Putyin aláírta a donbaszi régiók "azonnali" elismerését!

Kovácsi Sándor írta 2022. 02. 21., h - 22:11 időpontban

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Moszkva szuverén nemzetként ismeri el az Ukrajna keleti részén fekvő két, önhatalmúlag kikiáltott szakadár Donbassz köztársaságot, miközben a katonai patthelyzet a kontaktvonalon túl tovább eszkalálódik.

Putyin hétfő este a nemzethez intézett televíziós beszédének részeként írta alá a rendeletet, és azt mondta, hogy "szükségesnek tartom, hogy meghozzunk egy olyan döntést, amelyet már régen meg kellett volna hozni, hogy azonnal elismerjük a Donyecki (DPR) és a Luganszki (LPR) Népköztársaságot". A törvényhozóknak most a két régióval való barátsági és támogató nyilatkozatokat kell megfontolniuk.

A lépés szerinte egyenes következménye a 2014-es minszki megállapodások kudarcának, amelyek célja a harcok beszüntetése volt.

"Nem érdekli őket a békés megoldás - Blitzkrieg-et, villámháborút akarnak kezdeni" - állította. "Minden nap csapatokat halmoznak fel Donbasszban" - folytatta Putyin.

Ugyanakkor "szélsőséges nacionalizmus", "nácizmus" és "ruszofóbia" miatt ostorozta Ukrajnát, rámutatva az orosz nyelvű hírügynökségek bezárására és az orosz nyelvűeket szerinte diszkrimináló törvényekre.

Az orosz államfő azt is állította, hogy Kijev szabotőröket küld az orosz infrastruktúra ellen, és megpróbál "külföldi államokat belerángatni az országunkkal való konfliktusba".

Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései - ragaszkodott hozzá - "az országunk elleni támadás közvetlen veszélyét" jelentenék.

"Hadd hangsúlyozzam még egyszer, hogy Ukrajna nem csak egy szomszédos ország számunkra. Saját történelmünk, kultúránk és lelki világunk szerves része" - mondta, hangsúlyozva, hogy az ukránok "olyan emberek, akikhez az oroszokat vérségi és családi kötelékek fűzik", valamint barátok, szomszédok és kollégák.

Putyin ugyanakkor leszögezte:

"A modern Ukrajnát teljes egészében Oroszország, pontosabban a bolsevik kommunista Oroszország hozta létre". Szerinte "Lenin és támogatói durva módon tették ezt, elidegenítve Oroszország történelmi területeit. Az ott élő emberek millióit egyáltalán nem kérdezték meg".

A Szovjetunió bukása óta Kijev hátat fordított a Szovjetunióban betöltött szerepének, és ledöntötte a vezető marxisták szobrait.

"Ha dekommunizációt akarnak, mi örülünk neki. De ne álljanak meg félúton - mi készek vagyunk megmutatni, hogy milyen is a dekommunizáció valójában" - folytatta.

Pillanatokkal a beszéd sugárzása előtt a Kreml nyilvánosságra hozta, hogy Putyin értesítette Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt, hogy "a közeljövőben" alá kívánja írni a DPR és az LPR elismeréséről szóló rendeletet.

Az események hivatalos verziója szerint a két másik világvezető "csalódottságát fejezte ki ezzel a fejleménnyel kapcsolatban", de hangsúlyozták, hogy készek fenntartani a diplomáciai erőfeszítéseket.

A bejelentésre akkor került sor, amikor a két szakadár régióhoz hű erők és a kijevi csapatok egymást vádolják azzal, hogy a frontvonalakon keresztül heves lövöldözést folytatnak. Hétfőn Denisz Puszilin és Leonyid Pasecsnik, a DPR és az LPR vezetői Moszkva támogatását kérték függetlenségükhöz. Putyin elnökölt az orosz Biztonsági Tanács televíziós közvetítéssel közvetített ülésén, amelyen a kérés megvitatására került sor és amelyen magas rangú tisztviselők sürgették, hogy mindkét régiót ismerje el.

A két köztársaság 2014-ben, a Majdan eseményeit követően, amikor erőszakos utcai tüntetésekkel megdöntötték a demokratikusan megválasztott ukrán kormányt, kinyilvánította autonómiáját Kijev ellenőrzése alól.

Mindeddig azonban sem Oroszország, sem más ENSZ-tagállam nem ismerte el őket szuverén nemzetként, és Moszkva támogatta a konfliktus diplomáciai megoldását és a Donbassz és Kijev kibékítését célzó minszki megállapodásokat.

A múlt héten Putyin sürgette az ukrán kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az egyre feszültebbé váló helyzet megszüntetése érdekében.

A nyugati vezetők hónapok óta figyelmeztetnek egy esetleges ukrajnai orosz invázióra, és azt mondták, hogy Moszkva "hamis zászlós" hadműveleteket alkalmazhat a donbásszi területek ellen, hogy igazolja hadseregének beküldését. Oroszország többször is tagadta, hogy agresszív szándékai lennének, és olyan biztonsági megállapodásokat követelt, amelyek korlátoznák a NATO, az Egyesült Államok vezette katonai blokk kelet-európai terjeszkedését.

Az elmúlt hetekben az orosz tisztviselők olyan biztosítékokat kértek a Nyugattól, amelyek - állítása szerint - az európai kontinens stabilitásának biztosítására irányulnak. Putyin azt mondta, hogy ezeket "visszautasították", és hogy "a hazánkat fenyegető veszély szintje egyre nagyobb és nagyobb".

A decemberben Washingtonnak és a NATO-nak küldött javaslatokban Moszkva az Egyesült Államok vezette katonai blokk terjeszkedésének leállítását, a rakéták elhelyezésének korlátozását, valamint azt követelte, hogy a blokk jelenlegi tagjai mondjanak le minden katonai tevékenységről Ukrajna, valamint más kelet-európai, transzkaukázusi és közép-ázsiai államok területén.

Egy másik záradék azt is követelte, hogy Kijevet soha ne vegyék fel a NATO-ba, amit Oroszország már régóta hangsúlyozta, hogy ez egy "vörös vonal".

"Néhány NATO-tagállam aggódik Ukrajna csatlakozása miatt, és az európai fővárosokból olyan jelzéseket kaptunk, hogy 'mit aggódtok, holnap nem fog csatlakozni a NATO-hoz' - de mi lesz holnapután? És azután?" - hangsúlyozta.

Putyin "először a nyilvánosság előtt" azt is megerősítette, hogy 2000-ben egy moszkvai látogatás során felvetette az akkori elnöknek, Bill Clintonnak az orosz NATO-csatlakozás gondolatát. Szerinte a Nyugat azóta hatalmas politikai szakadékot hozott létre, hogy elhatárolódjon Oroszországtól, és aláássa a kapcsolatot.

 

 

A borítókép forrása: Getty Images.

Új hozzászólás

Forrás neve
RT.com