oszmán

A kis Zimony várát 350 szerb naszádos élén Skoblics Márk védte, aki megesküdött, hogy inkább meghal, de nem adja fel a várat. A vár tüzérségét összesen 3 tarack alkotta, ami nagyon kevés volt a török ostromágyúk ellen. Piri Mehmed nagyvezér Khoszrev szendrői béget bízta meg a vár ostromával, de a hősies ellenállás miatt további ágyúkat és janicsár egységeket kellett odavezényelnie...

1521-ben nehéz idők jártak a déli végeken. Megindult a török Magyarország ellen. És még soha ilyen kedvezőtlen helyzetben nem volt az ország háború kezdetén. Hol volt ekkor már Hunyadi Mátyás és az ő győzedelmes Fekete serege? Mátyás már több, mint harminc éve sírjában pihent. Szétzüllött seregét Kinizsi Pál verte szét, hogy több kárt már ne tehessenek az országban. A Dózsa-féle belháború sem használt a közállapotoknak.

1660. május 22-én a budai pasa a szászfenesi csatában legyőzte II. Rákóczi György seregét. A kalandos külhoni akciókra vállalkozó II. Rákóczi György erdélyi fejedelem önállósodása sok bosszúságot okozott a török portának. Rákóczi megbüntetésére röviddel azután látták elérkezettnek az időt, hogy a fejedelem 1657-es lengyelországi hadjáratában elvesztette csaknem egész hadseregét...

1620. május 3-án született Csáktornyán, horvát eredetű főnemesi családban Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. A 19. század első felében a róla készült tanulmányokban valószínűnek tartották, hogy 1616-ban született, mert azt feltételezték, hogy a neki adott magas méltóságok betöltéséhez idősebbnek kellett lennie. Az 1618. és 1620. év is felmerült világra jövetelének időpontjaként...

Az oláhok a „rumán” nevet a Berlini Konferencián, 1878-ban kapták Gróf Andrássy Gyula javaslatára. A szó helyes formája „rumán” (Rumánia) és nem „román” (Románia), mint ahogy most használják, ami tudatosan megtévesztő, mert feltételezi, hogy valamiféle kapcsolatuk van Rómával… a kis naívak… Miklosics és Hunfalvy nyelvészek a rumán nyelvet a Balkánról, Kr. u. a X. századtól eredeztetik...

Szeptember elején indult el Izabella és udvara a keleti országrészbe. Veleük tartott Szapolyai volt kincstartója, a Tiszántúl új kormányzója, György barát, vagy a kortársak által Fráter Györgynek nevezett pálos szerzetes is. György barát, amikor rájött, hogy Szülejmán ezúttal már nem a megszokott módon segíti ki magyar vazallusát a Ferdinánddal szembeni küzdelemben, azaz nemcsak katonai segítséget nyújt, hanem véglegesen birtokba veszi a fővárost, önmagát okolta Buda elvesztéséért. Egész életében önvád gyötörte emiatt...

Mikor 1479-ben a törökök befejezték a Velencével vívott háborújukat, úgy vélhették: éppen itt az ideje lendíteni kicsit a dolgokon és megvitatni Havasalföld, valamint Moldva hovatartozását. Abban az időben, a törököknél az ilyen „vitáknak” kézenfekvő lezárása volt egy jó kis katonai akció. Már tavasszal Szendrőnél elkezdték a csapatösszevonásokat, de a tényleges hadjáratra csak jóval később, ősszel kerítettek sort. Októberben törtek be Erdélybe. Már ez sem volt igazán okos ötlet tőlük, a közelgő tél miatt nem is gondolhattak hosszabb akcióra a havasok táján, legfeljebb, amolyan rabló-kirándulásra...

Az 1521–26-os háború az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve. A középkori magyar állam ebben a harcban bukott el, bár mellette állt még Csehország és a Német Birodalom is, valójában néhány segédhadon kívül komolyabb segítséget nem nyújtottak. A római egyházfő is mindössze néhány zsoldost tudott biztosítani a harchoz...

“Majd amikor Bacchus felhevítette őket, vitézi táncba kezdtek. Fegyveresen járták a katonatáncot, s ütemesen felhangzó kiáltozásuk mindent betöltött. Azután az általános örömben, midőn mindegyik katona különböző taglejtésekkel nevettette társait, Kinizsit is táncba hívták. Ő hirtelen a kör közepére ugrott, keze segítsége nélkül pusztán fogával derekánál felragadott a földről egy megölt hórihorgas törököt, majd ütemesen körbe táncolt. Ez a herkulesi termetű férfihez illő tánc inkább csodálkozást, mint nevetést váltott ki a szemlélőkből.”

Buda harmadik ostromára valójában nem is került sor. Hermann von Russwurm császári fővezér csapatai szeptember közepén érték el, és mentették fel az egy éve ostrom alatt álló Pestet. Lala Mehmed nagyvezér pedig Érd alatt vert tábort, és rögtön Buda megerősítéséhez látott. Hatalmas mennyiségű lőszert, élelmet, katonát küldött a várba, ezt a keresztények képtelenek voltak megakadályozni...