A felvidéki magyarság fogy, a felvidéki magyar pártok száma nő

HungaryFirst küldte be 2019. 09. 06., p - 05:05 időpontban

Amióta kiderült, hogy a két mérvadó felvidéki magyar párt, a Most-Híd és a Magyar Közösség Pártja nem tudott megegyezni közös listák indításában a 2020. február 28-ai választásokon, elemzők hada próbálja körüljárni a szlovákiai magyarok helyzetét. A két nagy párt mellett még kettő kisebb is van, azon kívül megjelent az Új Egység és az Összefogás, mint alulról építkező platformok, sőt a Progresszív Szlovákia, a jelenlegi államelnök, Zuzana Čaputová pártja is előállt egy magyar programmal. Igen, ennyi szereplő között kell dönteni a félmilliósnál már jóval kisebb felvidéki magyar közösségnek néhány hónap múlva. 

A felvidéki magyarság parlamenti érdekképviselete évek óta megoldatlan probléma, mivel nem sikerül olyan együttműködési egyezményt tető alá hozniuk a szlovákiai magyar politikai alakulatoknak, amely révén sikerüljön valós jelenlétet biztosítani a legfontosabb pozsonyi fórumokon. Míg a szlovák-magyar, illetve etnikumok fölötti, polgári pártként jellemzett Most-Híd az elmúlt három választáskor bekerült a parlamentbe (bár rendre egyre kisebb eredményt ért el), addig a magát egyértelműen etnikai pártként meghatározó Magyar Közösség Pártja a bejutási küszöb alatt maradt.

Öllös László politológus szerint változatlanul fennmaradt az a politikai megosztottság, amely a felvidéki  magyarságot a korábban  egységes Magyar Koalíció Pártjának 2009. júniusi kettészakadása óta jellemzi, és miután a felvidéki magyarság számarányánál fogva csak kis eséllyel képes egyszerre két pártot bejuttatni a pozsonyi törvényhozásba, a 2020-ban esedékes választásokon kudarc körvonalazódik az „ős-MKP” két utódpártja számára. A 2019-es európai parlamenti választások már megmutatták, hogy nem vezet sikerre, ha a két párt nem tud kiegyezni, ezért ültek le a nyáron ismét a tárgyalóasztalhoz.

A Bugár Béla által vezetett Mos-Híd már korábban kiegyezett a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel abban, hogy a két párt együtt indul el a 2020-ban esedékes parlamenti választásokon. A sajtóközlemények szerint a felek hangsúlyozták, hogy fontos a déli régiók és a magyarság elvhű és hatékony parlamenti képviseletének bebiztosítása. Ezt követték a Magyar Közösség Pártjával folyó tárgyalások, azonban a Most-Híd nem fogadta el az MKP által javasolt 50-50 százalékos képviseleti arányt. mivel ők 70–30 százalékos arányt szerettek volna a saját javukra. Az MKP további javaslatait ITT lehet megnézni.

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke elmondta, nagyon hosszú és komoly tárgyalások folytak, mert ők is felmérték a kiegyezés előnyeit és fontosságát. Tették ezt szavai szerint annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben a Magyar Közösség Pártjának bizonyos része többször is lejárató kampányt indított a Híd ellen, és annak tagjait „le szlo-magyarozták” .  A tárgyalások valóban megrekedtek egy adott ponton, mert a Híd, lévén, hogy listáján más nemzetiségeknek, ruszinoknak, romáknak, szlovákoknak is akar helyet biztosítani, mindenképpen ragaszkodott volna egy ezt tükröző elosztáshoz, az MKP viszont nem akarta feladni a paritásos elosztást. Tehát a tárgyalások amiatt akadtak el, hogy az MKP nem volt hajlandó engedni a maga elképzeléséből – vonta le a következtetést a pártelnök. „Ha kicsit is engedtek volna, és azt mondták volna, jó legyen 60-40, akkor most már megszületett volna az egyezség. és arról folynának a tárgyalások, hogy hogyan alakítsuk ki a koalíciót. Mi tíz éven keresztül a parlamentben tettük a dolgunkat, az MKP viszont parlamenten kívül volt; már csak ezért sem lehet a paritásos elvet tartani" – jelentette ki Bugár. Egyébként a Most-Híd Országos Tanácsa 37:5 arányban utasította el a Magyar Közösség Pártja által felajánlott koalíciós feltételeket, ami azt jelenti, hogy döntő többsége a vezető testületnek ellene szavazott.

***

Öllös László politológus szerint a közös összefogás, amely 1998-tól 2006-ig jellemezte a szlovákiai magyar politizálást, annak idején meghozta az eredményeit. A Mikulás Dzurinda által vezetett mindkét kormányban koalíciós partner volt az 1998-ban megalakult Magyar Koalíció Pártja, amely három szlovákiai magyar párt, a kereszténydemokrata, Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a szintén jobboldali, Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom és a liberális, A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt egyesülése révén jött létre.

Ezzel megszületett az etnikai alapon szerveződő és politizáló egységes kisebbségi magyar párt Szlovákiában, amely számos sikert tudhatott magáénak az említett periódusban. Ezek egy része kimondottan a szlovákiai magyarság érdekképviseletére vonatkozott, másik része pedig az európai integrációs folyamatok felgyorsulása révén az általános életszínvonal emelkedésében mutatkozott meg.

Mivel a 2006-os választások alkalmával a Smer, a baloldali orintáltságú Irány-Szociáldemokrácia párt alakíthatott koalíciós kormányt (ez volt az első Fico kormány) az MKP ellenzékbe vonult. De ekkor még a voksok 11,6 százalékát tudhatta magáénak. A feszültségek 2007-ben kezdődtek el a párton belül, ekkor az elnök már Csáky Pál volt, végül 2009-ben felbomlott, majd Bugár Béla, Gál Gábor, A. Nagy László és Bastrnák Tibor új pártot alapítottak. Ez lett a Most-Híd párt.

 

Eredeti cikk: maszol.ro

Új hozzászólás