Koppány vezér áldozata I. rész – Koppány származásának kérdése

Franzoni Zoltán írta 2021. 10. 31., v - 16:56 időpontban

Történelmünk egyik legbizonytalanabb és egyúttal legkényesebb kérdése, az István-Koppány ellentét. A nagy fokú bizonytalanságot az egykorú történeti források hiánya okozza. Az István-Koppány ellentét bemutatása mindig indulatokat szít, még akkor is, ha az én olvasatomban mind István, mind Koppány pozitív szereplő. Sőt vannak, akik számára ez a lehetőség egyszerűen tűrhetetlen. A kérdés dogmáktól mentes újratárgyalása szükségszerű, mert a nemzetünk megosztására irányuló törekvéseknek már a Habsburgok óta a Koppány-kérdés az alfája és omegája. Ezt a helyzetet pedig sürgősen orvosolni kell egy hiteles történelemkép felállításával, amit a dogmák fogságában vergődő hivatalos történettudománytól hiába várunk.

Koppány származásának kérdése az első olyan probléma, amire ha képesek vagyunk korrekt választ adni, akkor jó esélyünk van arra, hogy az István-Koppány ellentét kapcsán nem fogunk téves következtetésekre jutni. Mindenek előtt le kell szögeznünk, hogy Koppány vezérnek a Turul-nemzetségből való származására, semmilyen bizonyíték nincs. Ha abból indulunk ki, hogy Koppány nem a Turul-nemzetségből származott, akkor egyúttal érvényét veszti az a feltételezés is, mely szerint Koppány, mint a Turul-nemzetség legidősebb férfitagja, jogosult volt arra, hogy a Géza halála után megüresedett fejedelmi széket elfoglalja. A hivatalos történetírás egy feltételezésre (Koppány a Turul-nemzetségből származott) épít rá egy másik feltételezést (Koppány volt a Turul-nemzetség legidősebb férfitagja) anélkül, hogy az első feltételezést igazolná. Ugyanakkor nem világos, hogy ha Koppány lett volna a Turul-nemzetség legidősebb férfitagja és mint ilyen, jogosan léphetett volna Géza örökébe, akkor mi szükség lett volna arra, hogy Géza özvegyét, Saroltot feleségül vegye. Észre kellene vennünk végre, hogy a hivatalos történetírás a szemünk előtt épít megalapozatlan feltevésekből (Koppány „Árpád-házi” származása és rangidős volta), illetve unalomig ismételt dogmákból (senioratus, leviratus) történelmi kártyavárat, ahol elég a legalsó kártyát megmozdítani és máris összedől az egész építmény.

A hivatalos történetírás valójában azért próbálja Koppányt a Turul-nemzetségből származtatni, mert a vezér igényét a fejedelemségre, másképpen nem tudja megmagyarázni. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a Képes Krónika szövege szerint, Koppány hatalmi igényei másodlagosak voltak a Sarolttal való házasság igényéhez képest. Ez alapján joggal feltételezhetjük, hogy Koppány nem a hatalmi igényei alapján formált jogot a Sarolttal való házasságra, hanem a Sarolttal való házasság révén formálhatott jogot a fejedelemségre. Így viszont felmerül annak lehetősége, hogy az a hercegség, melynek Koppány volt az ura, már a magyarok második bejövetele előtt is létezett. Ám mivel a hivatalos történetírás szerint az első magyarok az ún. „Honfoglalással” jelentek meg a Kárpát-medencében, ezért ez a lehetőség nagyon nem illik bele a hivatalos történelemképbe. Pedig könnyen lehet, hogy Koppány hercegsége, akárcsak Ajtonyé, az Árpád magyarjainak érkezése előtti idők maradványa. De van egy másik lehetőség is, mely szerint Koppány annak a (Vér-)Bulcsúnak a nemzetségéből való volt, aki krónikáink szerint a Balaton környékén telepedett meg. Mindenesetre a legvalószínűtlenebb lehetőség éppen az, amely szerint Koppány ősei Turul-nembéli leszármazottként jutottak önálló hercegséghez a Dél-Dunántúlon. A hivatalos történetírás mégis foggal-körömmel ragaszkodik ehhez a dogmához és régóta próbálja önkényesen beilleszteni Koppányt, valamint apját, Tar Zerindet, a Turul-nemzetség családfájába. Vannak olyan történészek, akik ismert Turul-nembéli leszármazottakkal próbálják azonosítani a két történelmi szereplőt, természetesen a legcsekélyebb bizonyíték nélkül. Érzékelhető, hogy egy ponton túl már csak a történészek fantáziája szab határt az újabb és újabb elméleteknek, minden alapot nélkülöző képzelgéseknek. De ennek már végképp semmi köze nincs a történettudományhoz. Ez már inkább a történelmi regények világa, ahol a történelmi tényektől függetlenül bármit le lehet írni, amit a papír elbír.

A Képes Krónika szövege a következőket írja Koppány származásáról: „Cupan Kopasz Zyrind fia volt, aki Szent István király atyja, Geycha fejedelem életében már hercegséget viselt.” Ennyit tudunk Koppány származásáról. Se többet, se kevesebbet. Minden ami ezen túlmegy, csupán feltételezés. Egyébként valószínűsíthető, hogy ha Koppány a Turul-nemzetségből, vagy (Vér-)Bulcsútól származott volna, akkor ezt krónikáink megemlítették volna. Így nagy valószínűséggel marad a harmadik lehetőség, mely szerint Koppány valamiféle avar törzsi vezető volt, akinek nemzetsége eredetileg a történelmi Somogy és Zala vármegyéket, illetve Veszprém vármegyéből a Bakony-vidéket uralta, sőt valószínűleg Baranya és Tolna vármegyék területét is. A Törökkoppány, Zalakoppány és Bakonykoppány helynevek érzékeltetik ennek az uralmi területnek a kiterjedését. Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy még Koppány vezér uralmi területének nagyságát sem ismerjük pontosan. A Képes Krónika „somogyi vezérként” említi Koppányt és a lázadás későbbi büntetése is csak Somogy népét sújtotta. Ha volt is még más birtoka a hercegnek, a lázadásban csak Somogy népe támogatta vezérét, vagy Koppány volt az, aki csak Somogy népének haderejét vette igénybe a Veszprém elleni támadás megindításához.

Valószínű, hogy a Koppány név, akárcsak a Gyula, a Keán (Kán), vagy az István elnevezés, eredetileg nem keresztnév, hanem méltóságnév volt. Egyes kutatók a Koppány nevet a Kapkán méltóságnévből eredeztetik, ami nyelvi szempontból nagyon is megalapozottnak tűnik. Eszerint a Koppány méltóságnevet a hunok kárpát-medencei maradékának, az avaroknak (a váróknak) egy törzsi vezetője viselhette, aki Árpád magyarjainak bejövetele előtt már a Dél-Dunántúl ura volt a Bakonytól a Balatonon át, egész le a Dráváig. Kevéssé valószínű, hogy a Turul-nemzetség egy saját tagját ültette volna egy avar törzsi méltóságba és ilyen módon fenntartotta volna az önálló somogyi hercegséget. Sokkal valószínűbb az a lehetőség, hogy a magyar fejedelmek azért hagyták meg ennek a területnek az önállóságát, saját törzsi vezető uralma alatt, mert a terület urai meghódoltak Árpád vezérnek és később is hűségesek voltak a Turul-nemzetséghez. Míg Koppány és az ő apja, Tar Zerind, a saját területükön törzsi vezetők voltak, addig a fejedelem udvarában hercegi, illetve vezéri méltóságot viselhettek, amit hűségükkel érdemeltek ki. Ez a helyzet akár évszázadokig fennmaradhatott volna, ha nem szólnak közbe olyan emberi tényezők, amelyeket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a történelmi kérdések vizsgálatánál.

 

 

A borítóképen Vikidál Gyula Koppány szerepében Az István a király rockoperában.

Folytatása ITT érhető el!

Hozzászólások

Koppány István

2021. 10. 31., v - 19:54

Krónikáink egyöntetűen mondják, hogy Árpádék haza jöttek ,az itt élők eléjük mentek és bevezették őket . Valamint,hogy azonos nyelvet beszéltek. Amikor átkeltek a Megyeri révnél és Atilla várát birtokba vették, napokig tartó ünnepséget tartottak, amin részt vettek Árpád emberei valamint Magyarország összes vitézei . Árpád Atilla örököseként érkezett , Atilla a Turul nemzetség tagja volt , az őt követő avaroknak mondottak is azok voltak és így Koppány vezér emberei is. A hun-magyar azonosság egészen a XVII.század végéig evidencia volt Európában , Leonardo Pittoni velencében kiadott könyve is ezt mondja : " A magyar királyság története és csatái 378-tól Lipót császárig ." És kezdi a sort Bendegúzzal ,Atillával !

Varga Géza

2021. 11. 01., h - 05:11

Ha Koppány herceg volt, az nem azt jelenti, hogy királyi származék volt?

Amikor István „ezt a mumus szerepét eljátssza alapvetően két ellenféllel kell megküzdjön. Az egyik Koppány, a másik Gyula. Most nem lebecsülendő Ajtony szerepe sem, de alapvetően ez a két irányultság van. Namost, hogy szokták ezt méltatni? Gyuláról feltűnően keveset beszélnek. Tehát ilyet én még nem hallottam, hogy ÚGY OSZTJÁK MEG a jelenlegi magyarságot, hogy innen idáig ugye a Gyulások, innen idáig meg az Istvánosok. De olyat már igenis hallottam, hogy, hogy innen idáig Koppányosok, innen idáig pedig Istvánosok. S jobb, ha tőlem tudják, hogy magukat is osztályozzák így. Mindenkit! Nem kérdezik meg, hogy mi a véleményük, mert a mit a hangulat jelentések közölnek „ igen! ott nagyon mosolygott! „ ugye? Akkor ő már csak Koppányos lehet. Ő meg Istvános. Tehát be vagyunk iktatva egy megfelelő rublikába. Ebből ugye azt gyaníthatnánk, hogy a fő konfliktus itt van. De nem itt volt a fő konfliktus. Pontosan ugyanolyan erővel jelentkezett a Gyula kontra István konfliktus. Na most erre mondhatjuk: - igen, de a Koppány azért sajátos, mert Koppány pogány volt, Szt. István pedig keresztény. Itt a lényeg. Tényleg? Milyen ügyes! Nem bizonyítaná véletlenül, hogy Koppány pogány? Nem kéne véletlenül ezt mégis alátámasztani? Attól, hogy ő a Paganos nevet kapta – a paganos-nak sem pogány az alap szava, hanem a pagos, azt jelenti, hogy fal u.- a paganos azt jelenti, hogy falusi, vidéki paraszti stb. tehát semmit nem mondott. Körülbelül azt mondta, hogy paganos azt körülbelül azt jelenti, hogy (nem értem sajnos, hogy itt mit mond Gábor, minden bizonnyal egy jelen kori két párt híveire utal)……., tehát egy népis-urbánus kettősségben………pontosan ennek megfelelő kettősség volt. Hát ne felejtsük, itt alig találtak fel valamit ebben a században, ezek mind-mind-mind örökletes kettősségek. Tehát amit erről a kérdésről nagyon kell tudni, hogy a paganussá nyilvánítás egyáltalán nem azt jelentette, hogy ő pogány volt, végül is mi fog bizonyítani? Hát az fog bizonyítani, hogy a birtok testén belül egyértelműen datálható templomok az ő uralma alatt alapítottak, vagy nem. Na, mit tetszik tippelni? Alapítottak, vagy nem? Hát bizony alapítottak. És ha ezek után megkérdezzük, hogy mekkora volt az ő birtok teste, akkor általában esnek ki a padból, és közlik, hogy Somogy ország. Tényleg? Akkor mit kezdjünk egy Zalakoppánnyal? Mit kezdjünk egy Bakonykoppánnyal? Szó sincs róla! Az más kérdés, hogy Somogyban esetleg intenzívebben őrzik az emlékét. De vajon miért? Még senki nem érdeklődött utána? Tehát, hogy félre értés ne essék, van egy olyan kutató, akit nemzetközileg jegyeznek, úgy hívják, hogy Erdélyi Balázs, a tapolcai múzeum igazgatója, elhoztam azt a kis füzetkét, amiben először az idevágó eredményeit ismertette, hát nehogy azt higgyük, hogy ez Magyarországon jelent meg. Magyarul jelent meg, de Nagyváradon. Pedig ő itt él. Mindig is itt élt. S ha valaki azt hinné, hogy a legelnyomottabb a magyar az nem Magyarország területén van, akkor az okuljon ebből a példából. Ugyanis a legelnyomottabb a magyar jelenlegi Magyarország területén. S most megint gondoljuk arra, hogy amíg a „sorfalba beállt ellenfél” a saját mezét viseli. Erdélyben a saját mezét viseli, a Felvidéken a saját mezét viseli. Délvidéken azt viseli. Ausztriában azt viseli. És ha valaki Erdélyben magyar, 3 éves korában kapja az első pofont, amiért magyarul szólal meg a lépcsőházban. No de én 33 éves koromban jöttem rá, hogy előtte minden pofont azért kaptam, mert magyar vagyok, de egyet se …. Hát vigyázzunk, mert óriási a ….és azért egyelőre még mi segítjük őket, és nem ők bennünket. Tehát mi azon túl, hogy az országból mindet, ami mozdítható, már kivittek, és folyamatosan visznek, mi még a saját zsebünkből is adunk a maradékból. Az erdélyieknek természetesen, és jó szívvel. Namost ez fordított irányban nem nagyon csörgedez. Nem is várható el természetesen, de azért vigyázzunk, mert rajtunk legalább háromszoros iga van. És ebből az egyik az, amit tudatilag építenek be. Ez a legveszélyesebb. Tehát egy Koppány birodalom területén egy Erdélyi Balázs sorozatban tárt fel olyan emlékeket, épített, és keresztény templom emlékeket, amik az ő datálási módszerével, amit mindenütt a világon használnak – nálunk is ismerik, maradjunk ennyiben – sorra mutatja ki, hogy ezek a Szt. Istváni térítést megelőző korból származnak, tehát abból az időből, amikor itt a Dunántúlon egy folyamatosan továbbélő keresztény avar uralom volt . És maga a Koppány név, akárcsak a Gyula – írja ő – az nem keresztnév, hanem méltóság volt. Ez ……tehát a nagy kán névnek a nem is nagyon torzul változata. Namost ő ezt nyelvészekkel egyeztette. Én nem tudom olyan kedvesen ironikusan elmondani, ahogy ő, hogy ez már az első kanyarban kiderült, hogy nem nyelvészeti kérdés. Tehát aki nyelvészeti irányból közelítette a kérdést, az azt mondja: semmi akadálya, természetesen. Nade a legtöbb nyelvész nem ilyen irányból közelíti, hanem elindul a vezérhangya, hogy most mi-mindent kell átírni, ha én erre igent mondok?! Nagyon sok mindent. Kétségtelen nagyon sok mindent. Ugyanis az a helyzet, hogy ez a méltóság valóban a Dunántúl nagy részén uralkodott, keresztény volt, alapított templomokat, jól datálható alappal, amik ma is megvannak, és egy nagy baja van! Ugyanaz a nagy baja volt, mint Gyulának. Aki szintén keresztény volt és ezért nem beszélnek róla. A neve szintén méltóság nevet jelent, és abból lett később keresztnév. Tehát mi volt velük a baj? Ugyanaz a baj volt. Hol volt a dunántúli Koppány birtok kereszténységének központja? Ezt nagyon pontosan tudjuk Két részre volt osztva, volt egy északi rész, ez Győr központú volt a legvalószínűbb feltételezések szerint. A másik pedig valahol –hát ez Erdélyi Balázs szerint – Tapolcán volt ez a másik központ. Az egyiket, az elsőt passaui bencések térítették, tudjuk, tehát ez nem kérdés! Ez nem feltételes módban van! A másikat pedig a salzburgi érsekség. Más-más volt a jogköri viszonyuk, és mind a kettőt a s salzburgi érsekség próbálta a hatáskörébe vonni. Ezek mindketten a Kárpát-medencén kívüli szellemi központtól függtek. Namost mi a helyzet Gyulával? Hol volt az ő kereszténységének a központja? Most sürgősen, ha már Szt. Istvánt szentté avatta a pravoszláv egyház, azért gyorsan azt a ...t is szentté avatta, akit Gyula hívott be, hogy a bizánci kereszténységet elterjessze a saját területén. Namost ennek hol volt a központja? Konstantinápolyba. Tehát mi történt? A kedves két –hogy mondjam – ellenálló, ugye Koppány és Gyula megcsinálta a trianoni helyzetet. Érthető? Tehát ha én a szakrális központot kihelyezem a Kárpát-medencéből két perc alatt politikailag is kettészakad. Tehát még mielőtt nagyon megtapsolnánk Koppányt, azért vegyük már ezt is észre! És Szt. Istvánnak sikerült nem egészen egy évtized leforgása alatt elérni, hogy a magyar kereszténység önálló egység lett a kereszténységen belül, a központja a Kárpát-medencében volt, és a magyar király, a mindenkori teljesen különleges státuszt élvezett az összes keresztény király között, ugyanis egyedül őt minősítette a pápa apostolnak. Nem apostolinak, hanem apostolnak. Máig sem, egyetlen más királyt sem.

„….éppen ez mentette meg a magyarságot, nagyon jó okunk van föltételezni, hogy éppen a nem judeokrisziánizmusnak áldozott meg úgy, hogy az fönt tudjon maradni MÁIG. Miért mondom, hogy máig? Azért mert a népművészetben egészen napjainkig él. A festett kazettás mennyezetek művészetében egyik napról a másikra újjá tudott éledni. Hogy képzeljük el azt, hogy aminek a gyökerét is kiszaggatták, az majd egyik pillanatról a másikra, amikor kap egy megfelelő szabadság fokozatot, akkor az majd az egész Kárpát-medencét be fogja hinteni beszédes képjelekkel, egybehangzóan. A legkeletibb csücskétől a legnyugatibbig. Tehát ő (Szt. István) igenis megmentette ezt a műveltséget.
/Pap Gábor/

B. László

2021. 11. 01., h - 17:32

1.11.2021, 15.59
Franzoni Zoltán figyelmébe

Sajnálom, én másképp tudom.
Felejtsük el a magyar honfoglalás kitalált történetét s olvassuk el az egyedüli tiszta forrást:
Én ott kezdeném, hogy az első beszámoló a Kárpát medencei viszonyokról, a bizánci szövegekben van elrejtve. Ezt ugyan bizánci írnokok írták, de a két magyar /Tormás és Bulcsú/ tollbamondása alapján ismertetik a DAI 39. fejezetben a kavar /kovári, kővári/ harcosok történetét, és a DAI 40. fejezetében bemutatnak egy nyolctagú szövetségi hadsereget, /nem nyolc türk törzset, hanem szövetségi hadsereget. A harci alakulatok megnevezései: Kaváriak, Nyéki fegyveresek, Megeriek, Kürt-germátiak, Tarján bajvívók. A fogalmazásban ezek nevei birtokos esetben a népekhez illetve a fegyvernemekhez tartozást jelölik. A következő három alakulat pedig segédalakulat: Gepák, Karé. Kasé.
Ez egy fenomenális, párját ritkító haderő, amelyet a Kárpát medence akkori /900 táján/ uralkodói állítottak hadrendbe.
A hadsereg mellett ismerteti a hármas /királyi/ szövetséget vezető, társuralkodók neveit. Nem hetet sem nyolcat sem tízet, mint azt tanítják nekünk, hanem hármat!
Első a hegyvidék királya Árpád, hadserege a kaváriak /kőváriak/ elitalakulata.
Második a Gyula, erdélyi medence uralkodója, hadserege a Kürt-germátiak /erdei medence/ csapata.
Harmadik király a Káli, a pannón magyarok királya, másik nevén Bogát /Istenfélő, gondolom ezt a nevet, a 882-es Metód találkozón kapta/. utána fia Bulcsú, akit követ Szabolcs és a végén Tar Zerind /Pusztaszeri/ király fia, Koppány /a kopjás hadvezér/.
S az Árpád házi királyok /Hegyvidékiek/ pedig: Álmosfi Árpád, Zoltán, Taksony, Géza és István.
István felrúgja a Hegyvidékiek, Pannón-magyarok és az Erdélyiek hármas-szövetségét, a hármas társuralkodói rendszert. Egyed uralomra tör. Ezt igyekszik megakadályozni Tar Zerind pannón magyar király, aki hasonlóan Pannón magyar királyi elődökhöz szintén sikeresen védi a nyugati határokat. S amikor látja, hogy a száz éves, az országot Európa élvonalába állító, sikeres társuralkodói rendszer került veszélybe, Koppány fiát küldi István seregei ellen.
Ekkor történt, a Garam folyó partján, a bényi földvár falai alatti, csatamezei ütközet. /Csata nevű település áll a helyén/. Hegyvidéki nép királya ütközik a Pannón magyarok királyával, Tar Zerinddel, akinek fia Koppány, vezeti a nyugati határvédelmi haderőt. A végét ismerjük, győzött a német bajvívók által támogatott István serege.
A pannón magyar királyok mindegyike a Dunántúli uralkodó családok közül került ki.
István halálával megszakadt a Hegyvidéki fölény. A németek kezdték keverni a lapokat. Kétszer ültették trónra Orseolo Pétert. Végül a királyválasztó testület hazahívta a Szár László fiait. Ezután indult el a központosított királyság, a felívelő pályán.
Ebben a történetben nincsenek honfoglalók, sem vándor törzsek sem azok törzsszövetsége, hanem a Kárpát-medence három királyságának közös akaratából létrehozott szövetséges állam és annak társuralkodói a főszereplők.
Ez ilyen egyszerű történet, s nem kell mást tenni, mint elfelejteni a kitalált törzseket, azok törzsszövetségét és a magyarok honfoglalásának kitalált történetét.

Névtelen

2021. 11. 01., h - 21:03

Sajnos, a kereszténységgel elfelejtődtek a saját hagyományaink, hitvilágunk,
én Koppány oldalán állok.

Tisztelt Urak! Egy dolog újabban kimarad a különböző vitákból, hogy az Árpádok trónbitorlók voltak. A magyar törzsek szellemi vezetői a kendék voltak, őket Álmos az erdőelvi kende halállal próbálta megfosztani a hatalomtól. Amikor ez nem sikerült Árpád Kurszán kendét megölette egy vendégvadászaton az osztrák őrgróffal, majd a kabar testőrséget felelőssé téve a potenciális jelölteket eltakarította az útból. Nem ismerős a későbbi árpádházi uralkodók módszereiről?

Bárdos István

2021. 11. 04., cs - 09:19

Megbukik az egész azon, hogy István és Géza idejében nem használták a a magyar fejedelemségben, magyar királyságban a herceg, báró, gróf kifejezéseket. Ezek az elnémetesedés után kerültek be a magyar nyelvbe.

Új hozzászólás