Szent László király napján…

Tóth Margit írta 2021. 06. 27., v - 18:52 időpontban

Sokszor helyzet elé állított az élet: Jó-e vagy nem, ha kései gyermekként látod meg a napvilágot? Ami jó volt benne  egy regényt lehetne írni róla, ami meg nem és fájó emlékként él szívemben: -Nővéreim már eladósorban levő lányok voltak. Bátyám katanakiszolgált legény. Igaz testvérként álltak mellém, de nem  az én kicsi világomnak  játszótársai. Talán innen jön az, hogy enyém volt, játszótársként velem valának:a virágos rét  minden virága, tarka lepkéivel együtt. A kicsi patak, patakmente minden rejtett csodájával. Kertünk tövében Csigabigáék, sárgarigó füttye a vén körtefánkon. És szomszédunk, csak át kelle lépnem a temető minden zege- zugával, a messzire látó tornyával, na meg az én igaz öreg templomom körbevett várfalával, madárfészkeivel… Valának  én kicsi világom igaz pajtársai, játszótársaim.

Jó-e vagy nem, kései gyermekként születni, azt megélni benne felnőni?- Válaszom: Isten útjai kifürkészhetetlenek, megadta nekem amit akkoron, leánkaként  nem adatott. Kisebb vagy nagyobbacska testvérkéket, akikkel együtt játszhattam volna. 

- Ezen a napon, Június 27-én  Vasárnapon,amikor minden igaz magyar szív együtt dobban, ünnepli, emlékezik  nemzete  nagy királyára, Szent László királyra. Isteni jel, Isteni kegy lenne énnekem, hogy  választ kaptam annyi évnek    bennem élő kérdéseire.  Még pontosabban, mire is: 

Se szüleim, se testvéreim, se nagy, déd, talántán még eleik sem érték, élték meg azt amit én. Úgy mentek el e földi világból sejtelmük sem volt, mit rejteget, milyen óriás kincset, isteni csudát  én jó öreg, igaz  templomom az  ódon falai mögött. Székelységünk, származásunk, eredetünk igaz kincsei, freskói láthatók a Gidófalvi Református Templom  falain. Freskók amelyek, köszönetem Gidófalva népének, az lelkipásztorának, valamint és elsősorban kitartó, fáradságot nem ismerő restaurátorok művészi munkájának egy jó pár esztendeje napfényre kerültek, történelmi hitelességünk azonosulásaként a világ szeme elé, és tetszik, nem tetszik mindazon betolakodók szeme elé akik  őshonunk, származásunk a mái napig is megkérdőjelezik. 

Jó-e vagy nem lelkem leánkaként, vakartékként születni? Kegyes volt hozzám a jó Isten és megadta nekem, hogy a nem mindennapi  ünnepségen  a freskók bemutatásának, átadásának  ünnepségén annakidején  jómagam is részt vehettem. -

Ma, ezen a vásárnapon, megnyítom szívemet kitárul lelkem és ott fénylenek benne kitörölhetelenül az isteni csodával határos gyönyörű freskók, maga Szent László király legendája amikor megmenti a lányt az elrablójától. -  Ezek a templomi freskok székelységünk, azaz az én szerelmetösön szép  bajlátotta  fődem, Gidófalva  s jómagam  büszkesége.

Új hozzászólás