Magyar Passió az elégtétel és Irgalom filmje

Pók Katalin írta 2021. 11. 03., sze - 16:43 időpontban

A Magyar Passió premier előtti bemutatója volt Debrecenben Eperjes Károly a rendező és főszereplő részvételével. A terem zsúfolásig megtelt főként katolikus püspökökkel, papokkal szerzetesekkel, apácákkal és hívekkel. Nehezen lehetett rá jegyet szerezni, mert megelőzte a híre, de nagy vonzerőt gyakorolt Eperjes jelenléte és a vele történő személyes beszélgetés a film után. Volt már Budapesten bemutató, amit katolikus méltóságok és újságírók néztek meg. Egy lesújtó kritika már megjelent róla az újságírók pedig azt mondták, „propagandával nem foglalkozunk” -mesélte a színész, rendező. Felmerül a kérdés, hogy Jézusról és földi papjainak meghurcolásáról szóló film az miként lehet propaganda? A film sokkal többről szól, mint a meghurcolásokról, mint a katolikus szerzetesrendek feloszlatásáról, minden embernek szóló keresztény üzenete van, így nem véletlen, hogy a köztudottan lángoló hitű Eperjesnek többen azt mondták „ez a te filmed”, csináld te „így rám maradt” - mondta a színész rendező. 

Eredetileg Várnai Péter címzetes prépost színdarabja, aminek megrendezésére Eperjes több színészt és rendezőt kért, de mindenki ugyanazt gondolta, hogy ezt neki kell megcsinálni. Nem tévedtek. Végre készült egy „elégtétel” film, ahogy ezt egy hozzászóló néző mondta. A keresztényüldözésről egyáltalán nem készült még eddig film, a történelem tanítás is hiányos ezen a téren. Bacsó Péternek készültek eddig filmjei erről a kommunista időszakról, a kitelepítésről a „Te rongyos élet” vagy az ikonikus „A tanú” című kitűnő filmje, ám ezek szatírák, nevetünk, mosolygunk rajta, holott sírni kellene. Ezért is hánytpótló ez a film, ráadásul a Terror Háza eredeti korhű vallató szobájával, ahol a film jelenetei játszódnak, Leopold ferences rendházi vezető megkínzásának színhelyével. A film említi Mindszenty bíboros kálváriáját is, akivel szer hatása alatt aláírattak egy koholt vádakról szóló tanúvallomást. Ám a bíboros latinul odaírta, hogy kényszer hatására teszi, amit persze a kínzói nem értettek.  

A film tehát az 50-es évek szocialista rémuralmában játszódik, a szerzetesrendek feloszlatásáról, kitelepítéséről, a szerzetesek földönfutóvá tételéről és megkínzásáról. A film inkább dokumentum jellegű, a szörnyű keresztényüldözésről ad hírt, de érinti az apácák megkínzását, sokszor a megbecstelenítéseket, megjelenik Trianon fájdalma, de a feketevágás, éjjeli elhurcolások, árván maradt gyermekkel. A pribékeket az arany érdekli, az egyházi kincs, ami nem más, mint a szent kegytárgyak. Pedig az Oltári Szentség illetéktelen kezekbe nem kerülhet, a pap is stólával fogja meg, amit láthattunk is a filmben. Ugyanis Isten szentsége van benne, ahogy a zsidóknál a Szövetség ládájában. (Emmerick A. K.)

A történet akörül forog, hogyan tudják vallomásra kényszeríteni Leopold atyát a kegytárgyak ügyében, akit Eperjes alakít. Ő azonban nem törik meg, ettől fordulatot vesz a film, ami egyébként végig sodró erejű a feszültség végig fenntartott és van egy íve. A végkifejlet meglepő és itt található a fő mondanivaló: a szeretet a megbocsátás és irgalom, üdvözülés. 

Eközben olyan értékes képeket látunk, mint az elzabrált Ecce homo, a végén pedig az Üdvözültek hatalmas méretű festménye és itt van a feloldozás ebben kulminál a film. Kezdetben egy lírai gyönyörű tájjal és idilli képpel indul, amikor még béke van, majd mikor megkezdődik az üldözés, slaggal, (ma vízágyúnak mondanánk) a hívek szétkergetésének kísérlete. A cél az volt, hogy a 30 éves Trianon ünnepség tiszteletére adott szentmisét szétverjék vízzel, eláztassák a virágokból kirakott képet, elkergessék a papokat és így szétszéled a nép. Csakhogy hősiesen állták a vizet, mindenki a helyén maradt. A feljegyzések szerint ezt egyes helyeken fekáliával, állati trágyával végezték, mert ettől tényleg szétszéledt a misét hallgató tömeg-számolt be róla a színész. Eperjes Károly nem akart ilyen drasztikus képeket, ahogy a kínzásokat sem mutatta szörnyű valóságában ahogy azok zajlottak és a pribékek, az AVO-sok durva beszédét sem hallhattuk igazából. Szerencsére. Egy keresztény ember ugyanis, nem néz szörnyűségeket, horrort, vagy ehhez hasonlót és tartózkodik a csúnya beszédtől. Ez a megoldás Eperjes Károly igaz vallásosságáról szól. Elmondta, hogy kíváncsi volt, vajon Mell Gibson véres Passiója után lehet e szelídebb megoldás és milyen hatást vált ki. Megjegyezzük a Mell Gibson film Jézus véres kereszthaláláról szólt, amit Emmerick Anna Katalin stigmatizált katolikus apáca filmszerűen leírt látomásai alapján készült, ami megegyezik a valósággal. Ennek is van létjogosultsága. 

Eperjes filmjében Leopold atya is magára veszi Jézus szenvedését, elviseli a kínzásokat és végül egy deszkához odaszegelik a kezét, mint Jézusnak. Halálát annak a szernek túladagolása okozza, amit Mindszentynek is adtak. Ezt a végső halálba vezetést már nem Keller főhadnagy végzi. Ő ugyanis miután hiába próbálkozik Leopold atya megtörésével a válogatott kínzásokkal, az éjjel nappal kivilágított cellával, hogy aludni se tudjon, nem törik meg. Ez volt a módszer az Andrássy út 60-ban, az AVO székhelyen, amit a Terror Háza modellez. 

Sőt Leopold atya azt mondja neki, szeretlek. Még nagyobbat üt és akkor is azt mondja szeretlek. Ettől az AVO-s tiszt törik meg, akiről kiderül, hogy Leopold atya régi tanítványa. Ő egy végletekig igazságkereső ember, aki csalódik a szerzetesrendben, mert valaki méltatlanul viselkedett, „vizet prédikálnak és bort isznak” -mondja róluk és ellenük fordul. Hisz a szocialista eszmékben és sajátjait is feljelenti benzinlopásuk miatt. Végül, látva ezt a hithez való ragaszkodást, látva a szeretetet, sírva kér bocsánatot az atyától. Végül megmenti a szent kegytárgyakt is, a szerzetesrend házvezetőnőjét és a vele lévő kislányt is. Aztán lelövik és meghal, de halála előtt, a már halott Leopold atya szelleme megáldoztatja. Utoljára hangzik el, hogy Corpus Christi és az Ámen. Így végül ő is üdvözül ezt sugallja a befejező kép, az Üdvözültek. Ez pedig a végső mondanivalója a filmnek, hogy a bűnös bocsánatkérése esetén irgalomban részesül. Nem véletlenül lesz a film címe a nemzetközi filmvilágban a „Mercy” az Irgalom. 

Eperjes említi is a beszélgetésben Kerényi Lajos piarista szerzetest, aki a kommunista vérbírót meggyóntatja és feloldozza halálos ágyán. Velünk élő történelem. 

Köszönjük a dokumentarista feltárást és az Irgalom végső üzenetét! 

Új hozzászólás