erdély

Szíve-joga, mindenki másképp csinálja. A lényeg, amit cselekszöl, szívedből lögyen. "Jussomat ne vitassátok, az én szavam a székelyek bajától nyerte hatalmát" - idézet bezárva, Tamási Áron. Ha szabadna így neveznem, a nagy székely író az én példaképem A fenti idézet mondandója végig kísérte életutamat, pályafutásomat. Ma is belelapozok írásaiba, némelyiken megakad a szemem,elidőzök rajta, megannyi emlék, történet kötődik hozza...

„Hosszú évekig, amikor akadályozni próbálták szimbólumaink szabad használatát, kihívás és feladat volt megvédeni azt, amihez joga van a mi közösségünknek. Ezekben a hónapokban viszont örömként éljük meg, hogy vannak eszközeink arra, hogy zászlókat és címereket hivatalosítsunk. Mindazok a zászlók és címerek pedig, amelyeket a kormányban hivatalosít az RMDSZ, a helyi közösségeké maradnak...”

Semjén Zsolt, az RMDSZ kongresszusán újabb nagy elszólást mondott, amivel az erdélyi magyar politikai pluralizmusba rúgott egy nagyot. Semjén kijelentette ő azért szereti az RMDSZ-t, mert ők a magyarok. Ezután bennem függetlenként és az RMDSZ-t talán egyik legjobban jogosan kritizáló bloggerként azt az érzést keltette bennem és több nem RMDSZ-es erdélyi magyar emberben, hogy mi Semjén szerint nem vagyunk magyarok.

1672. augusztusának végén 800 bujdosó indult meg a császár ellen. Szeptember 13-ra, a sereg már vagy tízszer ennyi emberbõl állt. Lehettek vagy nyolcezren, mindenféle fegyverzettel, persze ágyúk nélkül. Mégis, ennyi ember, ennyi összegyûlt bujdosó pedig már akkor erõ, melyet illik komolyan. vanni. Paris von Spankau, helyi császári csapatok parancsnoka másképp gondolta...

Tíz éve adták át a Kolozsvár főterén álló, felújított–restaurált Mátyás király-szoborcsoportot, amely a legendás Fadrusz János szobrászművész leghíresebb munkája. Az alkotást az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazták, és mindmáig a kolozsvári városkép meghatározó eleme, országos jelentőségű műemlék. A bronzból készült szoborcsoportot 2011-es felújítása óta többször megrongálták, volt, hogy festékkel öntötték le, máskor letörték az egyik alak sarkantyúját, nemrégiben pedig különböző feliratokat firkáltak rá...

Nagyváradon, 1849. augusztus 28-án lett kivégzés áldozata Rulikowski Kázmér (eredeti nevén Konrad Kazimierz Rulikowski) lengyel dzsidás kapitány, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja. Édesapja Leon Rulikowski lengyel főnemes volt, akit Szibériába száműztek a novemberi felkeléssel való rokonszenvezése miatt...

Több százan látogattak el csütörtökön az úzvölgyi katonatemetőbe, hogy leróják kegyeletüket az 1944. augusztus 26-án történt szovjet támadás hősei előtt. A megemlékező ünnepség része volt egy katolikus és egy református szentmise, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit a magyar emlékműnél.

Claudiu Târziu azt mondta, az RMDSZ lépten-nyomon bebizonyítja, hogy nem tartja tiszteletben sem az államot, amelynek a csúcsvezetésében is képviselteti magát, sem az alkotmányt, sem a román többséget, „amely amellett, hogy toleráns, nagy szeretettel viseltetik az országban élő más nemzetiségek iránt”. Úgy véli, Románia példásan bánik a nemzeti kisebbségekkel, ennek a „jóságnak” azonban nem szabad „ostobaságnak vagy gyengeségnek” látszania, és ennek érdekében határozottabb fellépésre lenne szükség kül- és belpolitikai szinten egyaránt.

Magukra haragították a mélyromán érzelmű kommentelőket a moldvai Neamţ megyében található Vânători természetvédelmi park illetékesei, pedig csak annyit tettek, hogy a magyar-román közeledés jegyében kereszteltek el egy frissen világra jött bölényborjút. A természetvédelmi parkban ez régi gyakorlatnak számít, ráadásul nem is vádolhatók azzal, hogy ne lennének román nemzeti érzelműek...

Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait...