Zrínyi Péter

Szőnyi Balázs írta 2020. 06. 06., szo - 20:31 időpontban

Zrínyi Péter 1621. június 6-án született, nyilván Miklós bátyjához hasonlóan a család csáktornyai várában Zrínyi V. György és Széchy Margit fiatalabb fiaként. 1626-ban a fiúk árvaságra jutottak, nevelésüket Pázmány Péter esztergomi érsek irányította. Alapos műveltségre tett szert, a horvát mellett magyarul, olaszul, latinul és németül is tudott.

Ő is foglalkozott költészettel, a Szigeti veszedelmet fordította le horvát nyelvre. Jeles hadvezér volt, óriási fizikai erővel bírt. Több ütközetben győzött a török felett, de engedetlen, önfejű vezérnek bizonyult, 1642-ben pedig megtaposta a Habsburg-lobogót is, ezért többször is leváltották, felelősségre vonták. 1647-ben Légrádnál aratott nagy győzelmet, részt vett a harmincéves háborúban, kinevezték a könnyűlovasság parancsnokának, az uszkókok főkapitányának, majd tisztségeitől megfosztották, mert gyakran tett németellenes kijelentéseket és önálló politikát folytatott, a török pasákkal is levelezést folytatott. Az 1655-től induló török-magyar-horvát határvidéki harcokban is szép sikereket aratott, amiért zenggi és dalmátországi főkapitánnyá nevezték ki, de két év múlva erről is le kellett mondania. 1655-ben Viszibabánál 7000 törököt vert szét, 1658-ban Berlognál és Perusicánál győzött, 1659-ben Zenggnél.

Az 1663-64. évi Habsburg-török háború egyik jelentős magyar hadvezére volt, 1663. október 11-én Károlyváros mellett verte szét a törököt, majdnem egy napon a bátyja vízvári győzelmével.

Zrínyi Péter
Zrínyi Péter

Míg Miklós bátyja a család muraközi birtokait kapta az osztozkodás során, Péter a horvátországi uradalmakhoz jutott és az ősi családi várban, Ozaljban rendezte be udvarát. 1641-ben ide hozta ifjú feleségét, Frangepán Katalint. 1665-ben követte bátyját a horvát báni méltóságban, majd egyik vezetője lett a Wesselényi Ferenc nádor által indított Habsburg-ellenes nemesi mozgalomnak. 1666 áprilisában kötött szövetséget Wesselényivel, majd az év végén Nádasdy országbíróval. Lánya, Ilona házasságával megnyerte a mozgalomnak Kelet-Magyarország legnagyobb birtokosát, I. Rákóczi Ferencet is. Franciaország királya, XIV. Lajost próbálta támogatójuknak megszerezni, de a Napkirály kitérő választ adott. Erre a török Porta felé kezdtek tapogatózni, de a vasvári békepontok alapján a szultáni udvar beárulta őket Bécsben. Zrínyi és sógora, Frangepán Ferenc 1670 tavaszára tervezték a felkelés kirobbantását, de a törökök elutasítása miatt ettől elrettentek. A hebehurgyán szervezett és Wesselényi halálát (1667) követően Zrínyi és Nádasdy vezetőségért való vetélkedései miatt kellően nem összehangolt mozgalom véget ért, mielőtt igazán elkezdődhetett volna.

A bécsi udvar ígéreteiben bízva, amely szerint nem lesz bántódásuk, Zrínyi Frangepánnal Bécsbe mentek feladni magukat. Azonban hamarosan letartóztatták őket és a bécsújhelyi börtönben várták az ítéletüket, amely nem lehetett kétséges. A két főurat koncepciós perben, idegen bíróság ítélte halálra. 1671. április 30-án lefejezték őket, birtokaikat elkobozták.  Zrínyi Péter feleségétől, Frangepán Katalintól szívhez szóló horvát nyelvű levélben búcsúzott el, az asszony hamarosan beleőrült a kivégzés okozta sokkba.

Lánya, Ilona fia, II. Rákóczi Ferenc később szintén egy Habsburg-ellenes összeesküvés, majd szabadságharc vezetője lett. Zrínyi Péter fiát, Jánost 1683-ban, a török hadjárat idején tisztázatlan okok miatt megvádolták, hogy el akarta rabolni a Bécsből menekülő uralkodót, amiért életfogytiglani börtönre ítélték.

Zrínyi Pétert (és Frangepán Ferencet) a horvát történetírás a legnagyobb hősei között említi. A Wesselényi-összeesküvés az ő olvasatukban Zrínyi-Frangepán összeesküvés nevet kapta. 1907-ben találták meg elhantolt maradványaikat, majd 1919-ben ünnepélyes körülmények között temették újra őket Zágrábban Zrínyi János hamvaival együtt. Irodalmi és képzőművészeti alkotások tucatjait szentelték a kivégzett főurak emlékének a XIX. század óta, de az utóbbi évtizedekben már kísérletek történtek alakjuk reálisabb értékelésére is.

Új hozzászólás