Székesfehérvár

Az utókor által gátlástalan törtetőként és sikertelen uralkodóként számontartott ellenkirály 1133 körül született II. (Vak) Béla király és Ilona szerb hercegnő harmadik, legkisebb fiaként. Az első említés 1152-ben esik Istvánról, akinek ekkor bátyja, II. Géza király hercegi tartást adományozott. A hatalomvágytól fűtött öcs azonban nem elégedett meg a hercegi pozícióval, és szervezkedni kezdett a korona megszerzésére. 1157-ben Belos bán támogatásával bátyja életére tört, a kísérlet azonban kudarcba fulladt...

Makra Géza Bonfini leírását tanulmányozva állította fel, a minden bizonnyal történelmileg is és a Batthyaneumban található iratok alapján alátámasztható teóriáját, amely szerint Mátyás, a Hunyadiak számára panteont kívánt létesíteni Székesfehérváron… Édesanyja halálakor már a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilikában nyugodtak apja és fivére hamvai, és a kápolna építése is folyamatban volt...

Az országgyűlés 1938. július 14-én, a XXIV. törvénycikkben rendelte el, hogy 1938. augusztus 18-án, Szent István király halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából Székesfehérvárott kell összeülnie. A kihelyezett országgyűlésnek egyetlen témája volt: a törvény megalkotása, mellyel az ország méltó emléket állít Szent Istvánnak. Ebben a törvényben nyilvánították augusztus 20-át nemzeti ünneppé...

1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót...

Amikor tehát elérkezett a Boldogságos Szűz ünnepe, Gellért liturgikus ruhában fölment az emelvényre vagyis az ambóra, tolmácsként Konrádot, a fehérvári prépostot vette maga mellé, és beszédet tartott a nép előtt arról az igéről: A napba öltözött asszony (Jelenések 12,1). Nem volt a Szentírásnak olyan részlete, amelyből ne hozott volna föl példát. A király és a nép és minden keresztény álmélkodva csodálta, hagy az isteni igéből akkora vigasztalást merít. A király nagyon meg is szerette emiatt. Mikor vége volt az ünnepnek, és ki-ki hazatért, a király magánál tartotta Gellértet, őrséggel vette körül, és személyzetet rendelt mellé a számára kijelölt lakosztályban. Hosszú időre fiának, Imre hercegnek nevelőjévé tette.

1938. május 22. - I. (Szent) István király (1001–1038) halálának 900. évfordulójára a magyar katolikus egyház jubileumi évet, a magyar állam emlékévet hirdetett. Az utóbbi keretében 1938-ban megtartott számos nagyívű rendezvény közül az emlékév első országos jelentőségű eseménye a május 22-én, vasárnap megtartott székesfehérvári vitézavatás volt.