Két eset Csehszlovákiával

Cabe Ferrant küldte be 2019. 08. 21., sze - 17:37 időpontban

Az első

Horthy Miklós 1938. augusztus 20-26. között Imrédy, Kánya Kálmán és Rátz Jenő honvédelmi miniszter kíséretében Hitler meghívására Berlinbe látogatott. A tárgyalások során Hitler közölte velük, hogy küszöbön áll a Csehszlovákia elleni támadás. Elvárta a magyar féltől, hogy támogassa a Harmadik Birodalom politikáját, játssza el az agresszor szerepét, aminek fejében Szlovákia teljes területét felajánlotta Magyarország részére.

Ezt Horthyék egyhangún elutasították. Az ott tartózkodó Kánya Kálmán szerint Horthy figyelmeztette Hitlert, hogy újabb világháborút fog kirobbantani, amit el fog veszíteni, mivel nem rendelkezik tengeri hatalommal. Hitler ezt követően kiabálni kezdett vele. Horthy figyelmeztette, hogy távozni fog, mivel ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, ezeréves állam képviselőjével szemben. Hitler nyugodt, tiszteletteljes hangnemre váltott, azonban - állítólag - ettől kezdve gyűlölettel viseltetett Horthy irányában.

A szeptember 29-ei müncheni egyezmény záradékába olasz javaslatra belevették, hogy Csehszlovákiának Lengyelországgal és Magyarországgal fennálló területi vitáit is rendeznie kell. 1938. október 9-13. között került sor a magyar-csehszlovák tárgyalásokra Észak-Komáromban, ahol Magyarországot Kánya Kálmán külügy- és Teleki Pál oktatásügyi miniszter képviselte. Kölcsönös megállapodás híján a tárgyalások végeztével a két ország (1938. október 29-én) a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmak döntőbíráskodását kérte. Mivel Nagy-Britannia és Franciaország érdektelenségre hivatkozva kivonta magát a döntéshozatalból, a döntőbírók Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterek voltak.

Az első bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg. Magyarország a trianoni békeszerződéssel elvett területeiből visszakapott mintegy 12 ezer négyzetkilométert

A második

Harminc esztendővel később, 1968 augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen, amelyben a szovjet csapatok lengyel, magyar és bolgár támogatással bevonultak Csehszlovákiába. A szintén készenlétben álló keletnémet haderőt Moszkva végül visszarendelte a német-cseh határról, azzal a felkiáltással, hogy nem 1939-et írnak.

A hajdani marxista-leninista felfogás igazságos és jogtalan háborút különböztetett meg. Előbbi célja a támadások elleni védekezés, és „valamely nép felszabadítása a kapitalizmus rabszolgasága alól.” Az évek során egyre fontosabb szerepet kapott a szocializmus megőrzésének kollektív felelőssége. Eszerint ha a szocializmus az egyik szerződő államban veszélybe kerül, akkor a többi országnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a szocializmus megőrzése a Varsói Szerződés révén. Erről szól a korlátozott szuverenitás elvét kimondó Brezsnyev-doktrína.

Kádár János 1968 augusztusában jóváhagyta a „prágai tavasz” elfojtására küldött Varsói Szerződés csapataiban való részvételt, de előtte mindent megtett, hogy a csehszlovákiai bevonulásra ne kerüljön sor. Azt csak abban az esetben tartotta megengedhetőnek, ha az ellenforradalmi erők felülkerekednek. Kádár János többször is tárgyalt Alexander Dubcek csehszlovákiai vezetővel, hogy elkerüljék a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását. Tárgyalásai azonban nem vezettek eredményre. Taktikázással ezúttal semmit sem lehetett elérni.  A lánctalpak ezúttal is tették dolgukat.

És egy kis extra a végére: még két eset.

2008. augusztus 21. Sólyom László köztársasági elnök és Hiller István kulturális miniszter - a magyar kormány nevében - bocsánatot kér Csehországtól és Szlovákiától az 1968-as magyar katonai agresszióért.

2009. augusztus 21. Az Európai Unió tagjaként Szlovákia nemkívánatosnak minősíti, és ezzel megakadályozza Sólyom László köztársasági elnök Révkomáromba tervezett látogatását, ahol Szent István király lovasszobrának ünnepélyes leleplezésén vett volna részt. Sólyom László akkoriban egy másik, az Európai Unióhoz tartozó ország köztársasági elnöke volt.

 

Forrás: Wikipédia
Kép: 1968. október 31. Hazatér Csehszlovákiából az utolsó magyar katonai egység is Drégelypalánknál. MTI Fotó: Friedmann Endre

Új hozzászólás