Vihar az esküvő körül - Jókai Mór és Laborfalvi Róza házassága

Cabe Ferrant küldte be 2019. 08. 29., cs - 19:14 időpontban

1848. augusztus 29-én, Rákoscsabán kötött házasságot a kor ünnepelt színésznője, Laborfalvi Róza és szépreményű ifjú író, Jókai Mór. A frigy jókora vihart kavart a rokonok és barátok körében. Szinte közüggyé vált, amihez mindenkinek akadt pár szava. Nem mintha ez érdekelte volna az ifjú párt…

A legenda szerint Jókai Mór és Laborfalvi Róza kapcsolata 1848 március 15-e estéjén indult. A Bánk Bán díszelőadásán a márciusi ifjak egyike, bizonyos Jókai Mór múlhatatlanul úgy ítélte, hogy neki okvetlenül fel kell mennie a színpadra. „Normális” esetben - már azokban az időkben is - minimum kipenderítették a színházból az okvetetlenkedőt, de aznap…

Aznap minden másképp történt. A jóképű fiatalember háborítatlanul elmondhatta azt a néhány szót, amit akart s mi több: a népszerű és gyönyörű színésznő, Laborfalvi Róza maga tűzött fel egy kokárdát a mellére. Egy romantikus filmben nem történhetne a megismerkedés szebben!

Laborfalvi Róza (Barabás Miklós, 1854) Vihar az esküvő körül - Jókai Mór és Laborfalvi Róza házassága
Laborfalvi Róza (Barabás Miklós, 1854)

Nem véletlen, hogy a rossz nyelvek szerint az egész csak mese habbal, a két fiatal már egy ideje ismerte egymást.

No, igen… A rossz nyelvek. Háborogtak azok eleget, hogy az ifjú ara már nem is annyira ifjú. Nyolc esztendővel idősebb a vőlegénynél - az ilyesmit akkoriban sokkal komolyabban vették -, de ha ez még nem elég ok a házasságkötés ellen, az már biztosan az, hogy a menyasszonynak van egy házasságon kívül született leánykája, bizonyos Benke Róza. Laborfalvi eredeti neve Benke Judit volt, innen a név, mert a kedves papa, Lendvay Márton, az ismert színész nem vette nevére a gyermeket. Botrány, botrány hátán!

Talán nem csoda, hogy a régi cimbora, akivel közösen szerkesztette az Életképek című lapot Jókai, aki - nem mellesleg - maga is belekóstolt a színészéletbe, bizonyos Petőfi Sándor, alaposan „összebalhézott” barátjával. Jó, persze, nála könnyen ment az ilyesmi, mindenki ismerte heves vérmérsékletét. De tán nem is ez volt az egyetlen ok. Vitatkoztak ők a lapon is eleget...

Bezzeg a kedves mama! Ő tajtékzott csak igazán! Az akaratos, régi vágású magyar nagyasszony rögtön tervet is sző és persze, ebben segítségére van az ádáz barát, a mi Sándorunk. Kijátsszák az „aduászt”, azaz bemutatják az intézetben nevelt, akkor már tizenéves Benke Rózát a szerelmes Móricnak. Hátha nem ismeri, hátha elmegy a kedve a nagyasszony mama által morganatikusnak minősített házasságtól.

És láss csodát! A „megtévedt” ifjú megbánást színlelve tért haza, hogy aztán hamarosan nyoma vesszen. Napokig azt hitték, tán a Dunának ment. Fegyvere is volt, semmi sem kizárt…

Özvegy Jókainé és Petőfi a „színésznőcskénél” keresték a „tékozló fiút”. De ott sem találták.

Jókai Mór (Barabás Miklós, 1854) Vihar az esküvő körül - Jókai Mór és Laborfalvi Róza házassága
Jókai Mór (Barabás Miklós, 1854)

Elmenekültek azok már, messzire.  Igaz, nem túl az Óperenciás tengeren, de Rákospalotáig mindenképpen…

„Az esküvő helyét tisztázandó jutottam arra az elhatározásra, hogy mindenek előtt átnézem a rákoscsabai plébániahivatal egykorú iratait. Úgy is történt s gyanúm teljes egészében igazolást kapott, mert azt találtam, hogy 1848. aug. 29-én Jókai csakugyan ott kötött házasságot. A vőlegény 24 éves, komáromi születésű lapszerkesztő, szülei: Jókay József és Pulay Mária. A menyasszony 26 éves, miskolci születésű, róm. kath. vallású hajadon. Szülei: Laborfalvi Benke József és Rácz Zsuzsanna. A násznagyok Nyáry Pál és gr. Ráday Gedeon, akiket Merva Ignác kántortanító és Knakker József helyettesítettek. Az esketést a hirdetések alóli felmentés mellett Bruckner Endre rákoscsabai plébános végezte.” - Bory István: Jókai házasságlevele

Azért ebből az okiratból is kiderül egy-két érdekesség. Kezdjük mindjárt azzal az aprósággal, hogy a menyasszony kissé megszépítette korát. Ekkor már a harminckettedik évében járt. A tanúk is olyan emberek, akiket csak úgy „leszólítottak” hirtelenjében.

De mindegy. A házasság megköttetett.

Hogyan is szoktak a mesék végetérni?

És boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

Új hozzászólás