erdély

Ha a magyarnak nincs nagy problémája, akkor csinál magának. Így volt ez évszázadokon keresztül és így van ez ma is. Most éppen a romániai nép-, és lakás számlálás miatt okoz magának problémát a székelység egy kis része, kiterjesztve ismét egy olyan fölösleges ellenségeskedést, amelynek semmi értelme nincs. Kivált ma nincs, amikor a világkormány a kisebbségeket tartja legnagyobb ellenségének, mert a globalizációt a nemzeti kisebbségek akadályozzák a legjobban. Épp úgy, mint maguk a nemzetek, amelyeknek az önrendelkezését is mesterien szabdalják szét a különféle uniós szabályok...

Az utókor által gátlástalan törtetőként és sikertelen uralkodóként számontartott ellenkirály 1133 körül született II. (Vak) Béla király és Ilona szerb hercegnő harmadik, legkisebb fiaként. Az első említés 1152-ben esik Istvánról, akinek ekkor bátyja, II. Géza király hercegi tartást adományozott. A hatalomvágytól fűtött öcs azonban nem elégedett meg a hercegi pozícióval, és szervezkedni kezdett a korona megszerzésére. 1157-ben Belos bán támogatásával bátyja életére tört, a kísérlet azonban kudarcba fulladt...

A vérségi kapcsolatnak köszönhetően Bocskai István rövid időn belül rendkívüli befolyásra tett szert a fiatal és gyenge jellemű uralkodó udvarában, aki politikáját nagybátyja és gyóntatója, Alfonso Carillo atya elképzelései szerint alakította. Bocskai az erdélyi előkelők többségével szemben - akik a Porta elleni háború kockázatát nagyobbnak látták a győzelmi esélyeknél - a „németes” irányzatot képviselte, tehát azt vallotta, hogy egy Habsburg-török konfliktus esetén Erdélynek csatlakoznia kell a keresztény koalícióhoz...

Kassán, 1606. december 29-én hunyt el Bocskaí István Erdély és Magyarország fejedelme. Végakaratában a független Erdély fenntartását kötötte utódai lelkére, amelyik kedvezőbb külpolitikai körülmények közt majd megvalósíthatja a szultán és a császár birodalma közt az ország egységét és a nemzeti királyságot...

Mintegy kilenc hektár erdőt igényelt vissza az államtól a szentegyházi önkormányzat, ugyanakkor közreműködésükkel a Szent András Plébániatemplom is kapott vissza területeket. A szentegyházasfalvi Szent András plébániatemplom 23,66 hektárnyi, míg az önkormányzat 9,03 hektárnyi erdőt igényelt vissza sikeresen a román államtól...

1666. december 19-én gróf Wesselényi Ferenc nádor, gróf Nádasdy Ferenc országbíró és gróf Zrínyi Péter horvát bán írásos szövetséget kötött I. Lipót politikája ellen. A Bécsben megfogalmazott oklevélben a három arisztokrata I. Lipót abszolutisztikus rendszerének letörését, az ország területének felszabadítását és a rendi állam maradéktalan helyreállítását tűzte ki célul...

A román kormány egy ideig csendben volt, érthető módon egyébként, hiszen lefoglalta a bársonyszékek, kinevezések körüli marakodás. Aztán azonban reagált, mégpedig a kormányszóvivő aranyszája útján. Az is igaz, hogy Dan Cărbunaru úr se csapott oda a kétkezi pallossal, hanem diplomatikusan csak annyit mondott, hogy a román kormány asztalán jelen pillanatban nincs egyetlen kezdeményezés sem, amely a személyi igazolványok kibocsátásának módosítására vonatkozik...

A köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal. A falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújtatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: Baj van Köpecen. December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak...

A tervezet szerint a székely vagy székelyföldi személyi kártyát bármely, tizennyolcadik életévét betöltött személy megkaphatja, aki székelyföldi állandó lakhellyel rendelkezik, vagy Székelyföldön kívül él, de székelynek vallja magát, és egyetért Székelyföld területi autonómiájával úgy, ahogy az a Székely Nemzeti Tanács Autonómiastatútumában áll...

1916. december 6-án magyar huszárok ügettek Bukarest utcáin. Ezen a napon vonultak be a központi hatalmak csapatai az elfoglalt román fővárosba. Mikor 1914-ben kitört az I. világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra… És nem is kellett csalódniuk. Megkapták azt a bizonyos jobb ajánlatot. Az egykori ellenségtől, az antanttól...