Megmenekül a jeles sindükkel fedett szentgyörgyvölgyi boronaépület

Varga Géza írta 2021. 04. 19., h - 02:37 időpontban

Bevezető

 

Szentgyörgyvölgy egyik erdőszéli portáján a megsemmisülés határára jutott egy szép kis boronaépület (gerendaépület). Mintegy húsz évvel ezelőtt jártam benne, akkor még műhelyként szolgált. Azért érdemes a kiemelt figyelmünkre, mert a tető héjalásában több jeles sindüt (tetőcserepet) is lehet látni. Mivel a környezet szép és célpontja a falusi turizmusnak, érdemes lenne megmenteni, hasznosítani s a település nevezetességeként a rajzos sindükkel egyetemben bemutatni. Még helyre lehet állítani az épületet helyi erőkkel is, de persze támogatással könnyebb lenne. 

1/a. ábra. A szentgyörgyvölgyi boronaépület (középen), a tetőcserepeken lévő ügy "folyó" hieroglifa (balra) és a székely írás ebből kialakult "ü" (ügy "folyó") jele (jobbra)

 

A Magyar Néprajzi Múzeumnak egyetlen igazi rajzos sindüje (ősvallási vonatkozású rajzot, rovásjel-párhuzamot hordozó tetőcserepe) sincs.  A kezelésemben lévő veleméri Sindümúzeumban van vagy 130 darab, többnyire különböző mintákkal és jelekkel. Amikor az őrségi rajzos sindükre próbáltam felhívni egy korábbi igazgatójuk szíves figyelmét, akkor visszakérdezett, hogy ezzel miért zavarom. 

A Néprajzi Társaság szervezett kapcsolatot tart fent a hozzám hasonló amatőrökkel és évről-évre meg is kérdezi őket, hogy mivel foglalkoznak, milyen terveik vannak. Egy ilyen alkalommal írtam a számukra egy dolgozatot Veleméri rajzos sindük címmel. Ennek zajos sikere lett, mert - mint az kiderült - eddig ezt a népművészeti műfajt (Nagy Zoltán tanulmányait leszámítva) gyakorlatilag nem ismerték. Mivel a sindükön lévő jeleket e tanulmányban el is magyaráztam, felmutatva a jelek párhuzamait az ókori írásokban, rögvest meg is kaptam az intést, hogy a magyarázatokkal nem kellene foglalkoznom, azt hagyjam rájuk, igaz, nekik sem faladatuk és nem is értenek hozzá.  

Az épület állapota időközben folyamatosan romlik. 

1/b. ábra. A szentgyörgyvölgyi boronaépület húsz éve még műhelyként szolgált

 

2/a. ábra. Az épület részlete

2/b. ábra. Az épület részlete

 

2/c. ábra. Az épület részlete

 

2/d. ábra. Az épület részlete

 

Az épület jeltörténeti jelentősége

A pusztuló boronaház sindüin több helyen is ugyanaz a hullám alakú jel, a székely írás "ü" (ügy "folyó") jelének zalai megfelelője szerepel (1., 2. és 5. ábra). Itt, a tetőcserepeken nem egyetlen hangot jelölő betűként, hanem mint a magyar hieroglif írás ügy "folyó" szójele szerepel. Az Istennel azonos égi folyóra, a Tejútra utal. Apotropaikus (óvó-védő) szerepe van, azt jelzi az ég felé, hogy e porta lakói a Tejúttal azonos Isten hívei, akik érdemesek a kíméletre, égiháború és más viszontagságok idején. A magyar ősvallás rovásjeleket ismerő Istene segített is, ahogyan és amennyire a figyelméből futotta. Ideje lenne nekünk is segíteni az épületen, hogy ez a néprajzi-írástörténeti kincs ne tűnjön el nyomtalanul. 

A kis épület tetőzetének ügy hieroglifája az írástörténeti folyamatba és a történeti környezetbe illesztve értékelhető jól. Erre lehetőséget ad a szomszédos Velemér Sindümúzeumában őrzött néhány hasonló és mintegy 100 eltérő mintájú tetőcserép, valamint a szintén jelekkel ellátott fazekasedények sora. Ezek jelkincsének hun és avar párhuzamai világosan megrajzolják a zalai és vasi népi jelek eredetét és jelentőségét. A Sindümúzeumban megtekinthető gazdag őrségi jelkészlet bizonyítja, hogy a szentgyörgyvölgyi épület magányosnak tűnő hullámvonala is ugyanebbe a legvalószínűbben hun eredetű ősvallási jelkészletbe tartozik. 

A szentgyörgyvölgyi népi jelhasználat gyökereiről azok a régészeti leletek tájékoztatnak, amelyeken ugyanezek a jelek fordulnak elő, hasonló ábrázolási konvenciókban és a magyar nyelvet rögzítve. Az ügy hieroglifának világos párhuzamai vannak hun és avar leleteken (3. ábra). Vagy például a honfoglalás kori Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka is Lyukó istenhez fohászkodik, amint az avar zamárdi vagy a hun Savaria-i világmodell is. Ez utóbbiakban ugyanúgy központi helyet (az életet adó Isten helyét) foglalja el a Lyukó szójel, mint a szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljében is. Egyértelműen ugyanez a jelhasználat és ugyanez a magyar nyelv jelenik meg a hunok keleti emlékanyagában is. A jeltörténeti és nyelvhasználati folyamatosság alátámasztja a magyar hagyomány állítását arról, hogy a hunok és a magyarok azonosak és cáfolja a hagyományt ok nélkül kétségbe vonó finnugrista fantazmagóriákat.

A szentgyörgyvölgyi épület a jelhasználat módjának in situ illusztrálása miatt érdekes a számunkra. Jó lenne belülről megnézni a sindürajzokat, hátha még őrzi az épület az egykori hieroglifa-elhelyezési szokásokat s megérthető általa a jelek elhelyezésének valaha volt rendszere. A csak az eresz alól látottak alapján lehetségesnek gondolhatjuk, hogy a legalsó cserépsorokon helyezték el az ügy "folyó" szójeleket. 

2/e. ábra. Az épület részlete

 

2/f. ábra. Az épület részlete

 

2/g. ábra. Az épület részlete

 

3/a. ábra. Az E. S. Bogdanov által közölt hun világmodell (Inner Mongolia)

 

3/b. ábra. A makói avar kereszt egy világmodellt hordoz, amelynek Lyukó isten a közepe, akitől négy, Ak ügy-nek (mai magyarsággal Heraklész folyónak) olvasható szent folyó indul a világba

 

3/c. ábra. A zamárdi avar temetőből előkerült világmodell közepén van Lyukó isten széke, a sarkokon pedig négy hullám alakú jel, a székely írás Ak ("Heraklész, patak") és "ü" (ügy "folyó") jele utal az Éden négy szent folyójára

 

A szentgyörgyvölgyi ügy szójel megtalálható a hunok és az avarok jelkészletében is (3. ábra), minden esetben a szent folyókra, vagy a folyók istenére utalva. A település és a környék jelhasználata alapján nyilvánvaló, hogy a hun és avar kori gyakorlat maradékáról van szó. Tudott dolog, hogy a szintén hun eredetű honfoglalók nem sok nyomot hagytak a Dunántúl déli részén, mert ezt a területet az avarok lakták a honfoglalás időpontjában. Ez ad lehetőséget arra, hogy a jeleket könnyen azonosítsuk a hasonló avarhun jelekkel.  

mongóliai hun világmodellben (3. ábra) négyszer ismétlődik az ügy ten (mai magyarsággal folyóisten, vagy a folyó istene) mondat. A középső, kör alakú lyuk/Lyukó jellel együtt olvasva a mondat Lyukó folyóisten, vagy Lyukó a folyó istene olvasatú. A mondat azért ismétlődik négyszer, mert az 50 000 évvel ezelőtt őshazaként szolgált Édennek is négy szent folyója volt, amelynek emlékét nem csak az Ószövetség őrizte meg, hanem - világmodelljeik alapján - a sztyeppi népek emlékezete is.  

lyuk/Lyukó jel előfordul egy szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljén is, ahol a korsó száját keretezi (4. ábra). Ez a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció magyar etnikumjelző, mert ez a körbe zárt pont alakú jel csak a magyar hieroglif írásban jelent "lyuk"-at. Ez az ábrázolási konvenció, a  kis boronaház ügy jele és általában a szentgyörgyvölgyi népi jelhasználat a hun-avar korból maradt ránk. Azon adatok sorába tartoznak, amelyek a hun-magyar azonosságot bizonyítják. 

4. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljének is a lyuk/Lyukó jel van a közepén, jelezve, hogy az éltető vizet Lyukó istentől kapjuk

 

5/a. ábra. Az épület részlete

 

5/b. ábra. Az épület részlete

 

5/c. ábra. Az épület részlete

 

5/d. ábra. Az épület részlete

 

5/e. ábra. Az épület részlete

 

 

5/f. ábra. Az épület részlete

 

Ha ez az épület nyomtalanul eltűnik, annak haszna is lehet egyesek számára. Például a székely írás idegen eredetéről, vagy a hun-magyar azonosság tagadásáról az íróasztaluk magányában téveszméket kiötlő akadémikus "tudósoknak" még kevésbé kell majd figyelembe venniük a magyar néprajz és írástörténet tényeit: a hun eredetű és napjainkig használatos vallásos jelentőségű szójeleinket. 

 

Kedvező fordulat

Szerencsére, ettől már nem kell tartani. Varga Zsuzsa, Szentgyörgyvölgy kitűnő polgármestere a legutóbbi telefonbeszélgetésünkben megköszönte, hogy felhívtam a figyelmet erre a segítségre szoruló épületre. Egyúttal arról is tájékoztatott, hogy a régi orvosi rendelő épületében és portáján kialakuló tájház kertjében újjáépítik ezt a kis épületet, amely egykor fazekasműhely volt. Őszintén örvendünk a szerencsés végkifejletnek és köszönjük azoknak, akik megmentik ezt a kicsi, de fontos népi épületet!

Sajnos, a szomszédos Veleméren éppen ezen a télen bontották le a néhai Kolossa Elek által használt, fából épült fazekasműhelyt (helyi kifejezéssel: csinyálóházat), amely pedig szintén megmenhető lett volna. 

 

6. ábra. Lyukó ten országa - hirdeti az Iseum területén hiteles ásatáson előkerült, magyar szójelekkel írt, magyarul jól elolvasható, ám a "szakma" részéről említést nélkül hagyott hun imádságszöveg

 

7. ábra. A zamárdi avar temető korongján (középen) a Nagyságos Lyukó ősúr mondatban az isten ábrázolása is megjelenik, az avar nagy, Lyukó, ős és sar "úr" hieroglifák balra, a nekik megfelelő székely "n", "ly", "us" (ős) és "s" jelek jobbra láthatók

 

 

Irodalom

Varga Géza: "Lyukó a folyó istene", magyarul olvasható ázsiai hun mondat Külső Mongóliából E S Bogdanov nyomán

Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó "Lyukó" és "ég" jeles világmodellje

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza: A Zamárdi avar temető hajfonatkorongja a hieroglifikus "Nagyságos Lyukó ősúr" mondattal

Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

Varga Géza: Veleméri rajzos sindük

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)

Varga Géza: Népi tartalom

Varga Géza: Szentgyörgyvölgy 

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)

 

Varga Géza

Új hozzászólás