Budapest román kézen

Cabe Ferrant küldte be 2019. 08. 08., cs - 16:16 időpontban

Szobrot emeltek Kolozsváron Gheorghe Mardarescu tábornoknak, aki 1919. augusztus 4-én hadseregével bevonult Budapestre. Pünkösdi királysága nem tartott sokáig, de ezen kevés idő alatt is igen „jól teljesített”. A rekvirálás terén...

Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok 1919. augusztus 11-én reggel érkezett Budapestre, az angol-francia-olasz-amerikai tábornoki bizottság tagjaként, amelynek fő feladata megszálló román seregek távozásának felügyelete volt.

Magyarország román megszállása a Nemzetek Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa utasításai ellenére történt meg. Ezért Clemenceau a magyarokat szólította fel a fegyverszünet betartására, ezt Romanelli olasz alezredes továbbította Budapestre. A szöveg így szól: „Magyarország tegyen eleget a fegyverszünet előírásainak és tartsa tiszteletben a Legfelsőbb Tanács által rögzített határokat, és mi megvédjük Önöket a románoktól, akik nem kaptak tőlünk semmilyen felhatalmazást. Azonnali hatállyal küldünk egy szövetséges katonai missziót, amelynek feladata a leszerelés felügyelete, valamint gondoskodni arról, hogy a román csapatok kivonuljanak.”

Bandholtz tábornokot már magyarországi tartózkodásának első napja délutánján felkereste József főherceg, aki az akkor kézhez vett, rövid határidejű román ultimátumot tárta elé.

Az ultimátum szerint Magyarországnak teljesíteni kell minden román követelést, feladni minden hadianyagát és hadi készletét, támogatnia kell Romániát a Bánát megszerzésében, sőt politikai uniót kell létrehoznia, amelyben a korábbi Osztrák-Magyar Monarchiához hasonlóan a román király lenne Magyarország uralkodója is.

Bandholtz az ultimátum áttanulmányozása után ezt a tájékoztatást adta József főhercegnek: „Figyelembe véve azt a tényt, hogy mivel nem a román teljhatalmú megbízott adta át, nyugodtan megüzenheti a küldőnek, hogy menjen egyenest a pokolba.”

Bandholtz tábornok nem sokat teketóriázott, Mardarescu román tábornok augusztus 16-án megkapta a Misszió első instrukcióit:

- Azonnal szüntessék be bármilyen készlet vagy tulajdon rekvirálását vagy eltulajdonítását, akármilyen természetű legyen is az, kivéve az ezen Misszió által erre a célra engedélyezett övezeteket, és akkor is csak olyan készleteket, amelyek a román hadsereg számára szükségesek és a Misszió kapjon tájékoztatást azokról a készletekről, amelyeket szükségesnek tekintenek.

- A román főparancsnok késedelem nélkül adjon át egy térképet, amelyen világosan kimutatja a rekvirálási övezeteket, és amely csapatai elhelyezkedését is mutatja.

- Azonnal szolgáltassák vissza tulajdonosának az összes, jelenleg román kézben lévő magántulajdont, mint például személygépkocsik, lovak, hintók, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak.

- Szervezzék meg a vasúti, postai és távíróvonalak fokozatos visszaszolgáltatását a magyar kormánynak.

- Ne rekviráljanak további épületeket, raktárakat és ingatlanokat és a lehető leggyorsabban evakuáljanak minden iskolát, kollégiumot és más hasonló jellegű épületet.

- Azonnal hagyjanak fel a gördülő eszközök, vagy bármilyen magyar tulajdon hajón Romániába, vagy arrafelé történő szállításával, állítsanak meg és vigyenek vissza Budapestre minden úton lévő vagy külső állomásokon hagyott gördülő eszközt vagy magyar tulajdont.

- Korlátozzák a köz- és magánügyek felügyeletét a városban arra a szinte, amelyet a Misszió hagyott jóvá.

- A román kormány legkésőbb augusztus 23-ig bezárólag szolgáltasson teljes listát valamennyi hadi-, vasúti és mezőgazdasági anyagról, élőállat-állományról vagy bármiféle tulajdonról, amelyet a román erők eltulajdonítottak Magyarországról.

Arról pedig, hogyan is mentek az ügyek akkoriban sokat elmond, hogy a rekvirálási és rablási tilalom ellenére augusztus 25-én Bandholtz tábornok az Állami Vasúti Üzemben 135 megrakott teherautó és 25 rakodó teherautónyi elszállításra szánt üzemfelszerelést mentett meg.

 

Forrás: Wikipédia
Kép: Radiocluj.ro

Új hozzászólás