törökverő

1620. május 3-án született Csáktornyán, horvát eredetű főnemesi családban Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. A 19. század első felében a róla készült tanulmányokban valószínűnek tartották, hogy 1616-ban született, mert azt feltételezték, hogy a neki adott magas méltóságok betöltéséhez idősebbnek kellett lennie. Az 1618. és 1620. év is felmerült világra jövetelének időpontjaként...

Mikor 1479-ben a törökök befejezték a Velencével vívott háborújukat, úgy vélhették: éppen itt az ideje lendíteni kicsit a dolgokon és megvitatni Havasalföld, valamint Moldva hovatartozását. Abban az időben, a törököknél az ilyen „vitáknak” kézenfekvő lezárása volt egy jó kis katonai akció. Már tavasszal Szendrőnél elkezdték a csapatösszevonásokat, de a tényleges hadjáratra csak jóval később, ősszel kerítettek sort. Októberben törtek be Erdélybe. Már ez sem volt igazán okos ötlet tőlük, a közelgő tél miatt nem is gondolhattak hosszabb akcióra a havasok táján, legfeljebb, amolyan rabló-kirándulásra...

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

Szigetvár ostroma 1566. augusztus ötödikétől szeptember hetedikéig tartott. Alig több, mint egy hónapig. Itt és ekkor feszült egymásnak a Bécset meghódítani induló Szulejmán 100 000 – 150 000 főt számláló serege és a védők 2300-3000 hada. Az augusztus 6-án megindult ostrom ekkor jutott a végstádiumába. A védők ekkorra a belső várba szorultak, amelyet azonban a törökök felgyújtottak. A lángokat nem lehetett többé eloltani. Mintegy 200 katona és 600 civil maradt csak meg...

II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata, majd ragaszkodása a fejedelemi hatalomhoz a Porta akarata ellenére is éveken keresztüli Erdély elleni török támadások okozói voltak. 1658-ban Köprülü Mehmed nagyvezér felszólítására Ali pasa serege zúdult a fejedelemségre. Rákóczi zászlaja alá szólította a székelyeket is, emiatt a Székelyföld védtelenné vált...

 

A Délvidéken és Erdélyben óriási birtokokkal rendelkező főúr kiváló hadvezér volt, aki több nagy győzelme mellett sajnos legalább két súlyos vereséget is elszenvedett (Várna, Rigómező), mind a kettő döntő hatással volt a Balkán történetére, Magyarországéra pedig legnagyobb győzelme, a nándorfehérvári diadal, amelyet követte a gyilkos pestis járvány (több tízezer holttest, nyári kánikula) amely elvitte Hunyadit és Kapisztrán Jánost is...

1523 augusztusának elején Ferhád boszniai pasa és Báli nándorfehérvári bég mintegy 12.000 főnyi serege a Szerémségre tört, pusztított, majd Rednek várának bevételére indult. A magyar és rác határvédő katonáknak, Tomori Pál távollétében, Bárdy István volt a kapitánya. Rednek alatt csaptak le a törökökre augusztus 6-án. A harc másnapig tartott három helyszínen, Rednek, Szávaszentdemeter és Nagyolaszi mellett...

Jean-Louis Radouit de Souches tábornagy, a Dunától északra működő császári csapatok parancsnoka az előző évi győztes török hadjárat eredményeit 1664 tavaszán indított támadásával nagyrészt semmivé tette. Visszafoglalta Nyitrát, megverte a váradi pasát Zsarnócánál, Léva is a kezére került június közepén. Ez utóbbi veszteséget azonban a Porta nem engedhette meg. A nagyvezír, Köprülü Fazil Ahmed megbízta az újdonsült vilajet, Érsekújvár kormányzóját, Ali pasát, hogy Lévát foglalja vissza. A budai és egri vilajetek, valamint Ghica moldvai vajda seregei az esztergomi táborban gyülekeztek...

Az erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata a Porta megtorlását váltotta ki. Első lépésként trónfosztottnak nyilvánították, helyébe Rhédey Ferencet nevezték ki. Rákóczi azonban 1658 januárjában visszafoglalta a trónt, ezt természetesen a szultáni udvar nem fogadta el. Rhédeytől már követelni kezdte Borosjenő várának átadását, ezt összekötötte a Rákóczi elleni megtorló hadjárattal. A jenői vitézek természetesen Rákóczit támogatták, hiszen ő garantálhatta a vár megvédését...

1566-ban az agg I. Szülejmán szultán ismét nagy hadjáratot készített elő Magyarország ellen. A célokról máig megoszlanak a vélemények, de az új nagyvezír, Szokollu Mehmed pasa az elmaradt adó ürügyén gyűjtött hadat a „bécsi király”, I. Miksa ellen. A budai pasa, Arszlán, hogy az új nagyvezír kegyeibe férkőzhessen, úgy döntött, még a szultáni had megérkezése előtt magánháborút indít...