és a jelkompozícióban elfoglalt helye, az Isten összetétel szkíta, hun, avar és népi emlékeken tapasztalható állandósága alapján mégis ős hieroglifának tekinthetjük. Vannak ugyanis hasonló olvasataink, ahol az ős hieroglifa közepéből hiányzik a függőleges egyenes, a ligatúrát mégis Istennek olvashatjuk. Ilyen például a csempeszkopácsi templom kapubélletében látható Isten ligatúra is (2/d. ábra).

 

 Úgy tűnik, hogy a Tejút hasadékának rajzából két jel is keletkezett: az ős és a lyuk/Lyukó. Feltételezem, hogy használat közben e két jelformát nem mindig határolták el egymástól következetesen, amire néhány példát már ismerünk. Ez lehetőséget ad a két hun jel (Lyukó ten helyett) Isten alakban való kiolvasására, ami gördülékenyebb hun mondatot eredményez.

 

 

 

4. ábra. A Lyukó/ős szójel alatti függőleges egyenes a szár szójele is lehet, ha valóban egy ligatúráról van szó (ami nem bizonyos), akkor együttesen az olvasata Lyukó/ős szár (mai magyarsággal Lyukó úr vagy ősúr)

 

 

5. ábra. A hun tulipán ten jele (balra) tartalmaz két ország hieroglifát is, jobbra a székely írás "nt/tn" (Ten) szójele

 

 

 

6. ábra. A hun Dana hieroglifa (balra) és a székely írás "d" betűje (jobbra)

 

 

 

7. ábra. A hun lelet ország hieroglifája (balra) és annak Árpád-kori megfelelője a Képes Krónikából (jobbra)

 

 

 

Jegyzet

 

(1) Amennyiben valamelyik kedves olvasóm nálam többet tud erről az ékszerről, akkor kérem, legyen szíves ossza meg velünk is!



Irodalom

 

Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel


Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999. 


Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Ktatóintézet, Budapest, 2017. 


Érdy Miklós: A vad tulipán géncentruma, előadás a New York-i Magyar Házban (video)


Érdy Miklós: A magyarság keleti eredete és hun kapcsolata, előadás, Amerikai Magyar Alapítvány,  New Brunswick, 


Érdy Miklós: Nyolc régészeti kapcsolat a hunok és a xiongnuk között 


Kiszely István: Népművészetünk egyik gyakori alapeleme a tulipán 

 

Varga Géza: Mikos Éva néprajzkutató amatőr múltszemlélettel foglalkozó dolgozatáról

 

 

Új hozzászólás