Vasárnap délután

Kurunczi Mária írta 2021. 05. 02., v - 17:19 időpontban

A kocsi elindult. Az ablakából még sokáig látta a dédunokák integetését. Könnybe lábadt a szeme, de még tartotta magát, s csak akkor kezdte köténye sarkával törölgetni a szemét, amikor a kocsi kifordult az utcasarkon. 

Lassan ment be a házba, minden lépésnél megállt. A járdát szegélyező rózsákon feledte a tekintetét. Még a lánya hozta ezeket a szép töveket.

A kútnál is megállt. Megeresztette a csapot, hogy felfrissítse arcát, az Öreg se lássa, hogy sírt.

A konyhában halmozva állt a mosatlan, de most ennek is örült – régen volt ilyen szépen együtt a család. Itt volt mind a négy gyerek, s az unokák, dédunokák is…

Nehezen fogott hozzá, hogy rendbe szedje a konyhát. Az egyik menye ugyan el akart mosogatni, de akkor most neki nem lenne mit csinálni, és ölbe tett kézzel még nehezebb elviselni ezt a hirtelentámadt csendet.

Vizet tett fel a régi berakott sparherdra, már ezt is ki kellett volna cserélni, de ebből a kis nyugdíjból nem futja… persze, tudja, hogy a gyerekeknek csak szólni kellene, és összeadnák a pénzt, mint amikor a vizet vezették be. „milyen jó, hogy most nem kell a másik utcáról cipelni!” Talán még az unokák is besegítenének, de hát ők nem kérnek. Mindegyiknek meg van a maga gondja-baja. És ahogy öltöztetik a kicsiket, ahhoz is pénz kell, sok pénz…

„Mekkorát is fordult a világ!”

Újabb vizet kellett feltegyen melegíteni, mert az előbbivel az Öreg leforrázta a darát. Várnia kell, míg ez is megmelegszik. De addig sem tétlenkedik, megeteti a csirkéket. Csak pár darabot nevel, amennyi nekik elég, és nem eteti táppal, mint a többi gazdaságban teszik. Gyönyörködik is bennük, amint napról napra gyarapodnak.

Közben az Öreg is megetette a disznókat. Pipája füstje árulja el, hogy még az ól mellett van. Naponta figyeli ő is a fejlődésüket.

Hát ők már csak ilyenek.

Most már csakugyan nekilát a mosogatásnak. Mennyi tányér! Megint sírni kezdett, és könnye összevegyült a mosogatóvízzel.

 

Kép: Fortepan 53977 Évszám: 1960 Orig: Zsanda Zsolt / Vajszada Károly

Új hozzászólás