Európa legősibb népe a magyar...

Szőnyi Balázs írta 2021. 07. 06., k - 12:19 időpontban

"Sajnos Európa történelmét az indoeurópaiak írták, mialatt a finnek és a magyarok a finnugor elméleten vitatkoztak, és képtelenek voltak rekonstruálni a múltjukat. Gimbutas már mondott valami hozzám hasonlót, de a halála után az indoeurópaiak megpróbálták a felfedezéseit a saját érdekük szerint elferdíteni. Sajnos Európának még nincs meg a saját és közös régészeti tudatossága. Minden, amit Németországban találnak, az a germánoktól származik. Amit Oroszországban találnak, az orosz. Amire semmiképpen nem tudják ráhúzni az indoeurópai jelzőt, azt elfelejtik. És minden, ami feledésbe merült, az indoeurópaiak előtti európai civilizációhoz tartozik. Az európai nemzetek sovinizmusa az oka, hogy ugyanazt az ősi, európai arany bálvány civilizációt Ukrajnában Tripolje kultúrának, Romániában Cucuteni kultúrának, Magyarországon tiszai kultúrának, Jugoszlávia területén pedig Vinca kultúrának hívják. Az Égei-tenger partján még nevet sem adnak neki, mert az indoeurópaiak kitartóan azt állítják, hogy ők már ott voltak, ezért bármit találnak ott, az egyszerűen görög, protogörög vagy pregörög, de mindenképpen görög! Mi több, a románok erdélyi ásatásaik során tonnányi bronzleletet találtak, amik teljes mértékben megegyeznek a Tisza völgyében talált leletekkel. Ezeket a leleteket a románok az "északi trákoknak" tulajdonítják. Így jön létre egy újabb szellemnép, amit ráadásul csak a román tudósok ismernek. A Tisza völgyében találtaknak viszont nem tulajdonítanak nagy jelentőséget Magyarországon, ezek a tárgyak nem tartoznak a magyarokhoz." (Részlet A magyar Európa legősibb népe?, Michelangelo Naddeo itáliai kutató nyilatkozatából!)

A legújabbkori genetikai kutatások megdöbbentő eredményeket hoztak. A vizsgálatok alapján megállapították a kontinentális alapgént (Eu19). Ez a gén azon részei közé tartozik, ami a különböző rasszok keveredése ellenére sem változik! Ha már meghatározták ezt az alapgént, akkor meg is nézték, hogy Európa népeiben milyen arányban található meg. Az átlagos előfordulás 10-15% között mozgott, de például a finnekben csak 9% az előfordulás aránya a népességen belül! A magyarság ezt a gént több mint 60%-os arányban hordozza. Az Eu18 a másik alapgén, ami – állítólagos ősünkhöz – a Cromagnon-A-hoz köthető. Ez a magyar lakosságban több mint 13%-ban megtalálható. (Csak halkan jegyzem meg, hogy Hideo Matsumoto professzor vérvizsgálatai alapján a belső-ázsiai származás is elvethető, hiszen az ott annyira jellemző markerek a magyar lakosság mindössze 4%-ában fordulnak elő! Itt utalnék még Naddeo professzor megállapítására is.)

Ornella Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé, a Science c. tudományos szaklap 2000. november 10-i (vol. 290.) számában. A több évig tartó, populációgenetikai vizsgálataik alapján közzé tették az európai népek genetikai rokonságát. A magyarság genetikai térképe alapján a következő megállapításokat tették:

A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europid őstelepesek között voltak.

A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).

A magyar nép legközelebbi – genetikai szinten igazolható – rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép. (És ez történetileg is igazolható!)

Ezekről a tényekről tesz említést Czeizel Endre, A magyarság genetikája c. könyvében. „A magyar férfiak 60 %-a az Eu-19-es – őskőkorszakbeli – ősapa utóda. A magyar férfiak további 13,3 %-a az Eu-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja.” (im. 235. oldal, 3. bekezdés)

Róna-Tas András, a szegedi urál-altáji tanszék vezetője és professzora azt állítja, hogy a nyelvrokonság csak abban az esetben fogadható el, ha a vérségi rokonság is fennáll! Igenám, de a „legközelebbi nyelvrokonaink” – a vogulok és az osztjákok – mongoloid fajtájúak! Reguly Antal járt közöttük és teljes mértékben visszautasította a rokonságot, ugyanúgy, mint Jankó János, a Zichy Jenő vezette kutatóút nyelvésze.

Paul Topinard francia antropológus, 1881-ben kiadott első antropológiai kézikönyvében ezt írja: „Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek… antropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak…”

Henkey Gyula antropológus, a kecskeméti Forrás 1981. májusi számában közzétett tanulmányának – Magyarország mai lakosságának embertani vizsgálata és a magyar őstörténet – befejező részében ezt írja: „A honfoglalók között Lipták Pál által 12,5%-ban kimutatott uráli típus gyakorisága ma a 0,1%- ot sem éri el.”

Cser Ferenc (Gyökerek. Melbourne, 2000. c. könyve) szerint:: „Childe írja a ’Dawn of the European Civilization’-ben, hogy a Kárpát-medencében élő őslakosok az ún. szögletes fejű, robosztus, mesocephallic (közepes koponyájú), széles járomcsontú, rövid és egyenes orrú rasszhoz tartoztak és ez a rassz nem tűnt el akkor, amikor az i. e. VII. évezred derekán Anatóliából – vagy egy közbenső helyről, mondjuk a Fekete-tenger éppen feltöltődő medencéjéből – egy másik rassz betelepedett a Tisza és a Körös partjára és meghonosította a gabonatermelést, hanem kb. egy évszázad alatt átvette és honosította azt a kultúrát. Ennek embertani hovatartozása nem ismert, mert nincsenek csontleletek. Ezt Gimbutas is megerősítette kiemelve, hogy ez a ’local (helyi) cromagnon’ és szerinte ez a rassz lesz később a szalagdíszes, ill. kottafejes kerámiát művelő kultúra hordozója.”

Tehát már 1957-ben egy őshonos népről beszéltek a tudományos berkekben, amit később Marija Gimbutas (1982 és 1991) – és nem csak ő – megerősít. A továbbiakban a szerző – tiszta antropológiai alapon – bizonyítja, hogy ez a „local cromagnon” (az ún. Cromagnon-B, az Eu19 haplotípus hordozója!) nem más, mint a kihaltnak vélt neandervölgyi és a cromagnoni egybeolvadása. Azé a neandervölgyié, akiről szinte semmit sem tudunk, csak azt, hogy agytérfogata közel akkora volt, mint a ma élő embernek – több mint 1400 cm3! (A jelen emberének 1450 cm3.) És mindez itt ment végbe a Kárpát-medencében, azon belül is nagyrészt a Miskolci-medencében és az erdélyi Kárpátokban.

2010-ben Joshua Akey, a Washingtoni Egyetem (Seattle) kutatója és társai elkészítették a neandervölgyi teljes genetikai térképét. Összevetették a ma élő emberével és azt találták, hogy – Afrikát kivéve – mindenkiben található neandervölgyi DNS, ami a teljes genom mintegy 2%-a. Kutatásaik alapján kijelentették, hogy a kereszteződés, mintegy 60 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre. Ezzel a felfedezéssel alátámasztották nagy elődeik állításait. 2014-ben Joshua Akey és társai több mint 700 mai vérmintát megvizsgálva újabb felfedezést tettek, miszerint a neandervölgyi genomjának 30%-a örökítődött át a ma élő emberbe. De ez Amerika, térjünk vissza Európába!

John Baldwin írja a Pre-Historic Nations-ben: „Azok, akik ezt a témakört gondosan tanulmányozták, általában megegyeznek abban, hogy az a fajta, melyet Európában a magyarok … képviselnek, az őskorban majdnem az egész európai kontinenst benépesítette.” (New York, 1971.)

Ezek után az sem meglepő, hogy Robert Ardrey a 350 000. születésnapját ünneplő Vértesszőlősi Samut, „Early Hungarian”-nek szólította! (The Hunting Hipothesis, New York, 1976.)

Kb. 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg az Istállóskőn a Homo Sapiens Fossilis (modern ember). (Aurignacinak is nevezik, bár névadó helyét csak ~5000 évvel később érte el.) Mint a latin neve is mutatja, ez az ember már elsősorban csonteszközöket használt, ettől számít „modern” embernek. Az aurignaci ember elterjedt egész Európában, a Pireneusoktól a Kaukázusig. Ennek az emberfajtának tulajdonítják az M173 (Eu 18) jelű mutációt, amelytől származtatják az M17 (Eu19) genetikai jelűt. Ezek létrejöttét úgy képzelik el, hogy az aurignaci ember utódai, a gravettiek elkeveredtek a helyben talált neandervölgyiekkel, így Nyugat-Európában létrejött a Cromagnon-A, míg Közép-Európában a Cromagnon-B embertípus. Ezt az álláspontot megerősíti – többek közt – Erik Trinkhaus, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatója és a lipcsei Max Planck Intézet is. Igenám, de a két térség emberanyaga sem volt egyforma. Gáboriné Csánk Vera írja erről, hogy a ’80-as évekig, mintegy 150 teljes neandervölgyi csontvázat találtak a régészek világszerte. Ezek közül azonban mindössze 3-4 az olyan robosztus, vastag szemöldökű, majomszerű, mint az a bizonyos Neander-völgyben talált csontváz. Az összes többi a mai emberhez jóval közelebb álló, „kifinomultabb csontozatú” volt!

Kb. 15 ezer évvel ezelőtt véget ért a würm, az utolsó jégkorszak és megkezdődött a felmelegedés. A rénszarvasok és velük együtt a gravetti vadászok is északi irányban elhagyták a Kárpát-medencét, az őslakosok pedig elkezdtek áttérni a vadászatról az állattenyésztésre, a gyűjtögetésről a földművelésre. A folyamat eleinte elég lassan haladt, de aztán felgyorsította Anatólia felől bevándorló, földműves népesség, amely létrehozta a Körös-Maros kultúrát és kiterjesztette a földművelést, valamint bevezette a kerámiakészítést. (Ezek a délkeletről érkezők hordozták az Eu4-es haplotípust.) De az őseink sem voltak restek! Nemcsak átvették, de tovább is fejlesztették az új módszereket. Feltalálták az ekét és megteremtették a „vonaldíszes kerámiát”.

Childe azt is leírta a The Danube in Prehistory (1929.) c. művében, hogy: „A Kárpát-medence volt a szarvasmarha európai háziasításának gócpontja, mert a vad őse itt élt a legnagyobb számban. A sertés helyi vad őseinek háziasítását a Kárpát-medencéből, főleg a bronzkorból lehet kimutatni.”

Ez a kultúra már központifűtéses téglaépületeket emelt (lásd Erősd), a gazdálkodási körzetekben pl. az Alföldön vályogfalú kisházakat, a Dunántúlon ún. „hosszúházak”-at (20x8-10 m-es, gerendaházakat) épített. A ridegtartás is ekkor kezdődött, hiszen ezzel lehetett megtartani a jószág ellenállóképességét a betegségekkel szemben. Ez a módszer biztosította évezredeken át a magyar hús kiváló minőségét! 

Heinrich Würm megállapította, hogy a Kárpát-medencében a gabonafélék kinemesítése az őscirokból i. e. 6000-ben már befejeződött. Állítását alátámasztják a gabonatermesztéshez szükséges kőszerszámokat előállító ipartelepek feltárásai és azok kormeghatározásai Tarcal, Tokaj, és Csitár térségében.

Kb. 6800 éve megkezdődött a kirajzás a Kárpát-medencéből, Nyugat-Európa és az Ural felé. A nyugat felé vándorlók elárasztották Európát és kulturális robbanást hoztak létre. A helyi népesség nekik köszönheti a földművelést, a házépítést, a temetkezést, a kifinomult fazekasságot és a magas színvonalú kőmegmunkálást is.

Anne Morelli belga őstörténész így ír egyik könyvében: „Ugyanis a legrégibb időkben nomádok vándoroltak ide-oda Belgium területén. Ezeknek a nomádoknak a neve ma még ismeretlen, de Kr. e. 5250-4900 között magyar földmíves csoportok vándoroltak be Belgium területére a Balaton környékéről és Dél-Magyarországról.” (Lásd még Hugh Hencken és T. Douglas Price munkáit.)

A keleten letelepedett kivándorlók létrehozták a Cucuteni (Kukutyini) kultúrát, ami a következő évezredekben egészen az Uralig nyomult. Később a telepesek egy része – keveredve a helyiekkel – észak felé vonult. Ezért is közeli rokonaink az ukránok és a lengyelek.

Grover S. Krantz kijelentése is ezt erősíti meg: „Általában azt állítják, hogy az uráli magyarok egy bizonyos keleti pontról vándoroltak Magyarországra a Kr. u. IX. században. Ehelyett én úgy vélem, hogy az összes egyéb uráli nyelvűek terjeszkedtek kifelé Magyarországról az ellenkező irányba és egy sokkal korábbi időben…”

Egy másik cikkében pedig így ír: „… az uráli nyelvek elterjedésére csak egy lehetséges magyarázat marad, hogy a nyelvcsalád Magyarországról ered és innen terjedt el az ellenkező irányba. Ez nem jelent komoly problémát, ha az eredetet és elterjedési idejét a legkorábbi újkőkorra tesszük. Ha mindez igaz, akkor ez azt jelenti, hogy az összes helyben maradó európai nyelv közül gyakorlatilag a magyar a legrégibb.”

Európa legősibb népe a magyar...

 

Hozzászólások

Rátki Zoltán

2021. 07. 06., k - 18:27

Nem az a kérdés ki milyen ősi, hanem az, hogy "ki mire képes"! ---- az udvari bolond

1848 után Haynau tábornok javaslata Ferenc Józsefnek: Ha egy népet le akarsz igázni, töröld el a múltját, és elfelejti büszkeségét, amelyből a rebellió fakad. Ezután megélhetési rabszolga lesz. -a legkönnyebb úgy elfeledtetni a dicső múltat, ha a helyébe egy másik nem dicső múltat teszünk. Ehhez felállítunk egy tudományos akadémiát, és a kötelező oktatásban a nem dicső múltat tanítják. Két - három generáció múlva kezesbárányok lesznek... -Így is tettek. Elég megnézni a Sissy c. filmsorozatot, benne van.

Régebben olvastam valahol, Napóleon kérdezte meg egyik emberét, hogy mit csináljon a magyarokkal! Tartalmában ugyanez volt. Ott nem értettem igazából itt jobban illeszkedik a történelemhez, ez a mondás. A Magyar Tudományos Akadémia mikor jött létre? Ezt olvastam a googleban. "Az 1845-től hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémia néven emlegetett intézmény 1830-ban, az alapszabályok kidolgozása és királyi jóváhagyása után kezdte meg tényleges működését." Ennek is volt szerepe abban, hogy 1849 után az Akadémia tevékenységét és autonómiáját erősen korlátozták, sőt, magát a működést is az alapszabály módosításához kötötték." Az újraéledést jelezte az évtized végén Sina Simon báró 80 ezer forintos felajánlása is, amely után országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A neoreneszánsz stílusú palotát – amelyet Friedrich August Stüler tervei alapján Ybl Miklós és Skalnitzky Antal épített – 1865. december 11-én avatták fel.

Pal Arady

2021. 07. 10., szo - 14:00

Ha a gentikahoz volna némi történelmi tudása is az értékelőnek, akkor kénytelen volna belátni, hogy igaz: a magyarok azsiabol származnak és csak 3-4% az utódaik aránya a mai lakosságban.
A többiek ettől lehetnek ősi európai népek leszármazottai - épp csak semmi közük a magyarokhoz.

Van aki érti, van aki csak hiszi, hogy érti ezt a nyelvet. Azért elég kristálytisztán le van írva a merre, ki, mikor és hova, ami kicsit sem idegen a mondavilág szerinti kirajzás feltételezéstől. A fajgenetikai célt egy mai embernek szerintem nem kell magyarázni, logikus, erősebb gén.
Az is nagyon beszédes párhuzam, ahogy elismert hazai és nem hazai nyelvészek szerint a magyar nyelv egy gránittömb, csak azt fogadja be ami gyorsítja, érthetőbbé, színesebbé teszi, mert sokkal komplexebb, ősibb. Innen már csak egy elvadult gondolat, hogy a nyelv, a tudat ősisége a géneket is érinti. Aki a kárpátmedencébe jött és belenézett az megváltozott, aki maradt az magyar lett. :) Elvadult gondolat, de a fenti írás tükrében mindenképpen elgondolkodtató.. :)

Ha az értékelő értékelőjének volna némi nyitottsága a dogmákon felül, akkor kénytelen volna belátni, hogy abszurditás amit ír. Ezek szerint 10m emberből 400e ember a magyar.. :D
Na ez a faszság.. Akkor a többi 96% ki a lófasz?!..
Magyar, ki nyelvében magyar. Ennyi.

Azt, hogy érkeztek Ázsiából magyarok a Kárpát-medencébe nem vitatja senki. Mivel voltak magyarok Ázsiában nyilván keveredtek is az ottaniakkal, így megjelennek nálunk az ázsiai gének (3-4%).
Ez viszont nem jelenti azt, hogy a magyarok Ázsiából származnak.
Ha viszont a Finnek nem voltak rokonai a Kárpát-medencében élőknek (hiszen az Eu19 itt 60%-ban, míg náluk csak 9%-ban van jelen), akkor a 3-4% ázsiainak a rokonai? (Bár a Finnek nem hasonlítanak az Ázsiaiakra, gondolom az ő genomjukban nagyobb arányban vannak jelen az Ázsiai gének. Mert, ha ez nem igaz, akkor a Finnugor elmélet eléggé nehezen magyarázható.)

Új hozzászólás