<> Élet és Stílus | Hungary First

Élet és Stílus

  • A felvidéki Fülekre készítettem ajándék domborművet, II. Koháry István várkapitányról. Szívesen fogadták! Az öregtorony falára került Stefánként, majd magyarul is: Istvánként. Régi barátommal, volt évfolyamtársammal, Sunyilóval hagytuk magunk után a koszlott, árván hagyott egykori vámházat a határon. Szállást is felajánlottak az ünnepség után, így jó helybeli sörre, és sztrapacskára is izzítottunk. Sokan eljöttek.

  • Mi lett volna, ha Istvánka nem megy el a távoli skót Gourdonstoun-ba tanulni, hanem Portugáliában, a kormányzó úr mellett marad? Nézem a megszínezett képet és a képen Horthy Miklóst, s az ő kisunokáját. Kavarognak a fejemben a kusza gondolatok, s ezek a felvetések nem hagynak nyugtot, itt maradnak, tán’ örökre nekem...

  • Megszűnt a Budapest–Nagykanizsa vasútvonal: A külszíni fejtés során megcsonkított vulkánikus hegy füstölögni kezdett. Haragjától félve gyorsan visszahordták gyomrába a bazaltkő vasúti töltéseket. Zalahaláp újra mutatja izmos ormait, míg a példán vérszemet kapó félvállú Badacsony morogni kezdett hiányzó testrészéért.

  • Ellágyultam, mikor a balatonföldvári lejtőn lassan legurulva megláttam balkézről a hatvanas évekbeli Expressz Ifjúsági Tábor romos kerítését. A permi vöröskő oszlopok úgy ahogy még dacoltak az idővel, de a közéjük szorult vasrácsok, már megadták magukat.

  • A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában. Kép: Budapest V. Bihari János (Sólyom) utca - Markó utca sarok. Az Országos Mentőszolgálat, ekkor a Kresz Géza által megalapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME) központjának épülete. A felvétel 1890 után készült...

  • Míg az idegenek ugyanazt a nyelvet beszélik, úgy néznek ki, úgy viselkednek, mint mi, a külföldiekhez való viszony kialakításában komoly feladata van a nacionalizmusnak. De ez csak a nacionalizmus könnyű része, a bonyolult az, hogy valahogy elérje egy nemzet: nem szabad gyűlölni az idegeneket...

  • Azért vagyunk jobbkezesek, mert ballal a szívünket védő tárgyat (pl. pajzs) fogtunk, a jobbal viaskodtunk, tehát ezzel ügyeskedtünk többet. A balkezes Páhoki úr jobb oldalára ültette át a szívét. Ágyából már az első ízben is bal lábbal kelt. Kétségbeesett, mert végképp nem tudta, hogy jó helyre került a szíve, vagy sem…

  • A legelvetemültebb gyilkos is esélyt lát a mennybemenetelre. Rabló a tolvajkulcsával a Mennyország kapuját próbálja kinyitni. (Terrorista a trotilban bízik.) Oltárgyalázó reménykedik, hogy Isten éppen akkor másfelé tekint, a hídrobbantó viszont állítja, hogy nem sokkal utána amúgy is kisiklott volna a vonat, és mivel úgy többen halnak, végül is életeket mentett. A kútmérgező bizonygatja, hogy kulacsában hite szerint csak ivóvíz volt. Utóbb becsületes emberek is jelentkeztek – ügyükben különbizottságot állítottak fel…

     

  • Az aforizma tömör, szellemes, általában egyetlen mondatból álló erkölcsi vagy bölcseleti tételt kifejtő mondás. Általában titkolt igazságra mutat rá frappáns, szellemes módon, úgy, hogy a mögöttes tartalom néhány szóból is világossá váljon. Általános érvényű igazságokat mond el találóan, ezért könnyen megjegyezhető. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Aforizma)

  • A Keszthely melletti Fenékpuszta római kori erődítményénél formás fakeretbe foglalt ismertetőn olvastam: „…Többszöri támadás érte, de mindannyiszor újjáépítették. Csak a honfoglaló magyarok támadását nem élte túl, pusztulása valószínűleg nekik tulajdoníthatók. Köveit széthordták…” Tehát a IV. században épített erősség a rómaiak után még több száz éven keresztül kiszolgált számos népvándorláskori békeszerető nációt, de honfoglaló eleinkkel már nem bírt. A 15 hektáron elterülő gigantikus építmény falai közel három méter vastagok voltak, és negyvennégy égbeszökkenő toronnyal bírt, a szittyák azokat mind-mind szétszórták?!