bizánci birodalom

Az utókor által gátlástalan törtetőként és sikertelen uralkodóként számontartott ellenkirály 1133 körül született II. (Vak) Béla király és Ilona szerb hercegnő harmadik, legkisebb fiaként. Az első említés 1152-ben esik Istvánról, akinek ekkor bátyja, II. Géza király hercegi tartást adományozott. A hatalomvágytól fűtött öcs azonban nem elégedett meg a hercegi pozícióval, és szervezkedni kezdett a korona megszerzésére. 1157-ben Belos bán támogatásával bátyja életére tört, a kísérlet azonban kudarcba fulladt...

Amikorra a mocsaras Kolon-tó rejtett ösvényein megérkeztem Kotogu szalmával, náddal, gallyal fedett csőszkunyhójához, idős tanítóm már várt. Ferde szeme két villanásával jelezte, hogy üljek le és figyeljek reá. Jobbomat a szívemre téve üdvözöltem, majd tekintetemet az öreg kunra emeltem. Én, a tízéves kisfiú. Kotogu bólintott és nagyon halkan beszélni kezdett...

A hunoknak három keresztény püspökségük volt a mervi, a heráti és a gurgáni oázisban. Ez a kor a magyar kultúra jelentős, de jórészt elfeledett időszaka, amelynek a hatása kiterjedt a Kaukázusra is. E gazdag kornak néhány emléke maradt csupán, például a mervi oázisban készült Szent Korona. A hunok a régészeti leleteken és a Szent Koronán lévő jelek alapján kétségtelenül használták a székely írás korabeli változatát és elődjét, a magyar hieroglif írást...

Fatih Mehmed,  az az hódító Mehmed a török történelem egyik legjobban tisztelt alakja, mint Szulejmán és Atatürk. Nos II. Mehmed azért kapta a dicsőítő előnevet, mert 1453-ban ezen a napon vette be Bizáncot, a mai Isztambult, amely keresztény védői az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy megjön Hunyadi és a magyarok megmentik a keresztény nagyvárost...