Szijjártó kimondta, hogy az ukrán határokon belül élő legősibb nép a magyar

Interjút adott az Izvesztyija orosz lapnak Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a magyar-ukrán viszonyról, azon belül is a nemrég életbe lépett, az ukrajnai őshonos népekről szóló törvényről, amely a magyarokra nem vonatkozik. 

"Ha Ukrajna a magyarokat is belefoglalná az őslakosokról szóló új törvényébe, akkor feloldaná Budapest és Kijev közötti ellentmondásokat az országbeli magyar kisebbségek helyzetével kapcsolatban." - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter az Izvesztyija orosz lapnak az Innoprom ipari kiállításon.

„El sem tudok képzelni őslakosabb népet Ukrajnában, mint a magyarok. Ez persze némi túlzás, de ennek ellenére ezek az emberek évszázadok óta ezen a területen élnek. Még olyan emberek is élnek ott, akik egy város elhagyása nélkül akár öt ország - a Szovjetunió, Ukrajna, Csehszlovákia, Szlovákia, Magyarország - állampolgárai lehettek. A terület tulajdonjoga változott, de a rajta élő emberek nem - mondta a diplomata. - Így vagy úgy, de a magyarokat nem vették be az őslakosok számába, pedig ez megoldhatja a jelenlegi helyzetet.”

A Verhovna Rada július 1 -jén elfogadta az ukrán őslakosokról szóló törvényt, amelyet az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij május 18 -án vezetett be. A dokumentum külön megfogalmazta az ország őslakóit, amelyek a Krím területén alakultak ki. Megjegyezzük, hogy az őslakos népek Ukrajnában rendelkeznek önrendelkezési joggal, politikai státuszukat az ország alkotmányának és törvényeinek keretei között állapítják meg, szabadon folytathatják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. Az oroszok nem szerepelnek az ukrajnai őslakosokról szóló törvényben.

A döntést 326 képviselő támogatta a szükséges minimum 226 szavazattal.

Június 9-én Vlagyimir Putyin orosz elnök megjegyezte, hogy Kijev azon kísérlete, hogy Ukrajna lakóit őslakosokra és nem őslakosokra osztja, összehasonlítható a náci Németország elképzeléseivel. Az orosz vezető szerint egy ilyen törvényjavaslat abszolút elfogadhatatlan.

A majdani események után felálló kormány lépése azonban ürügyként szolgált Oroszországnak a Krím elcsatolására és a kelet-ukrajnai lázadás felszítására. Bár az intézkedés az orosz befolyást volt hivatott visszaszorítani, ahogy az azóta elfogadott, az ukrán államnyelv védelmét szolgálni hivatott jogszabályok is, a 100 ezres kárpátaljai magyarság számára mindez halálos döfésnek bizonyult.

Kijev egyelőre hajthatatlannak tűnik nyelvi kérdésekben. Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos pénteken kijelentette: költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény.

Forrás: karpat.in.ua, index.hu.

A borítóképen Szijjártó Péter, fotó: Martin Divisek/MTI / EPA.