A Delta a görög ábécé negyedik betűje…

Barta Ferenc írta 2024. 01. 31., sze - 05:31 időpontban

60 esztendeje, 1964. január 31-én adták le a Magyar Televízióban a Delta című tudományos híradó első számát. A műsornak, amely "a Holdra szállás előtt indult, és a Mars-kutatás korában is tájékoztatja a nézőket". A műsor sokáig azon kevés hírforrások egyike volt, amely a "nyugati világ" tudományos eredményeit, újdonságait ismertette.

A legelső adásról így számolt be a korabeli újság: 

"Az új műsor az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos-technikai érdekességeiről számol be, filmrészletek és híradóképek segítségével.

Szerkesztő: Szuhay-Havas Ervin

Közreműködik: Kovács P. József, Poór Klári

Rendező: Bánki Iván"

 

A műsor az elsők között váltott színes technikára (1976-tól). 2009-ig több mint 1500 adás 40 000-nél több percét őrizte a televízió archívuma.

A műsorvezető kezdetben Lénárd Judit volt. Kudlik Júlia 1965-től "vette át a stafétabotot" és egészen 1996-ig vezette. Ezt követően még egy rövid ideig visszatért a Delta műsorvezetéséhez; a 45. jubileumi műsoron és rendezvényen azonban nem vett részt.

1967-től 1994-ig Várhelyi Tamás főszerkesztő nevéhez fűződik a műsor arculatának, tematikájának kialakítása (aki egy ideig a "Delta" újság főszerkesztője is volt). Az alapkoncepció végig az volt, hogy a legfrissebb tudományos eredményekről, az új technikai vívmányokról tájékoztassa a nézőket. 

A műsor a Magyar Televízió negyedik tudományos műsora volt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a Delta nevet kapta, mely a görög ábécé negyedik betűje.

A Delta indító képsorai is közismertek. Az ismert forma Konrád József rendező idejében alakult ki (1964-1965). Szuhay-Havas Ervin az akkori tudományos kisfilmekből (pontosabban egy másik műsorának, a Nagy pillanatok - nagy felfedezések snittjeiből) válogatta ki a felvételeket a Vezúv kitöréséről, egy deltaszárnyú Avro Vulcan (a pontos típusa Avro 698 Vulcan VX777, ami az 1957-es Farnborough International Air Show-n volt látható) bombázóról, egy alacsonyan elhúzó MiG–19-es gépről (amely 1955-ben a szovjetunióbeli tusinói légiparádén volt látható), a Himalájáról készített légifelvételekből (amelynek forrása a Conquest of Everest című Hillaryról és Tenzig Norgayről szóló 1953-as dokumentumfilm), a csillagos égről (a Rozetta és Helix nebula), Scottról és három társáról, a hóban gázoló szánhúzó emberekről (akik az 1948-as Scott of the Antarctic című játékfilmben voltak láthatók), az antarktiszi expedíción hóban gázoló lánctalpasról (amely egy 1955-ös gyártású Tucker 743 Double-drive Sno-cat), Edmund Hillaryról és Fuchsról (ez utóbbi 1959-es dokumentumfilm címe Antarctic Crossing, és az 1955-1958-as Nemzetközösségi transzantarktiszi expedícióról (The Commonwealth Trans-Antarctic Expedition) szólt).

Zenéje a Song of the Second Moon, mely Tom Dissevelt és Kid Baltan műve, ami egyben az egyik legelső elektronikus szintézissel előállított zene. Erre az akkor ritkaságnak számító elektronikus zenére Belohorszky Károly, a Rádió technikai rendezője bukkant rá egy 1957-es lemezen, amelyet Csehszlovákiából hozott.

A bizarr, sötét képsor és a földöntúli hangzású jellegzetes melódia a műsor markáns, általánosan ismert ikonjaivá váltak. A zenét többen is feldolgozták (az eredeti szerző ismeretének hiányában), pl. „Delta friss” címen Berki László és cigányzenekara (A variációk mestere c. albumon, 1990, Hungaroton SLPM 10246).

A főcímet 1989-ben újratervezték (főként annak minőségi romlása miatt), ahol az eredeti főcím részeit is felhasználták és digitálisan újrakeverték.

A '90-es évek közepén a műsor válságba került, és egy ideig nem is sugározták. Delta 2000 néven indult újra és 2001-től új műsorvezetővel szerepelt az MTV műsorán szombat reggel 20 percben. A műsor végül 2012-ben megszűnt.

Online Videó
The name of the author/owner
Paul Gorman

Új hozzászólás