románia

Horthy Miklós kormányzót és családját - az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási kísérlet” után - a németek védőőrizetbe vették és a bajor Weilheim város melletti Hirschberg kastélyba szállították, ahol fegyveres őrök felügyelete mellett tartották őket fogságban. A 7. amerikai hadsereg közeledtére az őrség elmenekült, de szabadság helyett - 1945. május 2-án - Horthy Miklós német fogságból amerikai védőőrizetbe került, ahonnan a tanúként való meghallgatása után 1945. december 17-én térhetett csak vissza Weilheim-be, a családjához...

Ha a magyarnak nincs nagy problémája, akkor csinál magának. Így volt ez évszázadokon keresztül és így van ez ma is. Most éppen a romániai nép-, és lakás számlálás miatt okoz magának problémát a székelység egy kis része, kiterjesztve ismét egy olyan fölösleges ellenségeskedést, amelynek semmi értelme nincs. Kivált ma nincs, amikor a világkormány a kisebbségeket tartja legnagyobb ellenségének, mert a globalizációt a nemzeti kisebbségek akadályozzák a legjobban. Épp úgy, mint maguk a nemzetek, amelyeknek az önrendelkezését is mesterien szabdalják szét a különféle uniós szabályok...

Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944. december 25-től 1945. február 13-ig. Budapest 102 nap múlva adta meg magát. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, habár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították...

A Hotnews újságírója kiemeli viszont, hogy ha átadás szempontjából nem is brillírozott Románia 2021-ben, összességében elmondható, hogy a sztrádaépítések viszonylag jó ütemben, nagyobb problémáktól mentesen zajlottak több fronton is, összesen mintegy 180 kilométernyi autópályán rajtoltak el idén a munkálatok. A jelenleg zajló munkálatokat nézve pedig a 2022-es esztendő már sokkal jobb lehet, mint az idei, a szakemberek úgy vélik, hogy csaknem 100 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat vehetnek jövőre birtokba a sofőrök...

A román kormány egy ideig csendben volt, érthető módon egyébként, hiszen lefoglalta a bársonyszékek, kinevezések körüli marakodás. Aztán azonban reagált, mégpedig a kormányszóvivő aranyszája útján. Az is igaz, hogy Dan Cărbunaru úr se csapott oda a kétkezi pallossal, hanem diplomatikusan csak annyit mondott, hogy a román kormány asztalán jelen pillanatban nincs egyetlen kezdeményezés sem, amely a személyi igazolványok kibocsátásának módosítására vonatkozik...

A védelmi miniszterből a keserűség és a cinizmus is kibuggyanhatott, amikor az amerikaiak tájékozatlanságára kente, hogy a stratégiai fontosságú támaszpontról csak úgy el lehetett lopni a jenki katonák orra alól 2 millió dollárnyi üzemanyagot. Még november végén házkutatásokat végzett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség egy bűnszervezet tagjainál, akik éveken át lopták a gázolajat az Amerikai Egyesült Államok Konstanca megyében kialakított légi támaszpontjáról...

A köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal. A falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújtatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: Baj van Köpecen. December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak...

A tervezet szerint a székely vagy székelyföldi személyi kártyát bármely, tizennyolcadik életévét betöltött személy megkaphatja, aki székelyföldi állandó lakhellyel rendelkezik, vagy Székelyföldön kívül él, de székelynek vallja magát, és egyetért Székelyföld területi autonómiájával úgy, ahogy az a Székely Nemzeti Tanács Autonómiastatútumában áll...

1916. december 6-án magyar huszárok ügettek Bukarest utcáin. Ezen a napon vonultak be a központi hatalmak csapatai az elfoglalt román fővárosba. Mikor 1914-ben kitört az I. világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra… És nem is kellett csalódniuk. Megkapták azt a bizonyos jobb ajánlatot. Az egykori ellenségtől, az antanttól...

A PNL adja az első miniszterelnököt, a PSD kapja majd a pénzügyminisztériumot, a kormányfőtitkárság vezetői posztját, valamint a közlekedési minisztériumot. A három tárca 2023-ban szintén rotációra kerül: amikor a PSD átveszi a miniszterelnöki tisztséget, átadja ezeket a liberálisoknak...